Obszesszív-kompulzív zavar

A kényszerbetegség (gyakran kényszerbetegségnek nevezik) olyan mentális zavar, amely ismétlődő és nem kívánt gondolatokat és/vagy érzéseket (rögeszmék) és cselekvéseket (kényszercselekvések) okoz. A szorongás az egyik leggyakoribb tünet, és arra késztetheti az egyént, hogy azt higgye, ha egy feladatot nem végez el, valami rossz történhet. Ilyen feladat lehet például a sokadik kézmosás. Ez a hiedelem még több szorongáshoz és feszültséghez vezet. Azok a lépések, amelyeket valaki a gondolatok és érzések megállítása érdekében tesz, naponta több mint egy órát is igénybe vehetnek. A kényszerbetegség korlátozhatja az egyén képességét arra, hogy részt vegyen a kapcsolatokban, a munkahelyen és általában a társadalomban. A kényszerbetegség a világ népességének mintegy 1,2%-át érinti, és körülbelül 15%-ának életét befolyásolja. Az Egyesült Államokban körülbelül minden ötvenedik felnőttnek van kényszerbetegsége.



A gyakori kézmosás gyakran megfigyelhető viselkedés a kényszerbetegeknél.Zoom
A gyakori kézmosás gyakran megfigyelhető viselkedés a kényszerbetegeknél.

Tünetek

Megszállottságok

Aki kényszerbetegségben szenved, annak vannak rögeszméknek nevezett gondolatai. A rögeszmének minősülő gondolat sokszor megismétlődik, és olyan gondolat, amelyet az illető nem akar. Különböző embereknek különböző rögeszmés gondolataik vannak. Vannak, akiknek rögeszméi vannak arról, hogy Isten, az ördög vagy egy másik vallási személy bántja őket vagy valakit, akit szeretnek. Másoknak a szexszel kapcsolatos rögeszméik vannak. Olyan dolgokra gondolhatnak, mint a csókolózás, a szex vagy a körülöttük lévő emberek megérintése. A kényszerbetegségben szenvedő emberek aggódhatnak, hogy ezeket a gondolatokat meg fogják valósítani.

Vannak, akiknek kényszerbetegségük van, de nincsenek kényszerbetegségeik. Ezt nevezzük "elsődlegesen kényszeres kényszerbetegségnek", vagy "tiszta kényszerbetegségnek". Úgy gondolják, hogy a kényszerbetegségben szenvedők akár felének is lehet elsődlegesen kényszeres kényszerbetegsége. Az elsődlegesen kényszeres kényszerbetegségben szenvedő embereknek lehet egy harmadik típusú rögeszméjük is; ez pedig az agresszív gondolatok. Az agresszív gondolatokkal küzdő emberek megszállottsága lehet, hogy bántják vagy megölik magukat vagy a körülöttük lévő embereket. Az elsődlegesen kényszeres kényszerbetegségben szenvedő emberek a kényszercselekvések végrehajtása helyett gondolatban eljátszhatják a kényszereket, vagy elkerülhetik a kényszereket kiváltó dolgokat és helyeket.

Kényszerek

Sok kényszerbetegségben szenvedő ember bizonyos módon cselekszik, hogy megállítsa a kényszeres gondolatot. Ezeket a konkrét cselekvéseket kényszercselekvéseknek nevezik. A kényszerbetegségben szenvedő személy számára a kényszercselekvések elvégzése a kényszeres gondolat megállításának egyik módja. Azt is gondolhatják, hogy a kényszercselekvés megakadályozza, hogy valami rossz történjen velük vagy valakivel, aki fontos számukra.

Sok kényszeres állapot hasonlít a testticekhez, és a kényszerbetegségben szenvedők akár 40%-ának van tic-zavara. Néhány példa a kényszerképzetekre:

  • Kézmosás
  • Önmaguk vagy a körülöttük lévő dolgok tisztítása
  • Valamit (például a lámpák be- és kikapcsolása) bizonyos számú alkalommal elvégezni.
  • Tárgyak bizonyos sorrendbe állítása
  • Számolás egy bizonyos számig sokszor
  • Annak ellenőrzése, hogy elvégeztek-e valamilyen műveletet, általában bizonyos számú ellenőrzéssel.

A kényszerbetegségben szenvedő emberek általában tudják, hogy a kényszerképzeteiknek nincs értelme, de mégis csinálják őket, hogy megállítsák a pánik vagy a szorongás érzését. A kényszerbetegségben szenvedő emberek akár órákon keresztül is végezhetik a kényszerképzeteiket minden nap. Kényszereik árthatnak is nekik, például a kényszeres kézmosás miatt a kezük vörös és vágott lesz.



Okok

A kényszerbetegség oka ismeretlen. Bizonyítékok vannak arra, hogy a géneknek nagy szerepük van a zavar kialakulásában. Ha a zavar gyermekkorban kezdődik, nagyobb a valószínűsége, hogy a család többi tagja is kényszerbeteg lesz, mint ha a zavar felnőttkorban kezdődik. Úgy gondolják, hogy a kényszerbetegség olyan dolgok következménye, amelyeket az emberek a fejlődésük során tettek.



Diagnózis

A DSM négy diagnosztikai kritériumot határoz meg a kényszerbetegségre:

  1. A személynek kényszerbetegségekkel, kényszercselekvésekkel vagy mindkettővel kell küzdenie. A DSM meghatározása szerint a rögeszmék olyan gondolatok, amelyek többször is előfordulnak, és amelyeket a személy nem akar. A személynek meg kell próbálnia megszabadulni a gondolatoktól. A DSM a kényszereket úgy definiálja, mint a rögeszme miatt többször is végrehajtott cselekvéseket. Ezeket a cselekvéseket azért végzik, hogy csökkentsék a rögeszme okozta stresszt.
  2. A rögeszmék vagy kényszerek sok időt vesznek igénybe, vagy sok problémát okoznak a személy életében.
  3. A tüneteket nem gyógyszer vagy más orvosi probléma okozza.
  4. A problémák nem állnak közelebb más mentális zavarok, például szorongásos zavar vagy testdiszmorfiás zavar okozta problémákhoz.

Differenciáldiagnózis

Létezik egy másik, a kényszerbetegséghez hasonló mentális zavar, az úgynevezett kényszeres személyiségzavar vagy OCPD. A kettő között az a különbség, hogy a kényszeres-kompulzív zavarban szenvedő emberek tudják, hogy valami nincs rendben, és a kényszeres gondolataik miatt stresszesek lesznek. A kényszeres-kompulzív személyiségzavarban szenvedő emberek nem tudják, hogy valami nincs rendben, és szeretik a rögeszméiket és kényszergondolataikat.



Menedzsment

Terápia

A viselkedésterápiát és a kognitív viselkedésterápiát a kényszerbetegségben szenvedők megsegítésére használják. A terápia úgy működik, hogy az emberek olyan helyeken tartózkodnak, ahol a kényszeres gondolataik vannak. Ezután ráveszik őket, hogy ne tegyék a kényszerüket. Idővel a személy hozzászokik ahhoz a helyhez vagy dologhoz, ami miatt a kényszeres gondolatai támadnak. Erre példa az, amikor valaki, aki fél a kosztól, koszt tesz a kezére anélkül, hogy le tudná mosni.

Gyógyszerek

Az általában használt gyógyszereket "szelektív szerotonin visszavétel gátlóknak", azaz SSRI-knek nevezik. Ezek a gyógyszerek úgy hatnak, hogy az agyban lévő szerotonin nevű vegyi anyag működését akadályozzák meg. Ennek hatására a kényszeres gondolatok kevésbé jelentkeznek. Felnőtteknél az SSRI-ket a közepesen súlyos vagy súlyos problémákkal küzdő embereknél alkalmazzák. Gyermekeknél az SSRI-ket terápia után vagy terápiával együtt alkalmazzák a súlyos problémákkal küzdőknél.

Ha az SSRI-k nem hatnak, az orvos adhat kényszerbetegségben szenvedő személynek antipszichotikus gyógyszereket. Az orvosok a gyógyszeres kezelést és a tanácsadást is alkalmazhatják a zavarban szenvedőknél, és úgy találják, hogy ez a megközelítés működik a legjobban.

Eljárások

A műtét akkor segíthet az embereken, ha más kezelések nem használnak. Az Egyesült Államokban a műtétet csak akkor végzik el, ha a gyógyszerek és a terápia többször nem vált be. Az Egyesült Királyságban csak akkor lehet műtétet végezni, ha a kognitív viselkedésterápia nem vált be.

Gyermekek

Gyermekeknél és fiatal felnőtteknél terápiával lehet csökkenteni a kényszerképzeteket. A család bevonása nagyon fontos a gyermekek kezelésében. A család is adhat a gyermeknek pozitív megerősítést, hogy ne kövesse el a kényszeres viselkedésformákat.



Történelem

A 14-16. századi Európában úgy gondolták, hogy a megszállott gondolatokkal küzdő emberek megszállottak. Ezeket az embereket úgy kezelték, hogy néha veszélyes ördögűzéseket végeztek, hogy eltávolítsák az ördögöt vagy a gonosz szellemet a személyből. Az 1910-es években egy Sigmund Freud nevű orvos azt mondta, hogy a kényszerbetegség a valakinek a fejében zajló harcok miatt van. Azt mondta, hogy ezek a harcok már gyermekkorban elkezdődnek, amikor valaki "érintésfóbiát" szerez, amely harcol a dolgok megérintésének természetes vágyával.



Társadalom és kultúra

Számos film és televíziós műsor mutatja be a kényszerbetegségben szenvedő embereket. Az Aviátor című film Howard Hughes életét mutatja be. Hughes félt a baktériumoktól, és a rögeszméi és kényszerei a baktériumok távol tartásáról szóltak. David Beckham angol labdarúgó beszélt a kényszerbetegségéről. A televíziós műsorvezetők, Howie Mandel és Marc Summers szintén beszéltek a rögeszméikről és kényszerbetegségeikről.



Kérdések és válaszok

K: Mi az a kényszerbetegség (obsessive-compulsive disorder, OCD)?


V: A kényszerbetegség olyan mentális zavar, amely ismétlődő és nem kívánt gondolatokat és/vagy érzéseket (rögeszmék) és cselekvéseket (kényszerek) okoz.

K: Melyek a kényszerbetegség néhány gyakori tünete?


V: A szorongás a kényszerbetegség egyik leggyakoribb tünete, ami ahhoz vezethet, hogy az illető azt hiszi, hogy ha egy feladatot nem végez el, valami rossz fog történni. Ez olyan feladatokban nyilvánulhat meg, mint a sokszori kézmosás, a lámpák égve tartása vagy a környezetük tisztán tartása.

K: Mennyi időt tölt a kényszerbetegségben szenvedő személy a feladatok elvégzésével?


V: A kényszerbetegségben szenvedő személy naponta több mint egy órát is eltölthet a rögeszméihez és kényszereihez kapcsolódó feladatok elvégzésével.

K: Hogyan befolyásolja a kényszerbetegség az emberek életét?


V: A kényszerbetegség korlátozhatja az egyén képességét arra, hogy részt vegyen a kapcsolatokban, a munkahelyen és általában a társadalomban. Az érintettek számára is jelentős mennyiségű időt vehet el minden nap.

K: A világ népességének hány százaléka szenved kényszerbetegségben?


V: A világ népességének körülbelül 1,2%-ánál diagnosztizáltak kényszerbetegséget.

K: Az Egyesült Államokban a felnőttek hány százalékánál diagnosztizáltak kényszerbetegséget?


V: Az Egyesült Államokban körülbelül minden ötvenedik felnőttnél diagnosztizáltak kényszerbetegséget.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3