Külügyminiszterek Tanácsa: Potsdami szervezet és békefeladatok 1945
A Külügyminiszterek Tanácsa az 1945-ös potsdami konferencián elfogadott és a potsdami egyezményben bejelentett szervezet volt.
Felállítása és tagsága
A Tanács létrehozását a második világháborút lezáró nagyhatalmi megállapodások tették szükségessé: célja a háború utáni rendezés előkészítése és a békeszerződések kidolgozása volt. A potsdami megállapodás szerint a Tanács tagjai az Egyesült Királyság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió), Kína, Franciaország és az Egyesült Államok külügyminiszterei lettek volna. A Tanács általában Londonban (a Lancaster House-ban) ülésezett volna, és az első ülést legkésőbb 1945. szeptember 1-jéig kellett volna megtartani.
Fő feladatok
A Tanács legfontosabb, közvetlen feladatai a következők voltak:
- békeszerződések kidolgozása Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal;
- javaslattétel az európai háború befejezése után még nyitva maradt területi és politikai kérdések rendezésére;
- egy Németországra vonatkozó békekötés előkészítése, amelyet akkor kellett elfogadni, "ha a célnak megfelelő kormány jön létre".
Ezen túl a Tanács feladata volt a győztes nagyhatalmak közötti koordináció biztosítása a háború utáni politikai és gazdasági kérdésekben, valamint a kisebb európai országokkal kapcsolatos rendezések előkészítése.
Végrehajtás és következmények
Bár a Tanács létrehozása formálisan megoldásnak tűnt a háborút követő rendezési feladatokra, a gyakorlatban a kialakuló hidegháborús ellentétek és az eltérő érdekeltségek megnehezítették a hatékony működést. A Tanács szorgalmazta és előkészítette az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződéseket, amelyek Olaszországgal, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával és Finnországgal kötött békéket rögzítették.
A Németországra vonatkozó végleges békeszerződés azonban nem készült el a Tanács keretében: a német kérdés hosszú távú rendezését a megszállás, a kétpólusú világ és végül a későbbi nemzetközi tárgyalások alakították. A német egység és a végső rendezés végül csak a 20. század végén, többek között a két plusz négy (Two plus Four) egyezmény révén valósult meg.
Értékelés
A Külügyminiszterek Tanácsa fontos intézményi kísérlet volt a háború utáni Európa rendezésére: szerepe jelentős volt a kisebb európai államokkal kötött békék előkészítésében és a nemzetközi egyeztetések intézményesítésében. Ugyanakkor működését és hatékonyságát jelentősen korlátozták a nagyhatalmak közötti politikai ellentétek, így a Tanács nem tudta maradéktalanul teljesíteni az eredetileg kijelölt, mindenre kiterjedő békerendezési feladatokat.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a külügyminiszterek tanácsa?
V: A Külügyminiszterek Tanácsa egy olyan szervezet volt, amelyről az 1945-ös potsdami konferencián állapodtak meg, és amelyet a potsdami megállapodásban jelentettek be.
K: Kik voltak a Külügyminiszterek Tanácsának tagjai?
V: A Külügyminiszterek Tanácsát az Egyesült Királyság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Kína, Franciaország és az Egyesült Államok külügyminiszterei alkották.
K: Hol kellett volna üléseznie a Külügyminiszterek Tanácsának?
V: A Külügyminiszterek Tanácsának általában Londonban, a Lancaster House-ban kellett volna üléseznie.
K: Mi volt az első feladat, amire a Külügyminiszterek Tanácsa felhatalmazást kapott?
V: Az első feladat, amelyre a Külügyminiszterek Tanácsát felhatalmazták, az volt, hogy békeszerződéseket dolgozzon ki Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal.
K: Milyen más feladatra kapott felhatalmazást a Külügyminiszterek Tanácsa?
V: A Külügyminiszterek Tanácsa felhatalmazást kapott arra, hogy javaslatot tegyen az európai háború befejezése után még nyitott területi kérdések rendezésére.
K: Mit kellett volna a Külügyminiszterek Tanácsának előkészítenie Németország számára?
V: A Külügyminiszterek Tanácsának egy olyan békerendezést kellett volna előkészítenie Németország számára, amelyet akkor fogadnak el, ha "a célnak megfelelő kormány alakul".
K: Mikor kellett volna megtartani a Külügyminiszterek Tanácsának első ülését?
V: A Külügyminiszterek Tanácsának első ülését legkésőbb 1945. szeptember 1-jéig kellett volna megtartani.
