Aaron Alexandre — sakkozó, szerző, a sakkenciklopédia alkotója (1765–1850)
Aaron Alexandre (1765–1850) német–francia–angol sakkozó és író, az Encyclopédie des échecs és jelentős végjátékg yűjtemény szerzője, a modern sakknyitás-jelölés úttörője.
Aaron (Albert) Alexandre (héberül: אהרון אלכסנדר, 1765/68 körül a frankföldi Hohenfeldben - 1850. november 16. London, Anglia) zsidó német-francia-angol sakkozó és író volt, aki fontos szerepet játszott a 19. századi sakkirodalom és -kultúra kialakulásában.
Élete és pályafutása
Aaron Alexandre fiatalon rabbinak készült, majd 1793-ban Franciaországba költözött. Több nyelven beszélt, németet tanított, és mechanikai feltalálóként is ismert volt. Később a sakkot tette főfoglalkozásává: aktív szereplője volt a párizsi, majd később a londoni sakkszcénának. Élete során megfordult a nemzetközi sakkélet kulisszái mögött is: egyike volt azoknak a sakkozóknak, akik a híres sakkozó gép, a Török belsejében dolgoztak.
Művei és hozzájárulása
Alexandre legfontosabb műve az Encyclopédie des échecs (A sakk enciklopédiája, Párizs, 1837) volt. Ebben részletesen ismertette és rendszerezte az akkor ismert sakknyitásokat, és a korabeli irodalomban újszerű módon alkalmazta az algebrai jelölést. Emellett a tőle származó jelölésként terjedt el a rövid és hosszú sáncolás megjelenítésére szolgáló 0-0 és 0-0-0 forma, amely azóta is használatban van.
Következő fontos munkája a végjátékokkal és problémákkal foglalkozott: mintegy 2000 sakkproblémát tartalmazó gyűjteményét Collection des plus beaux Problèmes d'Echecs címmel adta ki Párizsban 1846-ban. A gyűjteményt később lefordították és kiadták angolul és németül is; német kiadásának címe: Praktische Sammlung bester Schachspiel-Probleme (Lipcse).
Hatás és örökség
Mindkét könyv a kor standard szakkönyvévé vált, és jól mutatta Alexandre mély technikai ismereteit, a játék rendszerezésére való hajlandóságát, valamint a sakktörténet korai lexikonszerű feldolgozásának igényét. Munkái hozzájárultak az általános jelölés- és rendszerezési gyakorlatok elterjedéséhez, és hatással voltak a későbbi nyitás- és problémagyűjteményekre.
Alexandre életműve révén a 19. századi sakkélet meghatározó alakja maradt: több nyelven írt és dolgozott, szakmai tevékenysége áthidalta a gyakorlati játékot, a problémakészítést és az oktatást. 1850. november 16-án hunyt el Londonban.
Aaron Alexandre, Alexandre Laemlein rajza (1844)
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Aaron Alexandre?
V: Aaron Alexandre zsidó német-francia-angol származású sakkozó és író volt, aki rabbinak tanult, majd főállású sakkozó lett.
K: Mikor és hol született és mikor hunyt el Aaron Alexandre?
V: Aaron Alexandre 1765/68 körül született a frankföldi Hohenfeldben, és 1850. november 16-án hunyt el Londonban, Angliában.
K: Mit csinált Aaron Alexandre, amikor 1793-ban Franciaországba érkezett?
V: Amikor Aaron Alexandre 1793-ban Franciaországba érkezett, német nyelvet tanított és mechanikai feltaláló volt.
K: Milyen könyvet írt Aaron Alexandre az ismert sakknyitásról?
V: Aaron Alexandre írta az Encyclopédie des échecs (A sakk enciklopédiája, Párizs, 1837) című könyvet az összes ismert sakknyitásról.
K: Milyen jelöléseket és sáncszimbólumokat használt Aaron Alexandre az ismert sakkmegnyitásokról szóló könyvében?
V: Aaron Alexandre az ismert sakkmegnyitásokról szóló könyvében algebrai jelölést és a 0-0 és 0-0-0 sáncszimbólumokat használta.
K: Mi volt Aaron Alexandre következő könyvének címe és mit tartalmazott?
V: Aaron Alexandre következő könyvének címe Collection des plus beaux Problèmes d'Echecs, Paris volt. Körülbelül 2000 sakkprobléma gyűjteményét tartalmazta, és a végjátékról szólt.
K: Milyen angol és német fordításban jelentek meg Aaron Alexandre könyvei, és mit mutattak be?
V: Aaron Alexandre könyveinek angol és német fordítása a Beauties of Chess, London, és a Praktische Sammlung bester Schachspiel-Probleme, Lipcse volt. Mindkét könyv standard szakkönyvvé vált, bizonyítva Alexandre nagy technikai tudását.
K: Milyen kapcsolatban állt Aaron Alexandre a sakkozó géppel, a törökkel?
V: Aaron Alexandre egyike volt azoknak a sakkozóknak, akik a sakkozógép, a Turk belsejében dolgoztak.
Keres