Henry Wadsworth Longfellow (1807. február 27. – 1882. március 24.) amerikai tanár, költő és fordító, a 19. századi amerikai irodalom egyik legismertebb alakja. Néhány legismertebb műve: Paul Revere's Ride, The Song of Hiawatha és Evangeline. Ő volt az első amerikai, aki lefordította Dante Alighieri Isteni komédiáját. A költő a népszerű "Fireside Poets" csoport egyik tagja volt, és életében az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb irodalmi személyiségeként tartották számon.
Longfellow a Maine állambeli Portlandben született, és a Bowdoin College-ban végezte tanulmányait. Tanulmányai és ifjúkori utazásai során hosszabb időt töltött Európában, ahol megismerkedett a klasszikus és modern európai irodalommal, nyelvekkel és műfordítással. Hazatérve tanári pályára lépett: dolgozott a Bowdoinnál, majd a Harvard College modern nyelvek professzoraként folytatta munkáját. 1854-ben visszavonult a tanítástól, hogy több időt szentelhessen az írásnak és a fordításnak. Élete hátralévő részét a Massachusetts állambeli Cambridge-ben töltötte, a George Washington régi főhadiszállásán lévő házban, amely ma múzeumként is ismert.
Magánéletét több tragédia árnyékolta be: első felesége, Mary Potter 1835-ben meghalt egy vetélés következtében, második felesége, Frances Appleton pedig 1861-ben halt meg, miután ruhája kigyulladt — Longfellow a balesetben maga is megsebesült, és a gyász mélyen érintette alkotói pályáját. A második asszony elvesztése után egy időre kevesebb verset írt, és jelentősebb figyelmet fordított fordításokra és irodalmi munkáira.
Longfellow költészete elsősorban lírai jellegű, versei zeneiségükről, ritmusukról és közérthetőségükről ismertek. Műveiben gyakran felbukkannak mitológiai elemek, népi mondák és legendák; epikus jellegű elbeszélő költeményei, mint az Evangeline (az akádiai nép tragédiájáról szóló elbeszélés) vagy a The Song of Hiawatha (amelyet a finn Kalevala formai hatása is inspirált, jellegzetes trochaikus tetraméterben íródott) hatalmas népszerűségre tettek szert. Más rövidebb, ismertebb darabjai közé tartozik például „A Psalm of Life” és „The Village Blacksmith”, amelyek a hétköznapi ember tiszteletét és erkölcsi tanulságokat hangsúlyozzák.
Életében rendkívül népszerű szerző volt, verseit széles közönség kedvelte, és műveit több nyelvre lefordították. Ugyanakkor irodalomtörténészek és kritikusok részéről érte bírálat például az európai minták utánzásáért, illetve az egyszerű, közérthető stílusért, amelyet egyesek kevésbé „magaslatosnak” tartottak. Halála után azonban munkássága és hatása tovább élt: 1884-ben Longfellow lett az első nem brit író, akinek emlékszobrot állítottak a londoni Westminster-apátság Poet's Cornerjében — ő az egyetlen amerikai költő, akit ott mellszoborral ábrázolnak.
Öröksége ma is vitatott: míg az akadémiai kánonban az 20. század második felében népszerűsége csökkent, közismertsége és egyes verseinek széleskörű hatása — különösen az iskolai oktatásban és a népi kultúrában — megmaradt. Emellett fordítói munkái, különösen Dante művének átültetése angolra, hozzájárultak az európai klasszikusok amerikai olvasóközönséghez való eljuttatásához.
