Négymezős megközelítés
Amerikában az antropológia tantárgyat négy kisebb tantárgyra osztották fel. Ezt nevezik "négy terület megközelítésének". A négyféle antropológia a régészet, a nyelvészet, a fizikai antropológia és a kulturális antropológia. Az antropológia e négy típusa együttesen magyarázza meg, hogy az emberek mennyire különböznek egymástól a világ minden táján és a történelem során.
Vannak, akik szerint az alkalmazott antropológia, amely az antropológiai tanulmányok során szerzett információkat az egészségügy vagy az oktatás modern problémáinak megoldására használja fel, saját tantárgy, ami "öt terület megközelítését" jelentené, de ez nem annyira elterjedt.
A legtöbb antropológiát tanuló diák az antropológia mind a négy nagy fajtájával megismerkedik, de később csak egy vagy két témára koncentrál.
Tartalomjegyzék
· 1 A négymezős megközelítés története
· 2 Alkalmazás
· 3 A négy terület
o 3.1 Régészet
§ 3.1.1 Néhány híres régész:
o 3.2 Kulturális antropológia
§ 3.2.1 Néhány híres szociokulturális antropológus:
o 3.3 Nyelvészet
§ 3.3.1 Néhány híres nyelvész:
o 3.4 Fizikai antropológia
§ 3.4.1 Néhány híres fizikai antropológus:
· 4 Referenciák
A négymezős megközelítés története
Ezt a megközelítést Franz Boas (1858-1942) alkotta meg, akit "az antropológia atyjának" is neveznek. Ő híres arról, hogy népszerűvé tette az antropológiát az Egyesült Államokban. Boas azt akarta megmutatni az embereknek, hogy az emberi tevékenységek, eszmék és döntések különböző helyeken eltérőek. Úgy vélte, hogy az embereket holisztikusan kell tanulmányozni, nem csak az életük egy részét kell vizsgálni, hanem azt, hogy az életük minden része vagy életük hogyan illeszkedik össze, és hogyan hozza létre a kultúrájukat. Ez magában foglalja az emberek történelmének, az általuk készített tárgyaknak, testüknek, nyelvüknek, történeteiknek és szokásaiknak a tanulmányozását.
Alkalmazás
A 20. század óta a legtöbb amerikai egyetemen a négy területre épülő megközelítést alkalmazzák. Más országok, például Anglia, nem ugyanígy osztják fel az antropológiát. A régészet például a történelem tantárgy része, nem pedig az antropológia.
A négy terület
Régészet
A régészet annak tanulmányozása, hogyan éltek az emberek a múltban. A régészek, a régészettel foglalkozó emberek a régen élt emberek által hátrahagyott dolgokból tanulnak. Nagyon régi tárgyakat vizsgálnak, például kerámiákat, kőszerszámokat, érméket, könyveket vagy bármit, amit emberek készítettek vagy használtak. Ezeket a tárgyakat általában a földbe temetik, és ki kell ásni, vagy ki kell hozni őket. Ezek a tárgyak segítenek a régészeknek megérteni, hol és hogyan éltek az emberek réges-régen.
Néhány híres régész:
- Lewis Binford
- Howard Carter
- V Gordon Childe
- Ian Hodder
Kulturális antropológia
A kulturális antropológia az emberi kultúra tanulmányozása. A kultúra az embercsoportok életmódja, amely azon alapul, hogy mi a normális az adott helyen, ahol élnek. A kultúrák az emberek elképzeléseinek változásával változnak. A kulturális antropológusok olyan dolgok összehasonlításával vizsgálják a kultúrák különbözőségét, mint az emberek elképzelései, művészete és ételei.
A régészekkel ellentétben, akik a múlt embereit tanulmányozzák, a kulturális antropológusok többnyire a ma élő embereket vizsgálják.
A szociológiához és a szociálpszichológiához is kapcsolódik.
Ezt "társadalmi antropológiának" is nevezik.
Néhány híres szociokulturális antropológus:
- Franz Boas
- Clifford Geertz
- Margaret Mead
- Marshall Sahlins
Nyelvészet
A nyelvészet azt vizsgálja, hogyan beszélnek az emberek, milyen szavakat használnak, és hogyan alakult ki (fejlődött) a nyelvük. A nyelvészek, a nyelvészettel foglalkozó emberek azt is vizsgálják, hogyan változtatja meg a nyelv azt, amit az emberek gondolnak, és hogyan változtatják meg az emberek a nyelvet. Azt is vizsgálják, hogyan alkotnak a szavakból mondatok.
Néhány híres nyelvész:
- Noam Chomsky
- Ferdinand de Saussure
- Roman Jakobson
- Edward Sapir
Fizikai antropológia
A fizikai antropológia az emberi test tudományát (biológia) tanulmányozza, beleértve azt is, hogy az emberek hogyan alkalmazkodnak lakóhelyükhöz, és hogyan változott a testük az idők során (evolúció). Ezt úgy végzik, hogy nagyon régi emberek csontjait hasonlítják össze a mai emberek csontjaival.
A fizikai antropológusok nem emberi főemlősöket is tanulmányoznak.
Ezt "biológiai antropológiának" is nevezik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a "négymezős megközelítés" az antropológiában?
V: A négymezős megközelítés az antropológia témakörét négy kisebb témakörre osztja fel. Ezek közé tartozik a régészet, a nyelvészet, a fizikai antropológia (vagy biológiai) és a kulturális antropológia.
K: Hogyan magyarázza meg az antropológia e négy típusa, hogy a történelem során a világ minden táján hogyan éltek különböző emberek?
V: Az antropológia e négy típusa együttesen betekintést nyújt abba, hogy a történelem során a különböző emberek hogyan éltek és hogyan érintkeztek egymással a világ minden táján. Segítenek megérteni, hogy miért alakultak ki bizonyos kultúrák bizonyos módon, és hogyan változtak az idők során.
K: Mi az alkalmazott antropológia?
V: Az alkalmazott antropológia olyan terület, amely az antropológia tanulmányozása során szerzett információkat modern problémák, például egészségügyi vagy oktatási kérdések megoldására használja fel.
K: Az alkalmazott antropológia önálló tantárgy?
V: Egyesek úgy gondolják, hogy az alkalmazott antropológiát saját tantárgynak kellene tekinteni, ami az "öt terület megközelítését" jelentené. Ez a nézet azonban nem annyira elterjedt.
K: Milyen példák vannak olyan modern problémákra, amelyek megoldásában az alkalmazott antropológia segíthet?
V: Az alkalmazott antropológia által megoldható modern problémák közé tartoznak például az egészségügyi és az oktatási kérdések. Használható a közösségeken vagy szervezeteken belüli társadalmi struktúrák és dinamikák tanulmányozására is.
K: Miért nem elterjedtebb az ötmezős megközelítés?
V: Az ötmezős megközelítés azért nem elterjedtebb, mert sokan nem hisznek abban, hogy az alkalmazott antropológiát a hagyományos antropológiai tanulmányoktól különálló területnek kellene tekinteni.
