A molekuláris biológia centrális dogmája
A molekuláris biológia központi dogmája Francis Crick mondása, aki a DNS kettős spirál szerkezetét javasolta. Ez azt jelenti, hogy az információ a DNS-ből az RNS-en keresztül jut el a fehérjékhez, de a fehérjék nem tudják visszaadni az információt a DNS-nek.
Crick először 1958-ban írta le, majd 1970-ben megismételte.
A dogma egy keretrendszer a szekvencia-információ átadásának megértéséhez.
Az ilyen biopolimereknek 3 fő osztálya létezik: A DNS és az RNS (mindkettő nukleinsav), valamint a fehérjék. Ezek között 3×3 = 9 elképzelhető közvetlen információátvitel történhet. A dogma ezeket 3 hármas csoportba sorolja:
- 3 általános átvitel (a legtöbb sejtben normálisnak tekinthető),
- 3 speciális átvitel (ismert, hogy előfordul, de csak bizonyos vírusok esetében vagy laboratóriumban, meghatározott feltételek mellett), és
- 3 ismeretlen átutalás (vélhetően soha nem történt meg).
Az általános transzferek a biológiai információ normális áramlását írják le: A DNS másolható DNS-re (DNS-replikáció), a DNS információ másolható mRNS-be (transzkripció), és az mRNS-ben lévő információt sablonként használva fehérjék szintetizálhatók (transzláció).
A dogma a Weismann-gát modern változata (August Weismann után). Ez azt az elvet jelenti, hogy az örökletes információ csak a génekből jut el a testsejtekhez, és soha nem fordítva. Az örökletes információ csak az ivarsejtekből a szomatikus sejtekbe jut.
Információáramlás biológiai rendszerekben
Kérdések és válaszok
K: Mi a molekuláris biológia központi dogmája?
V: A molekuláris biológia központi dogmája egy Francis Crick által megfogalmazott mondat, amely szerint az információ a DNS-ből az RNS-en keresztül jut el a fehérjékhez, de a fehérjék nem tudják visszaadni az információt a DNS-nek.
K: Mikor írták először?
V: A központi dogmát Francis Crick írta le először 1958-ban, majd 1970-ben megismételte.
K: Mit nyújt a dogma keretet a megértéshez?
V: A központi dogma keretet biztosít a szekvencia-információ átadásának megértéséhez az olyan biopolimerek között, mint a DNS, az RNS és a fehérje.
K: Hány közvetlen információátvitel történhet ezen biopolimerek között?
V: 3×3 = 9 elképzelhető közvetlen információátvitel történhet e biopolimerek között.
K: Melyik az a három csoport, amely ezeket az átviteleket osztályozza?
V: Ezeket az átviteleket három csoportba soroljuk: általános átvitel (úgy gondoljuk, hogy a legtöbb sejtben normálisan előfordul), speciális átvitel (ismert, hogy előfordul, de csak bizonyos körülmények között, néhány vírus esetében vagy laboratóriumban), és ismeretlen átvitel (úgy gondoljuk, hogy soha nem fordul elő).
K: Mit írnak le az általános transzferek?
V: Az általános transzferek a biológiai információ normális áramlását írják le - a DNS másolható DNS-re (DNS-replikáció), a DNS információ másolható mRNS-be (transzkripció), és az mRNS-ben lévő információt sablonként használva fehérjék szintetizálhatók (transzláció).
K: Mi az a Weismann-gát?
V: A Weismann-gát az August Weismann által javasolt elv, amely szerint az örökletes információ csak a génekből jut el a testsejtekbe, és soha nem fordítva. Az örökletes információ csak az ivarsejtekből a szomatikus sejtekbe jut.
