Negyedik fal: definíció és példák a színházban, filmen, irodalomban
Negyedik fal: mi az és hogyan törik át színházban, filmen és irodalomban? Definíció, történet és szemléletes példák a fikció és a közönség határán.
A negyedik fal a hagyományos, háromfalú színpad előtt álló képzeletbeli "fal": azon át tekint a közönség a játékra. A kifejezés a hagyományos színházban a használt térviszonyokra utal: a színészek a belső, zárt világban játszanak, a közönség pedig a nézőtér mögött marad. A negyedik fal gondolatát Denis Diderot filozófus és kritikus tette ismertté, és a későbbi korszakok 19. századbeli realizmusa tette hétköznapivá a megszakítás nélküli, "ablakszerű" előadásmódot. A negyedik fal kiterjesztette a képzeletbeli határ gondolatát bármely fiktív mű és a közönség között: nemcsak színpadon, hanem filmen, irodalomban és más médiumokban is értelmezhető.
Mi számít a negyedik fal áttörésének?
Az áttörés (breaking the fourth wall) akkor történik, ha egy előadó vagy szereplő közvetlenül megszólítja vagy tudomásul veszi a közönséget: beszél hozzá, irányosan a kamerába néz, vagy valamilyen módon interakcióba lép vele. Ha egy színész közvetlenül a közönséghez beszél, tesz valamit a közönséggel, vagy akár csak egyszerűen észreveszi a közönséget, azt mondjuk, hogy "áttöri a negyedik falat". Egy filmben vagy a televízióban ez gyakran úgy történik, hogy a szereplő a kamerába néz és megszólal; ezzel megkérdőjelezi a fikció és a néző közti elkülönülést, vagy éppen reflektál rá. Ezt a stratégiát gyakran nevezik metafikciós technikának.
Különbség a monológ és a negyedik fal áttörése között
A negyedik fal nem ugyanaz, mint a monológ. A monológ egy drámaírók által használt dramaturgiai eszköz, amikor a színpadon lévő szereplő monológot mond, amelynek során a közönség betekintést nyerhet a gondolataiba. A monológ általában a szereplő belső világát tárja fel a nézők előtt anélkül, hogy a szereplő ténylegesen "megszólítaná" volna a közönséget. Ezzel szemben a negyedik fal áttörése szándékosan létrehoz egy kommunikációt vagy tudatosítást a nézők felé, és gyakran metaszinten reflektál magára a műre vagy a befogadás aktusára.
Hatások és célok
A negyedik fal áttörésének többféle dramaturgiai és retorikai célja lehet: humor, irónia, nézői részvétel, etikai konfrontáció, a fikció explicitté tétele vagy a történetmesélés szétszedése. Gyakran használják arra is, hogy megbontsák a nézők átláthatóságának illúzióját, és tudatosítsák bennük a mű mint mesterséges konstrukció jellegét. Ugyanakkor az áttörés csökkentheti a nézők hitetlenség-felfüggesztését is, ha a megszólítás túlzó vagy indokolatlan. Ahogy Vincent Canby kritikus 1987-ben fogalmazott: ez "az a láthatatlan fal, amely örökre elválasztja a közönséget a színpadtól" — az áttörés tehát erős hatásokat válthat ki attól függően, hogyan alkalmazzák.
Példák médiumonként
- Színház: Klasszikus és modern példákban a színészek közvetlen megszólítása régóta ismert eszköz. Például Thornton Wilder Our Town című darabjában a Stage Manager rendszeresen előlép és beszél a nézőkhöz; ez a megoldás a darab morális és reflexív dimenzióját erősíti.
- Film és televízió: Sok film használja a közvetlen kamerába beszélést humorra vagy narratív gesztusra (például Ferris Bueller's Day Off, Deadpool). Mockumentary-formátumok (például The Office) pedig rendszerszerűen beépítik a néző felé fordulást.
- Irodalom: Az irodalomban a negyedik fal áttörése a metafikció egyik formája: a szerző vagy narrátor megszólítja az olvasót, kommentálja a mű létrejöttét vagy beavatja az olvasót a szerkesztés folyamatába. Példák: Laurence Sterne Tristram Shandy, Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazó, illetve Miguel de Cervantes időnként reflektál saját művére.
- Komix és képregények: Szuperhősöknél is előfordul: Deadpool a képregényekben és a filmekben is gyakran megszólítja az olvasót/nézőt, ezzel játszva a mű médiumával.
- Videójátékok: A játékoknál az interaktivitás különleges lehetőséget ad a negyedik fal átlépésére: a karakterek vagy a narrátor közvetlenül a játékosról beszélnek, vagy a játék mechanikáját használják fel a történetmeséléshez (pl. The Stanley Parable, Undertale, egyes Metal Gear Solid epizódok).
Összefoglalás
A negyedik fal a fikció és a befogadó közötti láthatatlan határ, amelynek tudatos átlépése erős dramaturgiai eszköz lehet: képes elmélyíteni a nézői élményt, humort vagy reflexivitást létrehozni, ugyanakkor veszélyeztetheti a hitelesség illúzióját is. A technika alkalmazása műfajtól, korszaktól és szerzői szándéktól függően változik, de alapvetően mind színházban, mind filmen, irodalomban és interaktív médiumokban fontos eszköz a narratívák alakítására. A negyedik falról való gondolkodás így segít megérteni, hogyan működnek a fiktív világok és hogyan kommunikálnak azok a befogadóval — néha tudatosan, néha éppen a tudatosítás elkerülésével.
Egy dobozos díszletben, mint amilyet például Anton Csehov Cseresznyéskert című művének 1904-es moszkvai művészszínházi előadásában használtak, három falat a színpadon lévő díszlet, míg a láthatatlan negyedik falat a proszcénium boltozata biztosítja.
Színházon kívül
A negyedik fal metaforáját Sir Ian McKellen színész használta L. S. Lowry festőművész munkásságának leírására:
"... az út túloldalán állt az alattvalóival szemben, és figyelt. Gyakran előfordul, hogy a tömegben több egyén is visszanéz rá. Egy pillanatra meghívnak minket a világukba, ahogy a színpadi szereplők néha teszik, megtörve a negyedik fal illúzióját."
McKellen azt mondta, hogy "Lowry középtávlata olyan, mintha a ruhakörből nézne lefelé, mintha egy színpadra nézne". És McKellen szerint Lowry "gyakran jelöli ki az utcai jelenet határait járdaszegéllyel vagy járdával, amely olyan, mintha a színpad széle lenne, ahol a reflektorok megvilágítják a cselekményt".
A negyedik fal metaforáját David Barnett irodalomkritikus a Harvard Lampoon A Gyűrűk Ura paródiájára használta. Szerinte egy szereplő megszegi a történetmesélés szabályait azzal, hogy magára a szövegre utal. A karakter Frodó megjegyzi, hogy "ez egy hosszú eposz lesz", ami Barnett szerint "áttöri a negyedik falat".
Woody Allen Annie Hall című filmjében többször is áttörte a negyedik falat. Allen ezt így magyarázta: "mert úgy éreztem, hogy a nézők közül sokaknak ugyanazok az érzéseik és ugyanazok a problémáik vannak. Közvetlenül akartam velük beszélni és szembesíteni őket".
A negyedik fal megszakadását komikus hatásra is használják. Mel Brooks számos filmjében áttöri a negyedik falat, néha szó szerint. A Blazing Saddles című filmben a városlakók és a törvényen kívüliek közötti csúcsjelenet olyan nagyszabású, hogy szó szerint áttöri a filmstúdió más részeit.
A televízióban ritkán törik meg a negyedik falat. A médium története során mindig is előfordult. George Burns sokszor megtette ezt az 1950-es évekbeli sitcomban, amelyben valódi feleségével, Gracie Allennel játszott. Az It's Garry Shandling's Show és a Mrs Brown's Boys című filmekben a címszereplő a jelenet közepén sétálgat a díszletek között. Az utóbbiban a karakterek ugyanazokat a jeleneteket játsszák újra, amikor kihagytak egy sort a párbeszédből. Egy másik televíziós karakter, aki rendszeresen áttöri a negyedik falat, Francis Urquhart a House of Cards, a To Play the King és a The Final Cut című brit drámasorozatokban. Urquhart minden epizódban többször is beszél a nézőkhöz. A sorozatban a saját cselekedeteivel kapcsolatban ad kommentárokat a nézőknek. Ugyanezt a technikát alkalmazzák a House of Cards amerikai adaptációjában is.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a negyedik fal?
V: A negyedik fal egy képzeletbeli "fal" a hagyományos háromfalú színház elülső részén. Ezen a falon keresztül látja a közönség a színdarab cselekményét.
K: Ki tette híressé a negyedik fal ötletét?
V: A negyedik fal ötletét Denis Diderot filozófus és kritikus tette híressé.
K: Mikor vált népszerűvé?
V: A negyedik fal a 19. században vált népszerűbbé.
K: Mi történik, amikor egy színész közvetlenül a közönséghez beszél, vagy interakcióba lép vele?
V: Amikor egy színész közvetlenül a közönséghez beszél vagy interakcióba lép vele, azt úgy nevezik, hogy "áttöri a negyedik falat". Ez áttöri a fikciós művek által általában felállított vagy feltételezett határt.
K: Hogyan történik a negyedik fal áttörése az irodalomban és a videojátékokban?
V: Az irodalomban és a videojátékokban a negyedik fal áttörése akkor történik, amikor egy szereplő elismeri az olvasót vagy a játékost.
K: Miben különbözik a negyedik fal áttörése a monológtól?
V: A negyedik fal áttörése abban különbözik a monológtól, hogy a monológ a drámaírók által használt dramaturgiai eszköz, amikor egy szereplő a színpadon monológot mond, amely betekintést enged a gondolataiba, míg a negyedik fal áttörése azt jelenti, hogy közvetlenül a közönséghez beszél, vagy interakcióba lép a közönséggel.
K:Milyen szerepet játszik a hitetlenség felfüggesztése a fikciós mű és a közönség közötti átláthatóság elfogadásával kapcsolatban ? V: A fiktív mű és a közönség közötti átláthatóság elfogadása lehetővé teszi számukra, hogy úgy élvezzék azt, mintha valós eseményeket figyelnének, amihez a hitetlenség felfüggesztésére van szükség, hogy ez a hatás megvalósuljon.
Keres