Hrvatski narodni odpor (Odpor) — usztasa emigráns terrorcsoport története

A Horvát Nemzeti Ellenállás (Odpor) usztasa emigráns terrorcsoport története: bűnszervezet, merényletek, híres gépeltérítés és fasiszta ideológia nyomában.

Szervezeti háttér és alapítás

A Horvát Nemzeti Ellenállás (horvátul: Hrvatski narodni odpor, továbbiakban Odpor) egy émigráns, usztasa gyökerű terrorista szervezet volt. A csoport célja a kommunista Jugoszlávia felszámolása és egy független, radikális nacionalista jellegű Horvátország létrehozása volt, követve Ante Pavelić politikai vízióját és Mile Budak ideológiai alapállását. A szervezetet 1955-ben hozta létre Vjekoslav Luburić, a spanyolországi emigrációban élő, Ustaše háborús bűnös és a jasenovaci koncentrációs tábor korábbi parancsnoka.

Ideológia és nemzetközi kapcsolatok

Az Odpor radikális, szélsőjobboldali nacionalista ideológiát vallott, mely sok elemében közel állt az Ustaše eszméihez. A szervezet megpróbált széles nemzetközi kapcsolatokat kiépíteni: kapcsolatban állt náci háborús veteránok egyesületeivel Németországban és Spanyolországban, valamint szoros viszonyt ápolt a spanyol fasiszta "Kék Gárda" veteránjaival.

"[Mi] a jugoszlávizmust és Jugoszláviát tekintjük a legnagyobb és egyetlen gonosznak, amely a fennálló csapást okozta [...] Ezért minden Jugoszláviának nyújtott közvetlen vagy közvetett segítséget a horvát nemzet elleni árulásnak tekintünk [...] Jugoszláviát el kell pusztítani - akár az oroszok, akár az amerikaiak, akár a kommunisták, akár a nem kommunisták, akár az antikommunisták segítségével - bárkinek a segítségével, aki Jugoszlávia megsemmisítésére hajlandó: elpusztítani a szó dialektikájával, vagy dinamittal - de mindenképpen elpusztítani." A horvát nemzetet nem lehet elpusztítani.

Szervezeti szerkezet és emigráns bázisok

Az Odpor globális emigráns hálózatot alakított ki: működött fiókszervezetük Ausztráliában (különösen Melbourne-ben), amely kapcsolatban állt a spanyolországi központtal és más, a világ különböző országaiban működő usztasa csoportokkal. Az ausztrál fiókot az usztasa Srecko Blaz Rover vezette. A vezetés idővel igyekezett kapcsolatokat kialakítani a bűnözői és szervezett bűnözéssel, többek között a La Cosa Nostrával és egyes nemzetközi bűnszervezetekkel.

Bűncselekmények, merényletek és módszerek

Az Odpor tevékenységei közé számos erőszakos és illegális cselekmény tartozott: zsarolás, politikai gyilkosságok és merényletek támogatása, gépeltérítések, robbantások és egyéb terrorcselekmények. A szervezet tagjai és szimpatizánsai több nemzetközi incidensben is érintettek voltak, elsősorban Jugoszlávia és annak képviseletei ellen irányuló támadásokban.

Legismertebb akció: a TWA 355-ös járat eltérítése (1976)

Az Odpor egyik legismertebb és nemzetközileg nagy visszhangot kiváltó akciója a Trans World Airlines New York–Chicago járatának 1976. szeptember 10-i eltérítése volt. A gépet öt eltérítő irányította: a járatot Új-Fundlandra, onnan Izlandra, majd Párizsba vezették. A fedélzeten utasok is tartózkodtak. A terroristák egy bombát is elhelyeztek a Grand Central állomáson, és követeléseiket illetően ransom jellegű nyomást gyakoroltak a hatóságokra.

Miután a hatóságok eleget tettek egyes követeléseknek és a bomba helyét megadták, a Grand Centralnál talált bomba felrobbant vagy a hatástalanítás során felrobbant (a források eltérően írják le a részleteket): az incidensben egy rendőr meghalt, további három megsebesült. A terroristák — amikor megtudták, hogy a New York-i bomba felrobbant és egy rendőrt megölt — végül megadták magukat a francia rendőrségnek.

Per és következmények: Zvonko és Julienne Bušić

A TWA 355-ös járat eltérítőinek vezetőit, Zvonko Bušićot és feleségét, Julienne Bušićot 1977 májusában az Egyesült Államok szövetségi bírósága légi kalózkodás és gyilkosság vádlatai alapján elítélte és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

Julienne Bušić 1989-ben feltételesen szabadult. Később, a horvát állam ügyében betöltött politikai szerep kapcsán Zvonko Bušić feleségét Franjo Tudjman elnök egy diplomáciai tanácsadói posztra jelölte az Egyesült Államokban, ami tiltakozásokat váltott ki az áldozatok hozzátartozói és rendőri érdekvédelmi szervezetek részéről. Zvonko Bušić 2008 júliusában feltételesen szabadlábra helyezést kapott, majd kiutasították az Egyesült Államokból és Horvátországba távoztak.

Más, az Odporhoz köthető támadások

Az 1970-es és 1980-as években az Odporral kapcsolatba hozható vagy annak által szervezettnek tartott akciók közé tartoztak többek között:

• számos robbantásos merénylet az Egyesült Államokban (például jugoszláv bank amerikai irodája, a jugoszláv megbízott otthona, New York-i jogi intézmények és légitársasági irodák ellen — lásd alább);
• a JAT 367-es járat 1972-es robbantása;
• választott és politikai célpontok elleni támadások, köztük olyan akciók, amelyek a belgrádi mozikban és más nyilvános helyeken történtek;
• Miro Barešić részvétele Vladimir Rolović nagykövet meggyilkolásában;
• tevékenységek a Krajina régióban az 1971-es úgynevezett horvát tavasz idején.

Konkrétan az 1980-as években az Odpor az Egyesült Államokban az alábbi bombamerényletekkel volt összefüggésbe hozható (szerencsére személyi sérülés nélkül, kivéve az előzőleg említett Grand Central-incidenst):

• egy jugoszláv bank amerikai irodája (1980. március 17.);
• a megbízott jugoszláv nagykövet otthonában (1980. június 3.);
• a manhattani New York-i Legfelsőbb Bíróságon (1981. január 23., csőbomba), amelyre a csoport előzetes értesítést adott;
• a Yugoslavian Airlines New York-i irodája (1981. július 4.);
• egy utazási iroda irodája a New York-i Astoriában (1982. július 4., csőbomba).

Jogállás, tiltások és kapcsolatok a bűn világával

Az Odpor több országban tiltólistán szerepelt; például Németországban terrorista tevékenység miatt betiltották. A csoport a politikai emigráns-szerepektől egészen a gengszter alvilággal való kapcsolatokig működött; vezetői idővel bűnszervezeti jellegű együttműködéseket kerestek különböző nemzetközi bűnszövetségekkel.

Kommunikáció és propaganda

A szervezet saját kiadványt is megjelentetett Drina címmel, amelyben politikai nézeteit, akcióit és ideológiai üzeneteit terjesztette az emigráns közösségek körében.

Vége és utóhatás

Az Odpor hivatalosan 1991-ben megszűnt. Az 1990-es évek elejének politikai változásai — Jugoszlávia szétesése és Horvátország függetlensége — megváltoztatták az emigráns usztasa-hálózatok szerepét és jelentőségét. Egyes egykori tagok később politikai, diplomáciai vagy más szerepeket töltöttek be Horvátország életében, míg mások bűnügyi ügyekben érintettek maradtak vagy elítélést szenvedtek el.

Az Odpor története fontos példája annak, hogyan kapcsolódtak össze a második világháború utáni szélsőjobboldali emigráns mozgalmak, a politikai erőszak és a nemzetközi bűnözés a hidegháború időszakában, valamint hogy ezek a mozgalmak miként hagytak maradandó nyomot a nemzetközi terrorizmus és emigráció történetében.

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a horvát nemzeti ellenállás célja?

K: Ki alapította az Odpor szervezetet?

K: Milyen kapcsolatokat ápolt az Odpor más szervezetekkel?

K: Hol volt az Odpor ausztrál fiókjának székhelye?

K: Milyen típusú bűncselekmények kapcsolódtak az Odporhoz?

K: Mi az az egy példa, ami mutatja, hogy milyen messzire nyúltak a tetteik?

K: Hogyan reagált Franjo Tudjman elnök, miután értesült ezekről az eseményekről?

Keresés betűvel