Damokloid: csóva nélküli, Oort-felhőbeli, hosszú keringésű égitest
Damokloid: csóva nélküli, hosszú keringésű égitestek az Oort‑felhőből — titokzatos, nyugalmi üstökösök, melyek a Nap körül vándorolnak évszázadokon át.
A damokloid olyan aszteroida, amely nagyon hosszú periódussal, jellemzően nagy excentricitással és gyakran nagy inklinációval kerüli meg a Napot. Lényegében átmenetet alkotnak a klasszikus aszteroidák és az időszakos üstökösökhöz hasonló pályájú objektumok között: külső megjelenésük és pályájuk miatt gyakran hasonlítanak a Halley-típusú üstökösökhöz, például a Halley-üstökös, de ellentétben az üstökösöknek nevezett testekkel, a damokloidáknak általában nincs látható csóvájuk vagy aktív por- és gázkibocsátásuk.
Fizikai és dinamikai jellemzők
A damokloidák jellemzői közé tartozik a nagy excentricitás (erősen ellipszis pálya), gyakran retrográd vagy erősen hajlított pálya, valamint a nagy aphelium-távolság, ami arra utal, hogy eredetük a Naprendszer külső részeiben keresendő. Méretük és felszíni fényességük (albedójuk) változó; sokuk sötét, széntartalmú anyaghoz hasonló spektrummal rendelkezik, ami alacsony reflektivitást jelez. Műszerekkel végzett megfigyelések ritkán mutatnak aktív kitöréseket, de alkalomszerű aktivitás előfordulhat.
Eredet és kapcsolódás az üstökösökhöz
Sok szakértő úgy véli, hogy a damokloidák az Oort-felhőből származó, illékony anyagukat részben vagy teljesen elveszített üstökösök, amelyek ma nyugalmi vagy alacsony aktivitású állapotban vannak. Ennek magyarázata, hogy idővel a Naphoz közeledve a könnyen elpárolgó anyagok (jég, illékony vegyületek) elpárolognak, és a magot kőzetes, poros burok veszi körül, amely csökkenti az újabb aktivitást. Ezt támasztja alá néhány megfigyelés is: bizonyos damokloidák — például a C/2001 OG108 (LONEOS) — idővel csóvát fejlesztettek és átmentek üstökösműködésbe, ami az átmeneti természetre utal.
Név, felfedezés és ismert példák
A "damokloid" elnevezés a 1991-ben felfedezett (5335) Damocles nevű égitest nevéből származik, mivel ez a kisbolygó pályája és tulajdonságai miatt különleges figyelmet kapott. A damokloidák csoportjába tartozó objektumok száma viszonylag kicsi: 2010 januárjáig a tudósok 41 damokloidát találtak. Esetük különösen érdekes a Naprendszer korai történetének tanulmányozásában, mivel őrzik a külső részről származó anyagok nyomait.
Megfigyelés és tudományos jelentőség
A damokloidák megfigyelése kihívást jelent, mert legtöbbször sötétek és ritkán aktívak, így fényességük alacsony. Ugyanakkor fontos szerepük van a Naprendszer dinamikai evolúciójának megértésében: tanulmányozásuk segít feltárni az Oort-felhő és a külső kisbolygó-állomány tulajdonságait, a pályamódosító folyamatokat (pl. bolygóátmenetek, csillagközi zavarok) és az üstökösök életciklusát (aktív -> inaktív -> esetleg újra aktív állapotok). Emellett olyan eseményeket is jobban megérthetünk általuk, amikor egy damokloid átmenetileg üstökössé válik, vagy visszafordul aktivitásba.
Összefoglalás
A damokloidák olyan, nagy excentricitású és gyakran nagy inklinációjú kis égitestek, amelyek pályájuk és tulajdonságaik alapján az időszakos üstökösökhöz kapcsolódnak, de általában nem mutatnak csóvát. Leginkább az Oort-felhőből származó, részben kiürült üstökösöknek tekinthetők, és megfigyelésük fontos információkat szolgáltat a Naprendszer külső részének anyagösszetételéről és fejlődéséről.
Kérdések és válaszok
Q: Mi az a damocloid?
A: A damokloid egy olyan aszteroida, amely hosszú ideig kering a Nap körül, és hasonló a periodikus üstökösökhöz, de nincs csóvája.
K: Mi különbözteti meg a damokloidákat az üstökösöktől?
V: A damokloidáknak nincs csóvájuk, mint az üstökösöknek.
K: Mi a damokloidák lehetséges eredete?
V: A tudósok szerint a damokloidok az Oort-felhőből származnak.
K: Hogyan képesek egyes damokloidák csóvát növeszteni és üstökösökké válni?
V: Néhány damokloid, mint például a C/2001 OG108 (LONEOS), később csóvát fejlesztett és üstökössé vált.
K: Miben különbözik egyes damokloidák pályája más aszteroidákétól?
V: Egyes damokloidák az aszteroidákkal ellentétes irányban, az üstökösökkel azonos irányban keringenek.
K: Mennyi az ismert damokloidák jelenlegi száma?
V: 2010 januárjáig a tudósok 41 damokloidát találtak.
K: A tudósok szerint mi okozza egyes damokloidák nyugalmi állapotba kerülését?
V: A tudósok szerint a damokloidák akkor válnak nyugalmi állapotba, amikor elveszítik illékony anyagukat.
Keres