Interdiszciplinaritás
Az interdiszciplinaritás az, amikor két vagy több tantárgy (tudományág) egyesül. Ez akkor történik, amikor egy probléma átfedésben van a hagyományos tudományos határokkal. Más kifejezések, amelyek majdnem ugyanazt jelentik, a multidiszciplinaritás és a keresztdiszciplinaritás.
Egy példa világossá teszi, hogy mire gondolunk:
- Az élő sejtek vizsgálata érdekében ezek a tantárgyak egyesültek: genetika, fizika, kémia, citológia.
Amikor egyesültek, az általuk létrehozott területet a sejtek szintjén sejtbiológiának, a makromolekulák szintjén pedig molekuláris biológiának nevezték.
További példák a mesterséges intelligencia, a kultúratudomány, a kibernetika, a számítógépes nyelvészet, az orvosbiológia és így tovább. A fizikai kémia, a biokémia és az asztrofizika bizonyára az elsők között volt.
Sok egyetemen a hagyományos tanszékeket (pl. botanika, zoológia) megszüntették, és új, szélesebb körű tanszékeket hoztak létre, például "biológiai tudományok iskoláját". Ezen az ernyőn belül a kutató- és oktatócsoportok interdiszciplináris problémákra épültek, mint például az ökológia, a sejtosztódás vagy a földtörténet. Vannak olyan szükséges szakterületek, amelyek nem könnyen illeszkednek az új rendszerbe. Ilyen például a taxonómia (az állatok azonosításához még mindig szükség van emberekre) és olyan területek, mint a parazitológia és a mezőgazdasági botanika.
Egyes egyetemeken az a rendszer működik, hogy a személyzetet az egyes iskolákba (általában bölcsészettudományok, természettudományok, társadalomtudományok és technológia) nevezik ki, és hagyják, hogy a személyzet a szakértelmüknek leginkább megfelelő csoportokhoz csatlakozzon.
Kérdések és válaszok
K: Mi az interdiszciplinaritás?
V: Az interdiszciplinaritás az, amikor két vagy több tudományág egyesül egy olyan probléma vizsgálatára, amely átível a hagyományos határokat.
K: Milyen más kifejezések jelentik ugyanazt, mint az interdiszciplinaritás?
V: Az interdiszciplinaritással szinte ugyanazt jelentik a multidiszciplinaritás és a keresztdiszciplinaritás.
K: Tudna példát mondani az interdiszciplinaritásra?
V: Az interdiszciplinaritásra példa, amikor a genetika, a fizika, a kémia és a citológia összefogott az élő sejtek vizsgálatára. Ezt a területet a sejtek szintjén sejtbiológiának, illetve a makromolekulák szintjén molekuláris biológiának nevezték.
K: Vannak olyan szakterületek, amelyek nem illeszkednek könnyen ebbe az új rendszerbe?
V: Igen, vannak olyan szükséges szakterületek, amelyek nem illeszkednek könnyen ebbe az új rendszerbe, mint például a taxonómia és olyan területek, mint a parazitológia és a mezőgazdasági botanika.
K: Hogyan illesztik be az egyetemek ezeket a szakterületeket a rendszerükbe?
V: Sok egyetemen a munkatársakat iskolákba (általában bölcsészettudományi, természettudományi, társadalomtudományi és műszaki iskolákba) nevezik ki, és azokhoz a csoportokhoz csatlakozhatnak, amelyek a legjobban megfelelnek a szakterületüknek.
K: Melyek voltak az interdiszciplináris szakterületek első példái?
V: Az interdiszciplináris területek első példái közé tartozik a fizikai kémia, a biokémia és az asztrofizika.
