Sakk jelölés
A sakkjegyzetelés a sakklépések feljegyzésének módszere: miután egy játékos megtette lépését, mindkét játékos feljegyzi azt. Ez minden szervezett sakkversenyen kötelező.
A rendszernek a következő elemekkel kell rendelkeznie: a lépés száma, a mozgatott bábu, a mező, ahonnan elindult (opcionális), a mező, ahová ment, és egyéb fontos információk, mint például az ütések és a várak.p275 A pozíciók rögzítésére más jelölések is léteznek.
A mozgások leírására már elég korán léteztek módszerek. Mozgásleírásokat tartalmazó kéziratok ismertek arab (9. század) és európai (13. század) kéziratokban.p275 Ezek a korai jegyzetek általában meglehetősen nehézkes leírások: "A király gyalogja két házzal előrébb lép".p229; 469; 848 Ezt a fajta jelölést leírónak nevezik. A leíró jelölésnél minden játékos a saját szemszögéből írja le a négyzeteket, pl. 1 P-K4 P-K4. Az olyan jelölést, amely címkéket használ a sorok és az állások jelölésére, algebrai jelölésnek nevezzük. Ebben a jelölésmódban egy négyzetnek csak egy címkéje van, pl. 1 e4 e5.
Algebrai jelölés
A sakkjátszmák lépéseit egy speciális jelölés segítségével írják le. A 8. cikk és az E. függelék Általában algebrai sakkjelölést használnak. Az algebrai jelölésben minden négyzetnek egy és csak egy neve van (akár a tábla fehér, akár a fekete oldaláról nézzük). Itt a lépéseket a következő formátumban írják le: a lépett figura rövidítése - a lépés helye - a lépés helye. Például a Qg5 azt jelenti, hogy "a vezér a g-sorra és az 5. helyre lép" (azaz a g5-ös négyzetre). Ha két azonos típusú bábu ugyanarra a mezőre léphet, akkor még egy betűt vagy számot adunk hozzá, hogy megmutassuk, melyik lappal vagy ranggal lépett a bábu, pl. Ngf3 azt jelenti, hogy "a huszár a g-lappal az f3-as mezőre lép". A gyalogot jelző P betűt nem használják, így az e4 azt jelenti, hogy "a gyalog az e4-es mezőre lép".
Ha a bábu ütést hajt végre, akkor az "x" betű kerül a mező elé, amelyen a bábu landol. Példa: Bxf3 azt jelenti, hogy "a futó az f3-on üt". Ha egy gyalog ütést hajt végre, akkor a bábu kezdőbetűje helyett azt az állományt kell használni, ahonnan a gyalog távozott. Például: exd5 azt jelenti, hogy "a gyalog a d5-ön üt".
Ha egy gyalog a nyolcadik sorba lép, és előléptetést kap, a lépés után a választott figurát írjuk ki, például e1Q vagy e1=Q. A sáncolás a királyszéli sáncolásnál a 0-0-0, a vezérszéli sáncolásnál pedig a 0-0-0-0 speciális jelöléssel írható. Az ellenfél királyát sakkba helyező lépést általában a "+" jelöléssel látjuk el. A sakk-mattot # vagy ++ alakban írhatjuk. A játszma végén az 1-0 azt jelenti, hogy "Fehér nyert", a 0-1 azt jelenti, hogy "Fekete nyert", a ½-½ pedig döntetlent jelent.
A sakklépések írásjelekkel és egyéb megjegyzésekkel is megjeleníthetők. Például: ! egy jó lépést jelent, !! egy nagyon jó lépést, ? egy rossz lépést, ?? egy nagyon rossz lépést (néha hibának is nevezik), !? egy kreatív lépést, amely lehet jó, és ?! egy kétséges lépést. Például egyfajta egyszerű "csapda", az úgynevezett tudós matt, mint a jobb oldali ábrán látható, teljes jelöléssel is feljegyezhető:
1. e2-e4 e7-e52
. Qd1-h5?! Nb8-c63
. Bf1-c4 Ng8-f6?? (3...Qe7 jobb)
4
.
Qh5xf7# 1-0
Íme egy híres rövid játék a szokásos rövid jelölésmódban:
Réti v Tartakower, Bécs 1910
- e4 c6
- d4 d5
- Nc3 dxe4
- Nxe4 Nf6
- Qd3?! e5?!
- dxe5 Qa5+
- Bd2 Qxe5
- 0-0-0 Nxe4??
- Qd8+!!! Kxd8
- Bg5+ Kc7
- Bd8# 1-0
Figurás jelölés
♖ ♜; ♘ ♞; ♗,♝; ♕,♛; ♔, ♚
Ez algebrai jelölés, a darabok kezdőbetűi helyett kis figurákkal. A figurás jelölést a nyomtatott és a számítógépes sakkban használják. Mivel a bábuk kezdőbetűit nem kell használni, nemzetközibb.
Réti v Tartakower, Bécs 1910
- e4 c6
- d4 d5
- ♘c3 dxe4
- ♘xe4 ♞f6
- ♕d3?! e5?!
- dxe5 ♛a5+
- ♗d2 ♛xe5
- 0-0-0 ♞xe4???
- ♕d8+!! ♚xd8
- ♗g5+ ♚c7
- ♗d8# 1-0
A "tudós társ"
Algebrai sakk jelölés
A pozíciók jelölése
A Forsyth-notáción kívül a pozíciókat ilyen egyszerű módon is fel lehet jegyezni:
Fehér: Rf6, Rf7; Ne2; gyalogok d4, e5, h3.
Fekete: Kc8; Qa2; Rf8, Rc7; Ba6; gyalogok d5, e6, f7, h4. Fehér játssza.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a sakkjegyzetelés?
V: A sakkjegyzetelés a sakklépések leírásának módszere.
K: Miért kötelező a lépések leírása a szervezett sakkversenyeken?
V: A szervezett sakkversenyeken azért kötelező a lépéseket leírni, mert ez a játék nyomon követését szolgálja.
K: Milyen elemeket kell tartalmaznia egy sakkjegyzetrendszernek?
V: Egy sakkjegyzetrendszernek tartalmaznia kell a lépésszámot, a mozgatott figurát, a mezőt, ahonnan elindult (opcionális), a mezőt, ahová ment, és egyéb fontos információkat, mint például a leütések és a várak.
K: Melyek a legkorábbi ismert jelölések a sakklépések feljegyzésére?
V: A sakklépések feljegyzésének legkorábbi ismert jegyzetei arab (9. század) és Európából (13. század) ismert, lépésleírásokat tartalmazó kéziratok.
K: Mi az a leíró jelölés?
V: A leíró jelölés egy olyan jelölés, amelyben minden játékos a saját szemszögéből írja le a négyzeteket, pl. 1 P-K4 P-K4.
K: Mi az algebrai jelölés?
V: Az algebrai jelölés olyan jelölés, amely címkéket használ a sorok és az állományok jelölésére, pl. 1 e4 e5.
K: Mi a célja az algebrai jelölés használatának?
V: Az algebrai jelölés használatának célja egy olyan jelölési rendszer, amely kevésbé nehézkes, mint a leíró jelölés, mivel a négyzetek csak egy címkével rendelkeznek.
