Hepatitis B (májgyulladás): tünetek, terjedés, oltás és kezelés

Hepatitis B (májgyulladás): tünetek, terjedés, oltás és kezelés — részletes útmutató a megelőzésről, vizsgálatokról és hatékony kezelési lehetőségekről.

A hepatitis B a máj gyulladását okozó vírusos fertőzés. Kórokozója egy DNS-vírus (hepatitis B vírus, HBV), amely elsősorban vérrel és más testnedvekkel terjed. A betegség lehet akut (rövid ideig tartó) vagy krónikus (hosszan tartó, akár élethosszig tartó) fertőzés.

Hogyan terjed a hepatitis B?

A vírus nem terjed élelmiszerrel vagy egyszerű, alkalmi érintkezéssel. A fő terjedési módok:

• fertőzött személytől származó vérrel való érintkezés (pl. kontaminált tűk, injekciós eszközök) — tűk újrahasználata különösen kockázatos,
• szexuális érintkezés, különösen védőeszköz ( óvszer) nélküli közösülés — szexuális érintkezés,
• az anya a csecsemőjét megfertőzheti a szülés során (perinatális átvitel), ezért a terhes nők vizsgálata fontos,
• vérrel vagy vérkészítménnyel történő átvitel (ma már a modern vérszűrés miatt ritkább) — vér transzfúziója,
• ritkábban közvetlen kontaktus nyílt sebfelülettel vagy bizonyos testnedvekkel (pl. váladékok).

Tünetek és lefolyás

Sok fertőzöttnek tünetei alig vagy egyáltalán nincsenek. Az akut fertőzés tünetei megjelenhetnek 1–4 hónappal a fertőzés után (lappangási idő):

• lázas állapot, általános gyengeség, fáradékonyság,
• étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi fájdalom (különösen jobb bordaív alatti),
• sötét vizelet és világos színű széklet,
• ízületi fájdalmak, izomfájdalmak,
• sárgaság — a bőr és a szem sárgulása, ami a máj gyengülő működésének jele lehet.

A csecsemők és kisgyermekek nagyobb eséllyel tünetmentesek, de ők gyakran válnak krónikussá. Az életkor erősen befolyásolja a krónikussá válás kockázatát: a fertőzött újszülöttek körülbelül 80–90%-a krónikus fertőzéssé alakul, míg a felnőttek többsége (kb. 95%) felépül és tartós immunitást szerez.

Szövődmények

A hepatitis B hosszú távú következményei komolyak lehetnek:

• krónikus májgyulladás (tartós gyulladás a májban),
• májcirrózis (hegszövet kialakulása és a máj szerkezetének károsodása),
• májrák (hepatocelluláris carcinoma),
• súlyos akut májelégtelenség, ami életveszélyes állapot lehet.

Diagnózis — milyen vizsgálatokra számíthatunk?

A fertőzés kimutatása vérvizsgálattal történik. Fontos jelzők:

• HBsAg (hepatitis B felület antigén): pozitív érték fertőzést jelez (akut vagy krónikus),
• anti-HBs: ellenanyag, amely védettséget jelez (oltás vagy átvészelt fertőzés után),
• anti-HBc (mag antigén elleni ellenanyag): mutatja, hogy volt-e korábbi fertőzés; az IgM típus akut fertőzésre utal, az IgG pedig korábbi vagy krónikus fertőzésre,
• HBV DNS (vírusterhelés): a vírus mennyiségét méri a vérben, segít a kezelés szükségességének megítélésében,
• májfunkciós vérvizsgálatok (pl. ALT, AST) a májkárosodás mértékének felmérésére — vérvizsgálatok a máj károsodásának jeleit mutathatják.

Megelőzés

A hepatitis B fertőzés megelőzése több elemből áll:

• Oltás: A legfontosabb és leghatékonyabb módszer. A védőoltással a szervezet immunissá válik a vírussal szemben. Magyar és nemzetközi ajánlások szerint minden csecsemőnek adni kell az első adagot 24 órán belül a születés után (újszülöttkori „birth dose”), majd további 2–3 adag követi a nemzeti oltási rend szerint (pl. 0, 1, 6 hónap). Az oltás egészséges csecsemőkben és fiatalokban >95%-os védelmet biztosít a fertőzés és a krónikus hordozás kialakulása ellen; idősebb vagy immunhiányos egyéneknél a védettség kevésbé lehet teljes, ezért későbbi ellenőrzés ajánlott.
• Posztexpozíciós profilaxis: friss expozíció esetén (pl. tűszúrás, anyától való szülés) azonnali orvosi beavatkozás szükséges; adott esetben hepatitis B immunglobulin (HBIG) és a vakcina kombinációja jelentős védelmet nyújt.
• Terhes nők szűrése: minden terhes nő vizsgálata ajánlott, hogy ha pozitív, akkor a csecsemő megfelelő oltása és HBIG adása biztosítva legyen a születés után.
• Véradás és donorok szűrése: a vérkészítmények alapos tesztelése már csökkenti a transzfúzióval terjedő kockázatot — vér transzfúziója.
• Biztonságos injekciós gyakorlatok és tűcsere programok: az injekciós eszközök sterilizálása és a közösségi tűcsere csökkenti a fertőzést.
• Biztonságos szex: óvszerhasználat, különösen új vagy több partner esetén.

Kezelés

A kezelés attól függ, hogy akut vagy krónikus fertőzésről van-e szó:

• Akut hepatitis B: általában tüneti, otthoni pihenés, megfelelő folyadék- és tápanyagbevitel, szükség esetén kórházi ellátás súlyos májelégtelenség esetén. Az antivirális kezelés általában nem szükséges az enyhe akut esetekben.
• Krónikus hepatitis B: cél a vírus szaporodásának tartós gátlása és a máj károsodásának megelőzése. Jelenleg elérhető hatásos antivirális szerek közé tartoznak a tenofovir és entecavir, amelyek erős vírusgátló hatásúak és alacsony a vírusrezisztencia kockázata. Egyes esetekben pegilált interferon is alkalmazható, különösen rövidebb, célzottabb kezelési stratégiákban. A kezelésről és annak időtartamáról a fertőzés súlyossága, a HBV DNS-szint és a májbiopszia vagy nem invazív fibrosis-értékelés alapján dönt az orvos.
• A gyógyszerek általában nem tüntetik el teljesen a vírust a szervezetből; sok betegben azonban elérhető a tartós virológiai kontroll, ami jelentősen csökkenti a szövődmények kockázatát. Ritkán teljes gyógyulásként értékelhető HBsAg-negativizálódás történik (funkcionális gyógyulás), de ez nem gyakori.
• Súlyos májelégtelenség vagy végstádiumú májbetegség esetén májátültetés lehet szükséges.

Kiket érint különösen?

• újszülöttek és kisgyermekek (magasabb a krónikussá válás esélye),
• injekciós droghasználók,
• több szexuális partnerrel rendelkező vagy nem biztonságos szexuális gyakorlatot folytató személyek,
• egészségügyi dolgozók, akik potenciálisan expozíciónak vannak kitéve,
• transzfúziót vagy szervátültetést kapók (amennyiben a donor nem volt megfelelően szűrve),
• azok, akik olyan országokból származnak, ahol a hepatitis B endémiás.

Mit tegyen, ha expozíciónak volt kitéve?

• azonnal mossa le a szúrt vagy sérült bőrfelületet szappannal és vízzel;
• keresse fel az ügyeletet vagy orvost: vérvizsgálat, a forrás személy vizsgálata és szükség esetén posztexpozíciós profilaxis (HBIG + vakcina) elindítása történhet;
• ellenőrizze oltási státuszát; nem oltottaknak vagy nem védetteknek a vakcináció sürgős megkezdése javasolt.

Összefoglalva: a hepatitis B súlyos májbetegséget okozhat, de a megelőzés — különösen az időben adott oltás — hatékonyan csökkenti a fertőzés és a krónikus hordozás kockázatát. Korai diagnózis és megfelelő orvosi követés esetén a krónikus fertőzés kezelhető, és a súlyos szövődmények többsége megelőzhető.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a hepatitis B?

K: Hogyan terjed a hepatitis B?

K: Hogyan lehet megelőzni a hepatitis B-t?

K: Milyen tünetekkel jár a hepatitis B?

K: A hepatitis B-vel fertőzött emberek gyorsan legyőzhetik a betegséget?

K: Van kezelés azok számára, akik hepatitis B-vel fertőződtek meg?

Keresés betűvel