Geddes-terv Tel-Aviv számára: a Régi Észak kialakulása (1925–1929)
Fedezze fel a Geddes-terv történetét és Tel‑Aviv Régi Északának kialakulását (1925–1929): modern várostervezés, örökség és urbanisztikai sikertörténet.
A Tel-Avivra vonatkozó Geddes-terv volt Tel-Aviv első általános városterve. Sir Patrick Geddes, a skót biológus, szociológus és várostervező 1925 és 1929 között dolgozta ki a javaslatot. A terv célja az volt, hogy rendezett, egészséges és rugalmas városszerkezetet alakítson ki egy gyorsan növekvő település számára: egyszerre volt a korai „kertváros” eszményeinek folytatása és a modern városfejlesztés alapja.
Mi jellemzi a Geddes-tervet?
A terv több alapelvre épült, amelyek Geddes általános várospolitikai és környezeti nézeteit tükrözték. A legfontosabb jellemzők:
- Hierarchikus utcahálózat: fő tengelyek és széles sugárutak kombinálva kisebb lakóutcákkal, hogy könnyű legyen a közlekedés és a kapcsolódás Jaffával.
- Zöldfelületek és kertvárosi elemek: utcafásítás, magánkertek, közparkok és közösségi terek beépítése a sűrű beépítéssel szemben, az egészségesebb lakókörnyezet érdekében.
- Rugalmas beépítési séma: a terv nem merev zónákra osztott, hanem arányokat és irányelveket adott meg, így lehetővé tette a későbbi növekedést és a különböző építészeti stílusok megjelenését.
- Központi intézményi mag: közösségi, közigazgatási és kereskedelmi funkciók helyének kijelölése, hogy a város központja rendezett és szolgáltatásokkal ellátott legyen.
- Kapcsolódás Jaffához: a tervezett terület célja volt, hogy természetes folytatása legyen a déli, történelmi arab kikötőváros, Jaffa felé, és ezzel regionális egységet teremtsen.
Alkalmazás és történeti háttér (1925–1929)
1925-ben a Tel-Aviv városi önkormányzat megbízta Geddes-t a város hosszú távú tervezésével. A kidolgozott tervet 1929-ben hivatalosan is elfogadták. A gyakorlatban a Geddes-terv volt az egyik ritka példa arra, hogy egy külső tervezői koncepció – részben vagy egészben – megvalósult egy város fejlődése során. Az eredeti, Geddes által kijelölt terület ma Tel-Aviv városának körülbelül 7,5%-át foglalja el, és a helyiek körében a területet gyakran „Régi Észak” (Old North) néven emlegetik.
Szociális és demográfiai célok
Geddes terve része volt annak a szélesebb törekvésnek, hogy Tel-Aviv otthont adjon a világ más részeiről érkező, elsősorban Kelet-Európából kivándorló zsidó lakosságnak. A beépítési arányok, a kertvárosi jelleg és a közösségi létesítmények mind azt szolgálták, hogy a gyors népességnövekedés mellett is élhető, egészséges környezet jöjjön létre.
Hatás és későbbi fejlődés
Geddes tervének hosszabb távú hatása több szinten jelentkezett. Egyrészt strukturális alapot adott a városnak, amelyre a következő évtizedekben – köztük a 1930-as évek modernista építészeti hullámának (a későbbi „Fehér Város” műemléki részeinek) – építeni lehetett. Másrészt a terv humanisztikus és zöldelvű szemlélete ma is része Tel-Aviv városi identitásának. Bár az építkezés során sok változtatás történt, a Geddes-féle gondolatok (utcahierarchia, zöldterületek, központi funkciók) meghatározóak maradtak.
Összegzés
A Geddes-terv volt az alapvető keret, amely szerkezetet és irányt adott egy gyorsan növekvő új városnak. A terv rugalmas, emberközpontú elvei, a zöldfelületek és a tömör, de jól szervezett utcahálózat mind hozzájárultak ahhoz, hogy Tel-Avivból egy élhető, fejlődő metropolisz váljon – és hogy a mai „Régi Észak” területe a város történetének fontos, ma is felismerhető lenyomatává váljon.
Tel-Aviv Geddes-terv - 1925
A Geddes-terv jellemzői és alapelvei
Geddes, aki eredetileg biológus és szociológus volt, megbízást kapott Tel-Aviv új városának tervezésére, amelyet az ősi Jaffa kikötőváros mellé építettek. A város tervezésére alkalmazott elvei feltűnően hasonlítottak a ma már New Urbanism néven ismert tervezési elképzelésekhez - a gépjárműforgalommal szemben a gyalogosokra helyezték a hangsúlyt, a közösségi és polgári életérzést a városi terek használatával ösztönözték, és a bőséges zöld növényzet jelentős hangsúlyt fektetett a minimális környezeti lábnyomra. A személygépkocsi-forgalmat minimálisra csökkentették, és a várost gyalogos léptékben képzelték el. Ez a városrészi identitás döntő szerepet játszott Tel-Aviv mint város sikerében.
A Geddes-terv másik fontos eleme a "szuperblokk" használata volt, amely a 20. század elején és közepén volt népszerű, és a modernista mozgalomból eredt. A fő elv az volt, hogy extra nagy tömböket hozzanak létre, amelyeket inkább fő-, mint mellékutak határolnak, és keskeny, egyirányú utcák szelik át őket, amelyeket úgy terveztek, hogy az átmenő forgalmat megakadályozzák. E szuperblokkok célja az volt, hogy elősegítsék a közösséget és a polgári élet érzését. Ennek érdekében úgy tervezték, hogy minden tömb közepén egy központi közterület (kert vagy középület) legyen. A valóságban a kereskedelmi tényezők azt eredményezték, hogy ezek közül a központi terek közül csak keveset sikerült közhasználatra átvenni.
Kertek
Geddes részben az Ebenezer Howard által kidolgozott kertvárosi mozgalomból merített ihletet, és arra törekedett, hogy a zöldfelületek szerves részét képezzék Tel-Aviv városának. E célból tervei szerint az épületek egy adott területnek legfeljebb egyharmadát foglalhatták el, és e korlátozások célja az volt, hogy a buja zöldövezetekkel jól ellátott városrészek maximális lehetőségét biztosítsák.
Építészet
Geddes nem írt elő egy bizonyos építészeti stílust a terület számára, hagyományosan egy, a brit kertvárosi mozgalom mentén tervezett város a régió hagyományos stílusán alapuló építészeti stílusra törekedne. Geddes felismerte, hogy az általa tervezett lakosság többsége Európából és a világ más részeiről érkező bevándorló lesz. Egy kifejezetten "zsidó stílus" kialakítását szorgalmazta. Érdekes módon Geddes a tervezési jelentésében nem sok többet közölt erről a stílusról szóló ajánlásokról.
Romlás és fejlődés
A Geddes-terv megvalósulását követő évtizedekben a terület hanyatlani kezdett, és a város hanyatlása miatt jelentős volt a közvélemény panasza és elégedetlensége. Ezt a romlást később a terület 1950-es évekbeli gyors újjáépítésének indokaként használták fel. Megjegyezték azonban, hogy a város hanyatlásával kapcsolatos rosszallás gyorsan nosztalgiává változott, amikor a régi épületeket elkezdték lebontani, hogy helyet csináljanak az új fejlesztéseknek. Ennek következtében jelentős erőfeszítéseket tettek a Geddes által tervezett történelmi városrészek megőrzésére, és 1984-ben megalakult az épületek és helyszínek megőrzésével foglalkozó tanács, hogy megvédjék azokat.
Kritika
Tel-Aviv alaprajzának kritikusai szerint Tel-Aviv nem egy klasszikus értelemben vett szép város. Az építkezés és a lakóegységek (lakóházak) alacsony színvonalát okolják ezért, arra hivatkozva, hogy a kialakított épületek csúnyák és olyanok, mint a csomagolóládák, amelyeknek az erkélye cipősdoboz.
További kritikaként fogalmazódott meg, hogy a város nem jól birkózott meg a növekvő népességgel és a személygépkocsi-forgalommal, amelyet Geddes annak idején nem látott előre. A korai várostervezés további kritikája a rossz épületszerkezet és a megfelelő karbantartás hiánya volt.
A Tel-Aviv Geddes tervezésével kapcsolatos kritikák ellenére, bár Tel-Aviv nem mentes a modern közlekedési és fejlesztési problémáktól, amelyekkel ma minden városnak szembe kell néznie, Tel-Avivot széles körben sikeres városnak és a modern Izrael szimbólumának tekintik.
Kérdések és válaszok
K: Mi a Geddes-terv?
V: A Geddes-terv az első Tel-Avivra vonatkozó általános városterv, amelyet Sir Patrick Geddes tervezett 1925-1929-ben.
K: Ki tervezte a Geddes-tervet?
V: A Geddes-tervet Sir Patrick Geddes skót várostervező tervezte.
K: Mikor fogadták el a Geddes-tervet?
V: A Geddes-tervet 1929-ben fogadták el.
K: Tel-Aviv melyik területét tervezte eredetileg Geddes?
V: Tel-Aviv eredetileg Geddes által tervezett területe a mai Tel-Aviv város területének körülbelül 7,5%-át teszi ki, és ma Tel-Aviv "Régi Észak" néven ismert.
K: Miért tervezték a Geddes-tervet?
V: A Geddes-tervet úgy tervezték, hogy a déli szomszédos, sokkal régebbi arab kikötőváros, Jaffa meghosszabbítása legyen, és otthont adjon a világ más részeiből (elsősorban Kelet-Európából) kivándorló zsidók növekvő népességének.
K: Tel-Aviv jó példa egy korai tervezett városra?
V: Igen, Tel-Aviv jó példa egy korai tervezett városra.
K: A Geddes-terv az eredeti elképzelések szerint valósult meg?
V: Igen, Tel-Aviv bizonyult az egyetlen példának arra, hogy Geddes egyik terve nagyrészt az elképzelései szerint épült meg.
Keres