Sakkjegyzetelés: algebrai és leíró jelölések, történet és szabályok

Fedezd fel a sakkjegyzetelés titkait: algebrai és leíró jelölések története, szabályai és gyakorlati útmutató versenyekhez — érthetően és részletesen.

A sakkjegyzetelés a sakklépések pontos feljegyzésének módszere: miután egy játékos megtette a lépését, mindkét játékos feljegyzi azt a saját jegyzőkönyvén. Ez minden szervezett sakkversenyen kötelező, mert a feljegyzésre a viták eldöntése, a játék visszakeresése és a későbbi elemzés miatt van szükség.

Mire terjed ki a jegyzet?

A használatos rendszernek általában a következő elemeket kell tartalmaznia: a lépés száma, a lépést tevő bábu, a mező, ahonnan a bábu elindult (opcionális — csak akkor jelölik, ha szükséges az egyértelműség miatt), a célmező, továbbá kiegészítő információk, mint az ütés, a várás (rokád), a gyalogátalakítás és a sakk vagy matt jelölése. Például egy teljes lépéspár így néz ki: 1. e4 e5

Történet — korai leírások

Mozgásleírásokat már nagyon korán lejegyeztek: mozgásleírásokat tartalmazó kéziratok ismertek arab (9. század) és európai (13. század) kéziratokban.^p275 Ezek a korai jegyzetek általában szóban, leíró formában adták meg a lépéseket (pl. "A király gyalogja két házzal előrébb lép").^{p229; 469; 848}

Leíró (deskriptív) jelölés

A régebbi, ún. leíró jelölésnél minden játékos a saját szemszögéből írja le a mezőket; az egyes fákat (oszlopokat) a király- vagy vezéroldali elnevezés alapján nevezik, és a gyalogokat, bábukat ehhez viszonyítva jelölik. Példa leíró jelölésre: 1 P-K4 P-K4. Ennek az előnye, hogy könnyen olvasható, de hátránya, hogy a felek nézőpontja miatt nem egyértelmű nemzetközi használatra, és a mai számítógépes feldolgozásnak sem kedvez.

Algebrai jelölés

Az algebrai jelölés a modern, nemzetközileg egységes rendszer: a tábla minden mezőjének egyetlen, állandó címe van (a fákat a–h betűkkel, a sorokat 1–8 számokkal jelölik). Egy lépésben a mozgatott bábu betűjele (a gyalogoknál általában nincs betű) és a célmező szerepel, pl. 1. e4 e5. A bábuk jelölése a nemzetközi gyakorlatban angol kezdőbetűkön alapul: K = King (király), Q = Queen (vezér), R = Rook (bástya), B = Bishop (futó), N = kNight (huszár), a gyalogot csak a célmező jelöli (például e4).

Speciális jelölések

• Ütés: az ütést az "x" (vagy ×) jelzi, pl. Bxf7 jelentése: futó üt f7 mezőn álló bábut.
• Rokád: királyoldali: O-O, vezéroldali: O-O-O.
• Gyógylátalakulás (promóció): például e8=Q vagy e8Q (a gyalog az e8-on vezérré alakul); gyakran szerepel + vagy # kiegészítés, ha ez sakkot vagy mattot ad.
• En passant: az en passant ütések ugyanúgy írhatók, mint a normál ütés (pl. exd6), egyes jegyzőkönyvek külön "e.p." megjegyzést tesznek hozzá.
• Sakk és matt: sakkot + jellel, mattot # jellel vagy "++" jelölik: pl. Qh5+ vagy Qh5#.
• Azonosíthatósági kiegészítések: ha két azonos típusú bábunak ugyanazt a mezőt célozza, a kiinduló fájl vagy sor betűjét/számát is feltüntetik: pl. Nbd7 (a b fájról lépő huszár d7-re).

Példák

Algebrai példa a megnyitásra: 1. e4 e5 2. Nf3 Nc6 3. Bb5 a6 4. Ba4 Nf6 5. O-O Be7 …

Leíró példa (régi stílus): 1 P-K4 P-K4 – amely algebrai jelöléssel 1. e4 e5-nek felel meg.

Jegyzetelési és versenyszabályok

A jegyzetelés formátuma részben a versenyszabályzatoktól függ. A FIDE szabályai szerint a legtöbb hivatalos partiban kötelező a lépések feljegyzése, kivéve azokat a gyorspartikat, ahol a gondolkodási idő per játékos kevesebb, és ahol a játékvezető eltérést engedélyez. A jegyzőkönyv fontos a viták eldöntéséhez (például háromszori ismétlés vagy 50 lépés szabálya esetén), és a parti eredményének hitelesítéséhez is.

Modern formátumok: PGN és FEN

A számítógépek megjelenésével az algebrai jelölésre épülő PGN (Portable Game Notation) vált szabvánnyá a parti tárolására: egyszerű, ember által olvasható formátum, amely a partifejléceket (játékosok, helyszín, időkontroll stb.) és a lépéseket tárolja. A pozíciók egyszeri leírására és átvitelére szolgál a FEN (Forsyth–Edwards Notation).

Értékelő és kommentáló jelzések

A lépésekhez gyakran fűznek értékítéletet: "!" jó lépés, "!!" remek lépés, "?" hibás lépés, "??" súlyos hiba, "!?" érdekes vagy rizikós, "?!" vitatható. Ezeket a kommentárban használják, de a hivatalos jegyzőkönyvben ritkán szerepelnek.

Összefoglalás

A leíró jelölés történelmileg fontos, de a modern sakkban az algebrai jelölés dominál, mert egységes, egyszerű a gépi feldolgozás és könnyen tanulható. A jegyzetelés célja a pontos, visszakereshető partileírás biztosítása — versenyeken ezért szigorú szabályok vonatkoznak rá. A számítógépes korszakban a PGN és a FEN egészítik ki a hagyományos jegyzetelést a digitális megosztás és elemzés érdekében.

Algebrai jelölés

A sakkjátszmák lépéseit egy speciális jelölés segítségével írják le. ^{A 8. cikk és az E. függelék} Általában algebrai sakkjelölést használnak. Az algebrai jelölésben minden négyzetnek egy és csak egy neve van (akár a tábla fehér, akár a fekete oldaláról nézzük). Itt a lépéseket a következő formátumban írják le: a lépett figura rövidítése - a lépés helye - a lépés helye. Például a Qg5 azt jelenti, hogy "a vezér a g-sorra és az 5. helyre lép" (azaz a g5-ös négyzetre). Ha két azonos típusú bábu ugyanarra a mezőre léphet, akkor még egy betűt vagy számot adunk hozzá, hogy megmutassuk, melyik lappal vagy ranggal lépett a bábu, pl. Ngf3 azt jelenti, hogy "a huszár a g-lappal az f3-as mezőre lép". A gyalogot jelző P betűt nem használják, így az e4 azt jelenti, hogy "a gyalog az e4-es mezőre lép".

Ha a bábu ütést hajt végre, akkor az "x" betű kerül a mező elé, amelyen a bábu landol. Példa: Bxf3 azt jelenti, hogy "a futó az f3-on üt". Ha egy gyalog ütést hajt végre, akkor a bábu kezdőbetűje helyett azt az állományt kell használni, ahonnan a gyalog távozott. Például: exd5 azt jelenti, hogy "a gyalog a d5-ön üt".

Ha egy gyalog a nyolcadik sorba lép, és előléptetést kap, a lépés után a választott figurát írjuk ki, például e1Q vagy e1=Q. A sáncolás a királyszéli sáncolásnál a 0-0-0, a vezérszéli sáncolásnál pedig a 0-0-0-0 speciális jelöléssel írható. Az ellenfél királyát sakkba helyező lépést általában a "+" jelöléssel látjuk el. A sakk-mattot # vagy ++ alakban írhatjuk. A játszma végén az 1-0 azt jelenti, hogy "Fehér nyert", a 0-1 azt jelenti, hogy "Fekete nyert", a ½-½ pedig döntetlent jelent.

A sakklépések írásjelekkel és egyéb megjegyzésekkel is megjeleníthetők. Például: ! egy jó lépést jelent, !! egy nagyon jó lépést, ? egy rossz lépést, ?? egy nagyon rossz lépést (néha hibának is nevezik), !? egy kreatív lépést, amely lehet jó, és ?! egy kétséges lépést. Például egyfajta egyszerű "csapda", az úgynevezett tudós matt, mint a jobb oldali ábrán látható, teljes jelöléssel is feljegyezhető:

1. e2-e4 e7-e52
. Qd1-h5?! Nb8-c63
. Bf1-c4 Ng8-f6?? (3...Qe7 jobb)
4
.
 Qh5xf7# 1-0

Íme egy híres rövid játék a szokásos rövid jelölésmódban:

Réti v Tartakower, Bécs 1910

1. e4 c6
2. d4 d5
3. Nc3 dxe4
4. Nxe4 Nf6
5. Qd3?! e5?!
6. dxe5 Qa5+
7. Bd2 Qxe5
8. 0-0-0 Nxe4??
9. Qd8+!!! Kxd8
10. Bg5+ Kc7
11. Bd8# 1-0

Figurás jelölés

♖ ♜; ♘ ♞; ♗,♝; ♕,♛; ♔, ♚

Ez algebrai jelölés, a darabok kezdőbetűi helyett kis figurákkal. A figurás jelölést a nyomtatott és a számítógépes sakkban használják. Mivel a bábuk kezdőbetűit nem kell használni, nemzetközibb.

Réti v Tartakower, Bécs 1910

1. e4 c6
2. d4 d5
3. ♘c3 dxe4
4. ♘xe4 ♞f6
5. ♕d3?! e5?!
6. dxe5 ♛a5+
7. ♗d2 ♛xe5
8. 0-0-0 ♞xe4???
9. ♕d8+!! ♚xd8
10. ♗g5+ ♚c7
11. ♗d8# 1-0

A "tudós társ"


Algebrai sakk jelölés

Kérdések és válaszok

K: Mi az a sakkjegyzetelés?

K: Miért kötelező a lépések leírása a szervezett sakkversenyeken?

K: Milyen elemeket kell tartalmaznia egy sakkjegyzetrendszernek?

K: Melyek a legkorábbi ismert jelölések a sakklépések feljegyzésére?

K: Mi az a leíró jelölés?

K: Mi az algebrai jelölés?

K: Mi a célja az algebrai jelölés használatának?

Keresés betűvel