James Braid

James Braid (1795 - 1860) skót sebész és hipnotizőr volt. Braid 1841-ben látta Charles Lafontaine hipnózis-bemutatóját, és elkezdte maga is felfedezni és kutatni a témát. Azt állította, hogy az a transzszerű állapot, amelybe az ember kerül, és amelyet ő hipnózisnak nevezett, az elme állapota. Azt mondta, hogy ezt nem a "mesmerikus folyadék" vagy az "állati mágnesesség" okozta. Úgy vélte, hogy hipnotikus állapotot okozhat, ha az ember egy kis fényes tárgyat bámul. Amikor egy személy hipnotikus állapotban volt, olyan szuggesztiókat lehetett neki adni, amelyekre teljesen éber állapotban nem emlékezett. A pulzus és a vérkeringés változásait is megfigyelte, amelyekről úgy vélte, hogy képesek gyógyítani bizonyos betegségeket. A hipnózist és a szuggesztiót kezdte el használni néhány páciense kezelésére.

Braid könyvet és számos cikket írt kutatásairól és elképzeléseiről:

• Neurypnológia, avagy az ideges alvás logikája (1843).
• Az elme hatalma a test felett (1846).
• Mágia, boszorkányság, állati mágnesesség, hipnózis és elektrobiológia (1852).
• Hipnotikus terápia, esetekkel illusztrálva (1853).

Elképzeléseit később egy párizsi orvoscsoport fejlesztette tovább, akiket "fonóművészeknek" neveztek el. J. M. Charcot neurológus vezetésével az ő munkájuk tette tudományosan elfogadhatóvá a hipnózis tanulmányozását.

A skóciai Portmoakban született. Betegségben halt meg Chorlton-on-Medlockban, Manchesterben.

Keresés betűvel