Burushaski nyelv — elszigetelt nyelv Hunza, Nagar és Yasin völgyeiben
Burushaski – ritka, elszigetelt nyelv Hunza, Nagar és Yasin völgyeiben (Pakisztán). Három dialektus, gazdag eredeti szókincs és élő kulturális örökség.
A burushaski (urdu: بروشسکی - burū́šaskī) egy elszigetelt nyelv, amelyet mintegy 87 000 (2000-ben) burusho beszél a Hunza, Nagar, Yasin és a Gilgit völgyek egyes részein az északi területeken, Pakisztánban. Emellett mintegy 300 beszélő beszéli az indiai Kasmírban, Srinagarban. A nyelv más elnevezései: Kanjut (Kunjoot), Werchikwār, Boorishki, Brushas (Brushias).
Történet és osztályozás
A burushaski nyelv osztályozása vitatott: bár különböző elméletek próbálták rokonítani más nyelvcsaládokkal (például kaukázusi vagy közép-ázsiai nyelvekkel), nincs bizonyító konszenzus, ezért ma általában nyelvi elszigeteltségként (language isolate) kezelik. A régiót és a helyi népek történetét kutatva a burushaski különleges fontosságú a Dél-ázsiai nyelvtörténet megértéséhez, mivel archaikus szerkezeti elemeket és sajátos vonásokat őrzött meg.
Dialektusok
Három fő dialektust különböztetnek meg, amelyeket a fő völgyekről neveztek el:
- Hunza – a Hunza-völgy beszédváltozata;
- Nagar – a Nagar-völgyben használt forma;
- Yasin (más néven Werchikwār) – a Yasin-völgy dialektusa.
A yasin nyelvjárásról úgy vélik, hogy a szomszédos nyelvekkel való érintkezés a legkevésbé befolyásolta, és általában kevésbé hasonlít a másik kettőhöz, mint azok egymáshoz; mindazonáltal mindhárom nyelvjárás kölcsönösen érthető a beszélők többsége számára. Helyi variációk és szociolingvisztikai különbségek is előfordulnak, különösen a városok és falvak közötti kontaktus hatására.
Szókincs és kölcsönzések
Ma a burushaski számos kölcsönszót tartalmaz az urdu nyelvből (beleértve az urdu nyelven keresztül átvett angol szavakat is) és a szomszédos dárda nyelvekből, mint a khowar és a shina, valamint néhányat a török nyelvekből és a szomszédos kínai-tibeti nyelvből, a baltzsinából, de az eredeti szókincs nagyrészt érintetlen maradt. A dárdi nyelvek is nagy számban tartalmaznak kölcsönszavakat a buruszkiból.
A kölcsönzések iránya és mértéke regionális: a városi és kereskedelmi kapcsolatok erősítik az urdu hatását, míg hegyvidéki, elszigeteltebb közösségekben a hagyományos lexikon tovább él. A kölcsönzött elemek gyakran fonetikai és morfológiai alkalmazkodáson mennek keresztül, hogy illeszkedjenek a burushaski nyelvtani rendszerbe.
Nyelvtani jellemzők
A burushaski nyelv gazdag morfológiával rendelkezik: komplex toldalékos rendszer jellemzi, és jelentős ragozási gazdagság található mind az igék, mind a névszók tekintetében. A szerkezetekben megfigyelhetők olyan jellegzetességek, amelyek részleges ergativitásra és sokoldalú alaktanra utalnak; a nyelvben hangsúlyos szerepe van a birtokviszonyoknak és a viszonyító szerkezeteknek.
Hangrendszere és morfológiája eltér a környező indoárja nyelvektől, ami hozzájárul elszigeteltségéhez. A pontosan tagolt fonémarendszerről és a ragozási mintákról számos nyelvészeti leírás készült, amelyek feltárják a burushaski belső szerkezeti összefüggéseit.
Írás és irodalmi használat
Hagyományosan a burushaski kevésbé írott nyelv volt; a 20. század második felétől azonban nőtt az írásos dokumentáció és a standardizáció iránti igény. A nyelvet leginkább a perzsa-arab (urdi) írásrendszer adaptációjával jegyzik le a helyi használatban, de a nyelvészeti munkák gyakran latin átírást alkalmaznak. Léteznek néhány nyomtatott anyagok, népköltészeti gyűjtemények és modern oktatási kezdeményezések, de az anyanyelvi irodalom még mindig korlátozott mértékű.
Jelenlegi helyzet és nyelvmegőrzés
A burushaski beszélők többsége kétnyelvű: a mindennapi életben a burushaskit használják, míg az oktatásban, közigazgatásban és szélesebb kommunikációban az urdu és helyi regionális nyelvek (például khowar vagy shina) dominálnak. A globalizáció és a városiasodás nyomán megfigyelhető bizonyos nyelvhasználati változás, különösen a fiatalabb generációk körében, akik erősebb urdu- vagy angol-hatást tapasztalnak.
Számos nyelvészeti és közösségi kezdeményezés foglalkozik a burushaski dokumentálásával és népszerűsítésével: szótárak, grammatikai leírások, oktatási anyagok és helyi kulturális programok segítik a nyelv továbbélését. A nyelv státusza nem tekinthető azonnal veszélyeztetettnek a völgyekben erős közösségi identitás miatt, ugyanakkor a hosszú távú megőrzés érdekében folyamatos figyelemre és támogatásra van szükség.
Kutatás és vitatott kérdések
A burushaski eredetével és lehetséges genetikai kapcsolatával kapcsolatban több elmélet él a tudományban, de egyik sem bizonyított teljes bizonyossággal; ezért a nyelv további összehasonlító kutatást és dokumentálást igényel. A nyelvészet területén folyamatosan növekszik az érdeklődés a burushaski iránt, mivel vizsgálata fontos adatokat szolgáltathat a dél-ázsiai nyelvi térség történetéről és a nyelvi tipológia különlegességeiről.
Kérdések és válaszok
K: Hányan beszélik a burushaski nyelvet?
V: 2000-ben a Pakisztán északi területein található Hunza, Nagar, Yasin és Gilgit völgyeinek egy részében mintegy 87 000 burusszo beszélte a burushaski nyelvet.
K: Hol beszélik a burushaski nyelvet?
V: A burushaski nyelvet Pakisztán északi területein, Hunza, Nagar, Yasin és a Gilgit-völgy egyes részein beszélik. Emellett mintegy 300 beszélő beszéli az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban, Srinagarban.
K: Mi a burushaski nyelv eredete?
V: A burushaski nyelv eredete ismeretlen, mivel ez egy izolált nyelv, ami azt jelenti, hogy nincsenek ismert nyelvrokonai.
K: Milyen más elnevezései vannak a burushaski nyelvnek?
V: Kanjut (Kunjoot), Werchikwār, Boorishki, Brushas (Brushias) a burushaski nyelv néhány más neve.
K: Hogyan befolyásolták a burushaski nyelvet a szomszédos nyelvek?
V: A burushaski nyelv számos kölcsönszót tartalmaz az urdu nyelvből (beleértve az urdu nyelven keresztül átvett angol szavakat is) és a szomszédos dárd nyelvekből, mint a khowar és a shina, valamint néhányat a türk nyelvekből és a szomszédos kínai-tibeti nyelvből, a baltikból, de az eredeti szókincs nagyrészt érintetlen maradt. A dárdi nyelvek is nagy számban tartalmaznak kölcsönszavakat a buruszkiból.
Kérdés: Hány nyelvjárása van a burushaski nyelvnek?
V: A burushaski nyelvnek három dialektusa van, amelyeket a fő völgyekről neveztek el: Hunza, Nagar és Yasin (más néven Werchikwār).
K: A burushaski nyelv dialektusai kölcsönösen érthetőek?
V: Igen, a burushaski nyelv mindhárom dialektusa kölcsönösen érthető. A jasin nyelvjárásról úgy vélik, hogy a szomszédos nyelvekkel való érintkezés a legkevésbé befolyásolja, és általában kevésbé hasonlít a másik kettőhöz, mint azok egymáshoz.
Keres