A sárgaság (más néven icterus) akkor alakul ki, amikor a bőr és a szemfehérje sárgás árnyalatot kap. Ennek hátterében általában a májukkal kapcsolatos működési zavar áll: a máj nem képes megfelelően feldolgozni és eltávolítani a hem lebontásából származó pigmentet, a bilirubint. A bilirubin felhalmozódása okozza a bőr és a nyálkahártyák sárgulását. Sárgaság gyakori jelenség az újszülötteknél, ahol általában a születést követő 2–3. napon kezdődik és sok esetben átmeneti, fiziológiás jelenség.

Mi okozza a sárgaságot?

A sárgaság kialakulásának három fő mechanizmusa van:

  • Prehepatikus (vér lebontás miatti): fokozott vörösvérsejt-bomlás (hemolízis) miatt keletkezik több bilirubin, mint amennyit a máj képes feldolgozni.
  • Hepatikus (májon belüli): a májsejtek betegségei rontják a bilirubin feldolgozását és kiválasztását — ide tartoznak például vírusos májgyulladások, gyógyszerkárosodás, genetikai anyagcserezavarok és alkoholos májbetegség.
  • Posthepatikus (epeúti elzáródás): ha az epe nem tud a belekbe jutni (például epekő, daganat vagy epeúti gyulladás miatt), a bilirubin visszajut a vérbe és sárgaságot okoz — ez az ún. cholestasis. (Eredeti szöveg: epekő.)

Emellett egyes fertőzések (például malária) és egyéb betegségek is közvetetten sárgasághoz vezethetnek.

Tünetek

A sárgaság legfeltűnőbb jele a sárgás elszíneződés a bőrön és a szemfehérjén. Egyéb gyakori tünetek:

  • sötét vizelet (a magas konjugált bilirubin miatt),
  • világos (acholiás) széklet, ha az epe nem jut a bélbe,
  • viszketés (pruritus), különösen cholestasis esetén,
  • fáradtság, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi fájdalom, láz (attól függően, mi okozza a sárgaságot).

Újszülöttkori sárgaság

Sok újszülött esetében átmeneti, fiziológiás sárgaság jelentkezik, mivel a máj enzimrendszere még fejletlen és a vörösvérsejtek lebomlása is nagyobb. Fontos elkülöníteni a fiziológiás és a kóros (például hemolitikus betegség, fertőzés vagy termékenységi kezelésekhez kapcsolódó) formákat, mert súlyos, kezelést igénylő esetekben a nagyon magas bilirubinszint idegrendszeri károsodáshoz (kernicterus) vezethet.

Diagnózis

A sárgaság okának feltárásához az orvos általában a következő vizsgálatokat rendeli el:

  • vérvizsgálat: össz‑ és frakcionált bilirubinszint (indirekt és direkt), májenzimek (AST, ALT), alkalikus foszfatáz (ALP), gamma-GT, teljes vérkép, hemolízis jelei (retikulocitaszám, haptoglobin), Coombs-teszt szükség esetén,
  • képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang (epeút‑elzáródás, epekő keresése), ritkábban CT vagy MR,
  • speciális vizsgálatok: vírushepatitis-szerológia, autoimmun markerek, genetikai vizsgálatok bizonyos esetekben, ERCP vagy HIDA vizsgálat az epeút-funkció felmérésére.

Kezelés

A kezelés az októl függ:

  • Elzáródás (posthepatikus): ha epekő vagy daganat zárja el az epeutakat, gyakran endoszkópos (ERCP) vagy sebészi beavatkozás szükséges az elzáródás megszüntetésére.
  • Vírusos vagy gyulladásos májbetegség: célzott terápia (pl. antivirális szerek bizonyos hepatitiseknél), tüneti kezelés, a májvédő intézkedések (alkohol elhagyása, hepatotoxikus gyógyszerek kerülése).
  • Hemolitikus állapotok: az alapbetegség kezelése (immunológiai oknál immunszuppresszió, súlyos esetben transzfúzió), újszülöttknél speciális ellátás.
  • Újszülötteknél: fototerápia (kék fény) a bilirubin lebontásának elősegítésére; nagyon magas értékeknél vagy gyors emelkedés esetén csere-transzfúzióra lehet szükség. Vitamin K adása bizonyos esetekben indokolt.
  • Cholestasis tüneti kezelése: viszketés csillapítása, gyógyszerek (pl. ursodeoxycholic acid) egyes krónikus cholestasis formákban.

Mikor forduljon orvoshoz?

Azonnali orvosi ellátás szükséges, ha:

  • gyorsan rosszabbodó sárgaság jelentkezik,
  • sárgasághoz láz, erős hasi fájdalom, hányás vagy eszméletzavar társul,
  • újszülöttnél jelentős sárgaság vagy a bilirubin szint gyors emelkedése észlelhető.

Megelőzés

  • Hepatitis B elleni védőoltás, biztonságos injekciós és vérátömlesztési gyakorlatok, óvszerhasználat és egyéb fertőzésmegelőző intézkedések a vírusos májgyulladás megelőzésére.
  • alkohol- és gyógyszerfogyasztás megfontolása a máj védelme érdekében,
  • időben észlelt betegségek kezelése (pl. epekövesség), rendszeres orvosi ellenőrzés krónikus májbetegség esetén.

A sárgaság nem önálló betegség, hanem tünet — ezért mindig fontos felderíteni a kiváltó okot. Korai diagnózis és célzott kezelés általában jó esélyt ad a gyógyulásra vagy a szövődmények elkerülésére.