Jane Goodall – brit primatológus, Gombe csimpánzkutató és természetvédő
Jane Goodall — brit primatológus, Gombe csimpánzkutató és elkötelezett természetvédő: életműve, kutatásai és a Jane Goodall Intézet inspiráló története.
Dame Valerie Jane Goodall DBE zoológus, 1934. április 3-án született Londonban.
Jane Goodall brit primatológus, etológus és antropológus. Ő az ENSZ békefutára is. Ő a világ legjelentősebb csimpánzszakértője. Goodall a legismertebb a tanzániai Gombe-patak Nemzeti Parkban élő vadon élő csimpánzok társadalmi és családi interakcióinak 45 éven át tartó tanulmányozásáról. Ő a Jane Goodall Intézet alapítója, és széleskörűen foglalkozott természetvédelmi és állatjóléti kérdésekkel.
Korai évei és kutatói útja
Goodall már gyermekkorában érdeklődött az állatok és a természet iránt. Fiatalon állatmegfigyelőként kezdett, majd 1957-ben Afrikába utazott, ahol először természetfotósként és segédmunkásként dolgozott. 1960-ban kezdte meg hosszú kutatását a Gombe pataknál, ahol türelmes megfigyeléssel és az állatok szokásainak lassú, fokozatos megszoktatásával (habituáció) ért el áttörő eredményeket.
Tudományos eredmények és jelentőség
Goodall munkája több szempontból forradalmi volt:
- Eszközhasználat felfedezése: elsőként dokumentálta, hogy a csimpánzok nemcsak használnak, de készítenek is eszközöket (pl. ágakat használtak termeszek kifogására). Ez alapjaiban változtatta meg a tudományos felfogást, amely addig az eszközhasználatot alapvetően emberi sajátosságnak tekintette.
- Táplálkozás és vadászat: megfigyelte, hogy a csimpánzok vadásznak és húsfogyasztók lehetnek, ami árnyalta a ragadozó-mentes elképzelést róluk.
- Társadalmi szerkezet és családi kötelékek: részletes adatokat szolgáltatott a csimpánzok bonyolult szociális kapcsolatairól, rangsoráról, anya–gyermek viszonyairól és csoportközi kapcsolataikról.
- Erőszak és közösségi konfliktusok: Goodall dokumentálta a nagyfokú agressziót és a csoportok közötti erőszakos összecsapásokat is (a híres „Gombe-i csimpánzháborúk”), ami új megvilágításba helyezte az emberszabásúak viselkedésének evolúciós hátterét.
Módszertan és etika
Goodall megfigyelései annyiban is újszerűek voltak, hogy személyes, neveken alapuló követést alkalmazott: egyedeket különböztetett meg és nevezett el, így az egyes állatok viselkedése és élettörténete jól nyomon követhetővé vált. Munkamódszere azonban vitákat is kiváltott egyes hagyományos etológusok körében (például az objektivitás kérdése miatt), ugyanakkor mára széles körben elfogadott, hogy a hosszú távú, egyedi megfigyelés nagyon értékes adatokat szolgáltat a komplex viselkedések megértéséhez.
Jane Goodall Intézet és aktivizmus
Goodall 1977-ben alapította meg a Jane Goodall Intézetet, amely vadvédelmi programokat, élőhely-helyreállítást és közösségalapú természetvédelmi projekteket támogat Afrikában és máshol. 1991-ben indította el a Roots & Shoots programot, amely fiatalokat és iskolákat mozgat meg környezetvédelmi és közösségi akciókban világszerte. Jódaul folyamatosan aktív a természetvédelem, az állatjólét és a fenntarthatóság népszerűsítésében, előadásokat tartva és népszerű könyvekben, cikkekben szólítva fel a közvéleményt a cselekvésre.
Díjak, elismerések és örökség
Goodall számos nemzetközi díjat és kitüntetést kapott, és világszerte ismert személyiség a természetvédelem terén. (A cikk elején szereplő DBE jelölés is a brit kitüntetések közé tartozik.) Az ő munkássága alapvetően befolyásolta a primatológia és az etológia fejlődését, valamint hozzájárult ahhoz, hogy a széles nyilvánosságban is erősebb figyelem irányuljon a fajvédelemre és az élőhelyek megőrzésére.
Publikációk és kommunikáció
Goodall több népszerű- és tudományos könyvet írt, amelyekben saját kutatási élményeit és gondolatait osztja meg a chimpanzee viselkedésről, az ember és a természet kapcsolatáról, valamint a reményről és a cselekvés lehetőségéről. Írásai és előadásai széles közönséget érnek el, és sok fiatalt ösztönöznek aktív szerepvállalásra a környezetvédelemben.
Jelenleg
Jane Goodall aktív közéleti szereplőként továbbra is előadásokon vesz részt, kampányol a fajok és élőhelyek védelméért, valamint mentorál fiatal környezetvédőket a Roots & Shoots programon keresztül. Munkája példaértékű a tudományos kíváncsiság, az együttérzés és a hosszú távú elkötelezettség ötvözésére.
Jane Goodall játékcsimpánzzal a Hongkongi Egyetemen 1996-ban.
Her Life
Gyermekkora óta érdeklik az állatok. Gyermekkorában édesapjától egy élethű csimpánzjátékot kapott, amelyet Jubilee-nek neveztek el; a játék iránti vonzalmából indult ki az állatok iránti korai szeretete. A csimpánz azért kapta a Jubilee nevet, mert 1935-ben Londonban született egy szintén Jubilee nevű csimpánz, és az állatkert összes csimpánza Afrikában született.
Leakey hatása
Elment Kenyába, és ott találkozott Dr. Louis Leakeyvel. Leakey 1958-ban Goodallt Londonba küldte, hogy két szakértővel együtt tanulmányozza a főemlősök viselkedését.
Leakey pénzt gyűjtött, és 1960-ban Goodall elment a Gombe-patak Nemzeti Parkba, és ő lett az első "Leakey angyalai" közül. Édesanyja is elkísérte, akinek jelenlétére azért volt szükség, hogy David Anstey főfelügyelő követelményeinek eleget tegyen. Ő aggódott a biztonságukért; Tanzánia akkoriban "Tanganyika" volt, és brit protektorátus.
Leakey megszervezte a finanszírozást, és 1962-ben Goodallt, akinek nem volt diplomája, a Cambridge-i Egyetemre küldte, ahol etológiából doktorált. Ő lett mindössze a nyolcadik személy, aki anélkül tanulhatott PhD-t, hogy előbb BA vagy BSc diplomát szerzett volna. Dolgozatát 1965-ben fejezte be, címe: Behavior of the free-ranging Chimpanzee. A tanulmány a Gombe rezervátumban töltött első öt évéről szólt.
Házasságok
Goodall kétszer volt házas. 1964. március 28-án feleségül ment egy holland nemeshez, Hugo van Lawick báró holland természetfotóshoz. A házaspárnak egy fia született, Hugo Eric Louis, akit szeretettel "Grub"-ként emlegetnek, és aki 1967-ben látta meg a napvilágot. 1974-ben váltak el.
1975-ben hozzáment Derek Brycesonhoz. A férfi Tanzánia parlamenti képviselője és a nemzeti parkok igazgatója volt; 1980 októberében rákban halt meg. Bryceson a tanzániai kormányban betöltött pozíciója révén, mint az ország nemzeti parkrendszerének vezetője, meg tudta védeni Goodall kutatási projektjét. Még életében embargót rendelt el a Gombe turizmusára.
Kitüntetések
A DBE mellett Jane számos kitüntetést kapott más országoktól is:
- Az ENSZ békefutára
- Légion d'honneur (Franciaország)
- Tanzánia érme
- Kiotói díj (Japán)
- Benjamin Franklin-érem
- Gandhi-King-díj az erőszakmentességért
- Asztúria hercegének díja (Spanyolország)
- Genesis díj
Munka
Goodall leginkább a csimpánzok társadalmi és családi életének tanulmányozásáról ismert. 1960-ban kezdte tanulmányozni a Kasakela csimpánzközösséget a tanzániai Gombe-patak Nemzeti Parkban.
A megfigyelt csimpánzokat ahelyett, hogy számozott volna, neveket adott nekik, például Fifi és David Greybeard, és megfigyelte, hogy egyedi és egyéni személyiséggel rendelkeznek, ami akkoriban szokatlan elképzelés volt. Megállapította, hogy "nem csak az embereknek van személyiségük, akik képesek racionális, bár érzelmek, mint az öröm és a bánat, érzelmekre".
Olyan viselkedési formákat is megfigyelt, mint az ölelések, puszik, hátba veregetések, sőt még a csiklandozás is, amit mi "emberi" cselekedeteknek tartunk. Goodall kitart amellett, hogy ezek a gesztusok "a családtagok és más egyének között egy közösségen belül kialakuló szoros, támogató, szeretetteljes kötelékek bizonyítékai, amelyek több mint 50 évig is fennmaradhatnak". Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az emberek és a csimpánzok között hasonlóságok mutatkoznak az érzelmekben, az intelligenciában, valamint a családi és társas kapcsolatokban.
Goodall kutatásai a Gombe-pataknál megkérdőjelezték a kor két, régóta fennálló hiedelmét: azt, hogy csak az ember képes szerszámokat építeni és használni, és hogy a csimpánzok vegetáriánusok. Miközben megfigyelte az egyik csimpánzt, amint egy termeszdombnál táplálkozott, megfigyelte, ahogyan többször fűszálakat helyezett a termeszek lyukaiba, majd azokat kivette a ragaszkodó termeszekkel borított lyukból, gyakorlatilag termeszeket "halászott". A csimpánzok gallyakat is szedtek a fákról, és levágták a leveleket, hogy a gallyat hatékonyabbá tegyék, ami a tárgyak módosításának egy formája, és a szerszámkészítés kezdetleges kezdetei.
"Az ember a szerszámkészítő" az antropológia egyik híres mondása. Jane kutatásaira reagálva Louis Leakey ezt írta: "Most újra kell definiálnunk az embert, újra kell definiálnunk a szerszámot, vagy el kell fogadnunk a csimpánzokat embernek!". Goodall tanulmányai során olyan mentális tulajdonságokra talált bizonyítékot a csimpánzoknál, mint az érvelő gondolkodás, az absztrakció, az általánosítás, a szimbolikus reprezentáció, sőt még az én fogalma is. Mindezekről azt gondolták, hogy egyedülállóan emberi képességek.
Csimpánzok étkezési szokásai
Az általa megfigyelt békés és szeretetteljes viselkedéssel szemben Goodall a Gombe-pataknál a csimpánzok természetének gonosz oldalát is felfedezte. Rájött, hogy a csimpánzok vadásznak és megeszik a kisebb állatokat, például a kolobuszmajmokat. Felfedezte, hogy a csimpánzok rendszeresen vadásznak és megeszik a kisebb főemlősöket, például a kolobuszmajmokat. Goodall megfigyelte, ahogy egy vadászcsoport elszigetel egy colobust magasan egy fán, elzár minden lehetséges kijáratot, majd az egyik csimpánz felmászott, elfogta és megölte a colobust. A többiek ezután a tetem egy-egy részét magukhoz vették, és a csapat többi tagjával osztoztak a kolduló viselkedésükre válaszul. A Gombéban élő csimpánzok évente a parkban élő kolobuszpopuláció egyharmadát ölik meg és eszik meg. Ez önmagában is jelentős tudományos felfedezés volt, amely megkérdőjelezte a csimpánzok táplálkozásáról és viselkedéséről alkotott korábbi elképzeléseket.
"Goodall gombei adatai arra is késztették a kutatókat, hogy közelebbről megvizsgálják, milyen szerepet játszik a vadászat a csimpánzok táplálkozási szokásaiban. Egy nemrégiben készült Gombe tanulmány például arra a következtetésre jutott, hogy egy csapat 45 tagja évente egy tonna majomhúst fogyasztott el. Egy vadászat során a csimpánzok 68 nap alatt 71 colobusmajmot öltek meg; egy csimpánz egyedül 42 majmot ölt meg öt év alatt. Összességében a csimpánzok évente a Gombe kolobuszpopuláció egyharmadát ölhetik meg és eszik meg. A kutatók azt is megállapították, hogy az alacsonyabb rangú hímek gyakran elcserélik a húst a párzási kiváltságokért; ez a kereskedelem segíthet megelőzni a beltenyészetet, mivel megakadályozza, hogy a hímek egy csoportja a csapat gyermekeinek többségét nemzze."
Agresszió a csapaton belül
Ugyancsak megdöbbentő és nyugtalanító volt a csimpánzcsapatokon belüli agresszióra és erőszakra való hajlam. Goodall megfigyelte, hogy a domináns nőstények a dominanciájuk fenntartása érdekében szándékosan megölték a csapat többi nőstényének kicsinyeit, néha egészen a kannibalizmusig elmenve. Goodall rendkívül intelligens, érzelmes, összetett társas csoportokban élő lényeket látott, míg más kutatók nem kommunikáló majmokat láttak.
Erről a felfedezésről így nyilatkozik: "A tanulmány első tíz évében azt hittem [...], hogy a Gombe-patak csimpánzai nagyrészt inkább kedvesebbek, mint az emberek, aztán hirtelen rájöttünk, hogy a csimpánzok is tudnak brutálisak lenni, hogy hozzájuk hasonlóan, mint hozzánk, van egy sötétebb oldala a természetüknek". Ezek az eredmények forradalmasították a csimpánzok viselkedéséről szerzett ismereteinket. Újabb bizonyítékot szolgáltattak az emberek és a csimpánzok közötti társadalmi hasonlóságra, bár sokkal sötétebb módon.
Kérdések és válaszok
K: Ki az a Jane Goodall?
V: Jane Goodall angol zoológus, primatológus, etológus és antropológus.
K: Miről ismert Jane Goodall?
V: Jane Goodall leginkább arról ismert, hogy 45 éven át tanulmányozta a vadon élő csimpánzok társadalmi és családi interakcióit a tanzániai Gombe-patak Nemzeti Parkban.
K: Mi az a Jane Goodall Intézet?
V: A Jane Goodall Intézet egy Jane Goodall által alapított szervezet, amely természetvédelmi és állatjóléti kérdésekkel foglalkozik.
K: Mi Jane Goodall jelenlegi szerepe?
V: Jane Goodall jelenleg az ENSZ békefutáraként tevékenykedik.
K: Mi Jane Goodall teljes neve és mikor született?
V: Jane Goodall teljes neve Dame Jane Morris Goodall DBE (/ˈɡʊdɔːl/), és 1934. április 3-án született Valerie Jane Morris-Goodall néven.
K: Mennyi ideig tanulmányozta Jane Goodall a vadon élő csimpánzokat?
V: Jane Goodall 45 évig tanulmányozta a vadon élő csimpánzokat a tanzániai Gombe-patak Nemzeti Parkban.
K: Milyen tanulmányi vagy szakterületekhez ért Jane Goodall?
V: Jane Goodall a zoológia, a primatológia, az etológia és az antropológia szakértője.
Keres