Első atlanti csata

Az első atlanti csata (1914-1918) az első világháború egyik tengeri hadjárata volt, amelyet nagyrészt a Brit-szigetek körüli tengereken és az Atlanti-óceánon vívtak. Mind a Német Birodalom, mind az Egyesült Királyság nagymértékben támaszkodott az importra a lakosság élelmezése és a hadiipar ellátása érdekében; ezért mindkettőjük célja az volt, hogy blokád alá vonják egymást. A britek rendelkeztek a Királyi Haditengerészettel, amely számbeli fölényben volt, és a Brit Birodalmon belül is működhetett. A német haditengerészet nem tudta megsemmisíteni a brit haditengerészetet, amint azt a jütlandi csatában láthattuk.

A német flotta elsősorban a korlátlan tengeralattjáró-hadviselést alkalmazta. A semleges országoknak nem tetszettek a blokádok, és az RMS Lusitania elsüllyesztése különösen az Egyesült Államokat dühítette fel. Németország sikeres blokádja hozzájárult 1918-as katonai vereségéhez, és még mindig érvényben volt, kikényszerítve a versailles-i békeszerződés aláírását is 1919 közepén.

U 14 német tengeralattjáró

A számok csatája

Az I. világháborúban tengeralattjárók által elsüllyesztett szövetséges és semleges hajók tonnatartalma

Hónap	1914	1915	1916	1917	1918
Január		47,981	81,259	368,521	306,658
Február		59,921	117,547	540,006	318,957
Március		80,775	167,097	593,841	342,597
Április		55,725	191,667	881,027	278,719
Május		120,058	129,175	596,629	295,520
Június		131,428	108,855	687,507	255,587
Július		109,640	118,215	557,988	260,967
Augusztus	62,767	185,866	162,744	511,730	283,815
Szeptember	98,378	151,884	230,460	351,748	187,881
Október	87,917	88,534	353,660	458,558	118,559
November	19,413	153,043	311,508	289,212	17,682
December	44,197	123,141	355,139	399,212
Összesen	312,672	1,307,996	2,327,326	6,235,878	2,666,942

Összesen 12,850,814 bruttó tonna

Megjegyzendő, hogy a korlátlan tengeralattjáró-háború 1917 februárjában folytatódott, és a britek 1917 szeptemberében kezdték meg a teljes körű konvojozást. A legsúlyosabb veszteségeket 1917 áprilisában szenvedték el, amikor rekordmennyiségű, 881 027 tonnát süllyesztettek el a tengeralattjárók.

Forrás: Fayle, C. Ernest, Seaborn Trade, Vol. 3, p. 465, Table I[a]; London: Fayle, C. Ernest, Seaborn Trade, Vol. 3, p. 465, Table I[a]: John Murray, 1924.

Német tengeralattjáró erők 1914-1918

	1914	1915	1916	1917	1918
Kéznél van	24	29	54	133	142
Nyereségek	10	52	108	87	70
Csataveszteségek	5	19	22	63	69
Egyéb veszteségek		8	7	15	9
Év vége	29	54	133	142	134

Működő hajók összesen: 351
Összesen elsüllyedt a harcban (50%): 178
Egyéb veszteségek (11%): 39
A fegyverszünet után fejeződött be: 45
Megadta magát a szövetségeseknek: 179

Kérdések és válaszok

K: Mi volt az első atlanti csata?

V: Az első atlanti csata az első világháború egyik tengeri hadjárata volt, amelyet nagyrészt a Brit-szigetek körüli tengereken és az Atlanti-óceánon vívtak.

K: Miért törekedett Németország és az Egyesült Királyság is egymás blokádjára?

V: Németország és az Egyesült Királyság is nagymértékben támaszkodott az importra a lakosság élelmezése és a hadiipar ellátása érdekében, ezért egymás blokád alá vonására törekedtek.

K: Melyik országnak volt jobb haditengerészete az első atlanti csata idején?

V: A britek rendelkeztek a Királyi Haditengerészettel, amely létszámban fölényben volt, és a Brit Birodalmon belül is működhetett.

K: A német haditengerészet megsemmisítette-e a brit haditengerészetet az első atlanti csata során?

V: Nem, a német haditengerészet nem tudta elpusztítani a brit haditengerészetet, amint azt a jütlandi csatában láthattuk.

K: Milyen taktikát alkalmazott elsősorban a német flotta az első atlanti csata során?

V: A német flotta elsősorban a korlátlan tengeralattjáró-hadviselést alkalmazta.

K: Hogyan viszonyultak a semleges országok a blokádokhoz és az RMS Lusitania elsüllyesztéséhez?

V: A semleges országoknak nem tetszettek a blokádok, és az RMS Lusitania elsüllyesztése különösen az Egyesült Államokat dühítette fel.

K: Milyen hatással volt Németország sikeres blokádja az első atlanti csata során?

V: Németország sikeres blokádja hozzájárult 1918-as katonai vereségéhez, és még mindig érvényben volt, és kikényszerítette a versailles-i békeszerződés aláírását is 1919 közepén.