Negyedik fal
A negyedik fal a hagyományos háromfalú színházban a színpad elején lévő képzeletbeli "fal". A színházban a negyedik fal az, amelyen keresztül a közönség látja a darab cselekményét. A negyedik fal gondolatát Denis Diderot filozófus és kritikus tette híressé. A 19. században kezdték el jobban használni. A negyedik fal kiterjesztette a képzeletbeli határ gondolatát bármely fiktív mű és a közönség között.
Ha egy színész közvetlenül a közönséghez beszél, tesz valamit a közönséggel, vagy akár csak egyszerűen észreveszi a közönséget, azt úgy nevezik, hogy "áttöri a negyedik falat". Egy filmben vagy a televízióban ez úgy történhet, hogy a színész közvetlenül a kamerába beszél. Ez áttöri a fikciós művek által általában felállított vagy feltételezett határt. Ezt nevezik metafikciós technikának. Az irodalomban és a videojátékokban ez akkor történik, amikor egy szereplő elismeri az olvasót vagy a játékost.
A negyedik fal nem ugyanaz, mint a monológ. A monológ a drámaírók által használt dramaturgiai eszköz, amikor a színpadon lévő szereplő monológot mond, amelynek során a közönség betekintést nyerhet a gondolataiba.
A negyedik fal átláthatóságának elfogadása része a fikciós mű és a közönség közötti hitetlenség felfüggesztésének. Ez lehetővé teszi számukra, hogy úgy élvezzék a fikciót, mintha valós eseményeket figyelnének. Bár Vincent Canby kritikus 1987-ben úgy jellemezte, hogy "az a láthatatlan falat, amely örökre elválasztja a közönséget a színpadtól".
Egy dobozos díszletben, mint amilyet például Anton Csehov Cseresznyéskert című művének 1904-es moszkvai művészszínházi előadásában használtak, három falat a színpadon lévő díszlet, míg a láthatatlan negyedik falat a proszcénium boltozata biztosítja.
Színházon kívül
A negyedik fal metaforáját Sir Ian McKellen színész használta L. S. Lowry festőművész munkásságának leírására:
"... az út túloldalán állt az alattvalóival szemben, és figyelt. Gyakran előfordul, hogy a tömegben több egyén is visszanéz rá. Egy pillanatra meghívnak minket a világukba, ahogy a színpadi szereplők néha teszik, megtörve a negyedik fal illúzióját."
McKellen azt mondta, hogy "Lowry középtávlata olyan, mintha a ruhakörből nézne lefelé, mintha egy színpadra nézne". És McKellen szerint Lowry "gyakran jelöli ki az utcai jelenet határait járdaszegéllyel vagy járdával, amely olyan, mintha a színpad széle lenne, ahol a reflektorok megvilágítják a cselekményt".
A negyedik fal metaforáját David Barnett irodalomkritikus a Harvard Lampoon A Gyűrűk Ura paródiájára használta. Szerinte egy szereplő megszegi a történetmesélés szabályait azzal, hogy magára a szövegre utal. A karakter Frodó megjegyzi, hogy "ez egy hosszú eposz lesz", ami Barnett szerint "áttöri a negyedik falat".
Woody Allen Annie Hall című filmjében többször is áttörte a negyedik falat. Allen ezt így magyarázta: "mert úgy éreztem, hogy a nézők közül sokaknak ugyanazok az érzéseik és ugyanazok a problémáik vannak. Közvetlenül akartam velük beszélni és szembesíteni őket".
A negyedik fal megszakadását komikus hatásra is használják. Mel Brooks számos filmjében áttöri a negyedik falat, néha szó szerint. A Blazing Saddles című filmben a városlakók és a törvényen kívüliek közötti csúcsjelenet olyan nagyszabású, hogy szó szerint áttöri a filmstúdió más részeit.
A televízióban ritkán törik meg a negyedik falat. A médium története során mindig is előfordult. George Burns sokszor megtette ezt az 1950-es évekbeli sitcomban, amelyben valódi feleségével, Gracie Allennel játszott. Az It's Garry Shandling's Show és a Mrs Brown's Boys című filmekben a címszereplő a jelenet közepén sétálgat a díszletek között. Az utóbbiban a karakterek ugyanazokat a jeleneteket játsszák újra, amikor kihagytak egy sort a párbeszédből. Egy másik televíziós karakter, aki rendszeresen áttöri a negyedik falat, Francis Urquhart a House of Cards, a To Play the King és a The Final Cut című brit drámasorozatokban. Urquhart minden epizódban többször is beszél a nézőkhöz. A sorozatban a saját cselekedeteivel kapcsolatban ad kommentárokat a nézőknek. Ugyanezt a technikát alkalmazzák a House of Cards amerikai adaptációjában is.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a negyedik fal?
V: A negyedik fal egy képzeletbeli "fal" a hagyományos háromfalú színház elülső részén. Ezen a falon keresztül látja a közönség a színdarab cselekményét.
K: Ki tette híressé a negyedik fal ötletét?
V: A negyedik fal ötletét Denis Diderot filozófus és kritikus tette híressé.
K: Mikor vált népszerűvé?
V: A negyedik fal a 19. században vált népszerűbbé.
K: Mi történik, amikor egy színész közvetlenül a közönséghez beszél, vagy interakcióba lép vele?
V: Amikor egy színész közvetlenül a közönséghez beszél vagy interakcióba lép vele, azt úgy nevezik, hogy "áttöri a negyedik falat". Ez áttöri a fikciós művek által általában felállított vagy feltételezett határt.
K: Hogyan történik a negyedik fal áttörése az irodalomban és a videojátékokban?
V: Az irodalomban és a videojátékokban a negyedik fal áttörése akkor történik, amikor egy szereplő elismeri az olvasót vagy a játékost.
K: Miben különbözik a negyedik fal áttörése a monológtól?
V: A negyedik fal áttörése abban különbözik a monológtól, hogy a monológ a drámaírók által használt dramaturgiai eszköz, amikor egy szereplő a színpadon monológot mond, amely betekintést enged a gondolataiba, míg a negyedik fal áttörése azt jelenti, hogy közvetlenül a közönséghez beszél, vagy interakcióba lép a közönséggel.
K:Milyen szerepet játszik a hitetlenség felfüggesztése a fikciós mű és a közönség közötti átláthatóság elfogadásával kapcsolatban ? V: A fiktív mű és a közönség közötti átláthatóság elfogadása lehetővé teszi számukra, hogy úgy élvezzék azt, mintha valós eseményeket figyelnének, amihez a hitetlenség felfüggesztésére van szükség, hogy ez a hatás megvalósuljon.
