A Flatiron Building, eredeti nevén Fuller Building, a 175 Fifth Avenue-n található New York City Manhattan kerületében áll. Az épületet 1901–1902-ben építették a D. H. Burnham & Company tervezésében a Fuller Company számára. A Flatiron 22 emeletes, magassága körülbelül 87 méter (285 láb), és az egyik korai acélszerkezetes felhőkarcoló-nak számít.

Az épület egy különleges, éles csúcsban végződő, háromszög alakú telken áll, amelyet a Broadway és az Ötödik sugárút (Fifth Avenue) valamint a környező utcák határolnak. A kereszteződésnél lévő telek formája és az utcák iránya következtében a Flatiron jellegzetes, hajóorrra emlékeztető profilt mutat a Fifth Avenue-n. A két kelet–nyugati út, a 23rd St. és az East 22nd St. is közvetlenül az épület mellett halad.

Építészeti jellemzők

  • A Flatiron acélszerkezetre épült, ami lehetővé tette a korabeli vastag teherfalak nélküli nagyobb magasságot és ablakfelületeket.
  • Homlokzata mészkővel és mázas terrakotta burkolattal készült, a stílusra hatással volt a neoreneszánsz és a Beaux-Arts hagyományok; gazdag díszítései a részletekben mutatkoznak meg.
  • A háromszög alak miatt az épület belső elrendezése is különleges: a keskeny csúcsfelőli irodák rendkívüli, szűk látóvonalat adnak, míg a szélesebb oldalak nagy ablakfelületeket kínálnak.

Történelem és kulturális jelentőség

A Flatiron hamar ikonikus városképi elem lett: a korabeli sajtó és a közönség egyaránt figyelemmel kísérte a „vadonatúj” felhőkarcoló megjelenését, és az épület gyorsan népszerű fotótémává vált. A jellegzetes formája miatt a “Flatiron” elnevezés ragadt rá — a név arra utal, hogy alakja hasonlít egy régi öntöttvas ruhavasalóra.

A Flatironról úgy írták, hogy a világ egyik legikonikusabb felhőkarcolója és New York City egyik jelképe; ennek megfelelően a környékét ma Flatiron District-nek nevezik. Az épület már korán központi szereplője volt a városképnek, és számos fénykép, poszter, film és televíziós produkció használta látványelemként.

A népszerű anekdoták szerint a csúcs felől áramló széllökések miatt a környéken időnként felkavart ruhaszoknyák miatt gyűltek össze nézők — ez a történet részben a korabeli média és a városi legendák terjedésének köszönhető.

Műemlékvédelem és jelenlegi állapot

Az épületet New York City 1966-ban helyi műemlékké nyilvánította. 1979-ben felvették a National Register of Historic Places listájára, és 1989-ben nemzeti történelmi műemlékké nyilvánították. Ma a Flatiron elsősorban irodaházként funkcionál, illetve utcai szintjén üzletek és vendéglátóhelyek találhatók. Bár az épületnek nincs nyilvános kilátója, a környék — különösen a Madison Square Park — népszerű fotózási pont a Flatiron megörökítéséhez.

A Flatiron továbbra is fontos része New York városi identitásának: kortárs felújítások és fenntartási munkák biztosítják, hogy a századfordulós építészeti örökség megőrződjön, miközben az épület továbbra is aktív része a város gazdasági életének.