Ostoros moszatok
Az Euglenozoa a flagellás protiszták nagy törzse. A Protozoa néven ismert szemétkosaras rendszertani egység részét képezik, amely sok nyilvánvalóan különböző őslényt tartalmazott.
Az Euglenozoák közé számos gyakori, szabadon élő faj és néhány fontos parazita tartozik, amelyek közül néhány az embert is megfertőzi. Két fő alcsoportot különböztetünk meg, az euglenidákat és a kinetoplasztidákat. Az euglenozoák egysejtűek, méretük többnyire 15-40 µm körüli, bár egyes euglenoidák akár 500 µm hosszúak is lehetnek.
A legtöbb euglenozoának két zászlórúdja van, amelyek egymással párhuzamosan, zsebszerű szerkezetben helyezkednek el. Egyeseknél van egy citosztóma vagy száj, amelyet baktériumok vagy más kis organizmusok bekebelezésére használnak. Ezt a flagellák bázisaiból kiinduló mikrotubulus támasztja alá; két másik tubulus támasztja alá a sejt háti és hasi felszínét.
Néhány más euglenozoa a felszívódás útján táplálkozik, és sok euglenida rendelkezik kloroplasztiszokkal, így fotoszintézis útján nyer energiát. Ezeket a kloroplasztiszokat három membrán veszi körül, és az A és C klorofillt, valamint más pigmenteket tartalmaznak, így valószínűleg egy befogott zöld alga kloroplasztiszaiból fejlődtek ki. A szaporodás kizárólag sejtosztódás útján történik. A mitózis során a magmembrán ép marad, és az orsó mikrotubulusai alakulnak ki benne.
A csoportot a flagellák ultrastruktúrája jellemzi. A normál tartó mikrotubulusok mellett mindegyik tartalmaz egy-egy rudat (az úgynevezett paraxonemált), amely az egyik flagellumban csöves, a másikban rácsos szerkezetű.
Osztályozás
Az euglenozoák általában monofiletikusnak tekinthetők. A Percolozoa rokonai; a kettőnek közösek a korong alakú rekeszekkel rendelkező mitokondriumai, ami csak néhány más csoportban fordul elő. Valószínűleg mindkettő az eukarióták egy nagyobb csoportjába, az Excavata csoportba tartozik. Ezt a csoportosítást azonban megkérdőjelezték.
Kérdések és válaszok
K: Milyen nagyságrendűek az Euglenozoák?
V: A legtöbb Euglenozoa 15-40 µm körüli méretű, bár egyes euglenidák akár 500 µm hosszúak is lehetnek.
K: Hogyan táplálkoznak az Euglenozoa?
V: Néhány Euglenozoa abszorpcióval táplálkozik, és sok euglenoidának van kloroplasztisza, így fotoszintézis útján nyer energiát. Másoknak citosztómájuk vagy szájuk van, amelyet baktériumok vagy más kis organizmusok elfogyasztására használnak.
K: Vannak-e paraziták az Euglenozoák között?
V: Igen, az Euglenozoa törzs néhány fontos parazitája megfertőzi az embert.
K: Mi különbözteti meg a csoportot más protisztáktól?
V: A csoportot a flagellák ultrastruktúrája jellemzi; mindegyik tartalmaz egy-egy rudat (az úgynevezett paraxonemált), amelynek egyik flagellája csöves, a másik pedig rácsos szerkezetű.
K: Hogyan szaporodnak?
V: A szaporodás csak sejtosztódás útján történik; a mitózis során a sejtmaghártya ép marad, és benne orsó mikrotubulusok alakulnak ki.
K: Honnan származik a kloroplasztiszuk?
V: Kloroplasztiszaikat három membrán veszi körül, és A és C klorofillt, valamint más pigmenteket tartalmaznak; valószínűleg egy befogott zöld alga kloroplasztiszaiból fejlődtek ki.
