Hipnózis
A hipnózis "transzállapot, amelyet rendkívüli szuggesztivitás, relaxáció és felfokozott képzelet jellemez". Ez egy megváltozott tudatállapot.
Általában egy személy (a "hipnotizőr") beszél egy másik személyhez (az "alanyhoz") egy speciális módon, amely az alanyt transzba ejti. Amíg az alany ebben az állapotban van, szuggesztiókkal befolyásolható. A hipnotizőr mondhatja neki, hogy felejtse el a nevét, vagy hogy a szobában meleg van (izzadni kezd), vagy hogy ő valaki más. A hipnotikus szuggesztiókat a hipnotizőr az alany jelenlétében, vagy saját maga adhatja be ("önszuggesztió" vagy "autoszuggesztió"). A hipnózis terápiás célú alkalmazását "hipnoterápiának", míg a közönség szórakoztatására történő alkalmazását "színpadi hipnózisnak" nevezik.
A közkeletű tévhittel ellentétben - miszerint a hipnózis az öntudatlanság egy alváshoz hasonló formája - egyes kortárs kutatások szerint a hipnotizált alanyok teljesen éberek, és a figyelmüket összpontosítják, aminek megfelelően csökken a perifériás tudatosságuk. Az alanyok fokozott reakciót mutatnak a szuggesztiókra. A hipnózis alatt álló alanyok viselkedése azonban olyan messze túlmutat a normál, koncentrált figyelésen, hogy inkább a "módosult tudatállapot" leírást használják.
Jean-Martin Charcot, a párizsi Salpêtrière kórház munkatársa hipnózist mutat be egy páciensnek, akit asszisztense támogat.
1857-es reklámplakát: "Azonnali alvás. Bénulás különféle hatásai, részleges és teljes katalepszia, részleges vagy teljes vonzás. Freno-mágneses hatások... Zenei extázis... Fizikai fájdalomra való érzéketlenség és azonnali ébredés... Mágneses erő átadása másokra..." .
.ogv.jpg){kind=small}
Média lejátszása Fényképészeti tanulmányok a hipnózisról, abnormális pszichológia (1938)
Hipnoterápia
A hipnoterápia az, amikor a hipnotizőr hipnózist alkalmaz, hogy segítsen az alany érzelmi gyógyulásában, vagy a beteg elme gyógyításában. A hipnoterápia a terápiára használt hipnózis.
A hipnózist egy személy egyedül is végezheti. Ilyenkor ő egyszerre hipnotizőr és alany is. Ezt nevezik "önhipnózisnak", vagy néha "autoszuggesztiónak". Bizonyos esetekben ez egyszerűen a transz használatának egy formája.
Történelem
Ősi társadalmak
Szinte minden premodern társadalomban léteztek olyan gyakorlatok, amelyek némileg hasonlítottak a hipnózisra. Gyakran a társadalom egy különleges személye (boszorkányorvos, sámán, pap...) tartott egy szertartást. A szertartás során használhattak varázsigéket, énekeket, ismétlődő zenét, tudatmódosító szereket, sötétséget, tüzet és egyéb körülményeket. A cél az volt, hogy egy személyt vagy csoportot egy transzhoz hasonló, megváltozott tudatállapotba küldjenek. Még az olyan írástudó társadalmaknak is voltak hipnózisra utaló jelenségei, mint az ókori Görögország. A delphoi jósnő valamiféle transzban volt, amikor híres jóslatait mondta. Hogy ez önhipnózis volt-e, vagy csak a vulkáni gázok hatása, azt soha nem fogjuk megtudni.
Nyugati társadalmak
Úgy tűnik, sokféle elképzelés létezik arról, hogyan kezdődött a hipnózis. A modern Európa történelmi feljegyzései Franz Mesmer munkásságával kezdődnek, bár a "hipnózis" szót nem ő találta fel. Mesmer és követői azt gyakorolták, amit először "állati magnetizmusnak", később pedig mesmerizmusnak neveztek. A munkájáról szóló leírások nem hagynak kétséget afelől, hogy ő maga fedezte fel azt, amit ma "hipnózisnak" nevezünk.
A hipnózis és a hipnózis szó egyaránt a neurohipnózis (ideges alvás) kifejezésből származik, amelyet James Braid skót sebész 1841 körül alkotott meg. Braid az általa kidolgozott gyakorlatra alapozta a gyakorlatát, de az eljárás működését illetően eltért az elméletétől.
A hipnózis fő felfedezései 1842-ben történtek, amikor Braid elkezdett többet megtudni a hipnózis hatásairól. Nem gondolta, hogy a hipnózis oka a "mesmerizmus", és végül úgy vélte, hogy a transz csak "ideges alvás". Erről 1843-ban könyvet írt Neurypnológia címmel. Ebben a könyvében Braid a hipnózist a fizikai relaxáció állapotaként írta le, amelyet mentális koncentráció ("absztrakció") kísér és idéz elő.
Módszer
A hipnózist félelmek, függőségek, érzelmi problémák, fájdalomcsillapítás, stressz és így tovább kezelésére használják.
A hipnotizőrnek két dolgot kell tennie a hipnózishoz. Először is transzba kell ejtenie az alanyt. Másodszor, végig kell vezetnie az alanyt a transzfolyamaton (terápia vagy bármilyen hatás elérése érdekében). Gyakran váltogatja ezeket, először meggyőződik arról, hogy az alany a megfelelő tudatállapotban van, majd végigvezeti a folyamaton. Ezek a lépések egy ciklusban ismétlődnek végig.
Transzban az alany nem hoz döntéseket a hipnotizőr szuggesztióinak igazságtartalmáról: Ha a hipnotizőr elérte a transzállapotot - ami nem mindig történik meg -, az alany bármit igaznak fogad el, amit a hipnotizőr mond, kivéve, ha az ellentétes az alany legmélyebb meggyőződésével. Ez a hipnózis lényege: transzba ejteni az alanyt, hogy elfogadja a szuggesztiókat.
A színpadi hipnotizőrök igazán elképesztő hatásokat érnek el a jó alanyokkal: el tudják velük felejtetni a nevüket, el tudják hitetni velük, hogy ők valaki más, el tudják velük hitetni, hogy olyan embereket látnak, akik nincsenek is ott, el tudják velük felejtetni a betűket vagy a számokat, és így tovább. Ez azért történik, mert az alany aktívan követi a hipnotizőr sugallatait, mert bízik a hipnotizőrben, és azt hiszi, hogy ez biztonságos. Ha a bizalom megszakad, vagy az alany azt hiszi, hogy ez nem biztonságos, az alany kiléphet a transzból.
A hipnózis nem igazán a hipnotizőrben nyugvó hatalom. Ehelyett a hatalom az alany elméjében nyugszik. A hipnotizőr egyszerűen tudja, hogyan vezesse az alanyt a transzba.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hipnózis?
V: A hipnózis egy megváltozott tudatállapot, amelyet rendkívüli szuggesztivitás, relaxáció és felfokozott képzelet jellemez.
K: Ki szokott részt venni a hipnózisban?
V: Egy személy, a hipnotizőr, egy másik személyhez, az alanyhoz beszél egy speciális módon, amely az alanyt transzba ejti.
K: Mi történik az alannyal hipnotikus állapotban?
V: Az alanyt szuggesztiókkal lehet befolyásolni. A hipnotizőr azt mondhatja az alanynak, hogy felejtse el a nevét, vagy hogy a szobában meleg van (amitől az alany izzadni kezdhet), vagy hogy ő valaki más.
K: Hogyan lehet hipnotikus szuggesztiókat átadni?
V: A hipnotikus szuggesztiókat a hipnotizőr az alany jelenlétében, vagy saját maga is beadhatja.
K: Hogy hívják a hipnózis terápiás célú alkalmazását?
V: A hipnózis terápiás célú alkalmazását hipnoterápiának nevezik.
K: Mi a különbség a hipnoterápia és a színpadi hipnózis között?
V: A hipnoterápiát terápiás célokra használják, míg a színpadi hipnózist közönség előtti szórakoztatásra.
K: A hipnotizált alanyok teljesen öntudatlanok a hipnózis alatt?
V: Nem, a közkeletű tévhitekkel ellentétben a kortárs kutatások szerint a hipnotizált alanyok teljesen éberek és a figyelmüket összpontosítják, ennek megfelelően csökken a perifériás tudatosságuk. Az alanyok fokozott reakciót mutatnak a szuggesztiókra. A hipnózis alatt álló alanyok viselkedése azonban olyannyira túlmutat a normál, koncentrált figyelemen, hogy inkább a "megváltozott tudatállapot" leírást használják.
