Britannia (Albion): a római provincia és elnevezésének története
Britannia (Albion) története: a római provincia kialakulása, a kelta eredetű név, középkori címek és nyelvi változások részletes, érthető áttekintése.
Britannia a latin elnevezése a Brit-szigetek legnagyobbikának. A római provincia fogalmában Britannia a Nagy-Britannia nagy részét jelentette a Kr. u. 43-ban kezdődött római hódítás után. A hódítás Claudia császár idején indult, és a provincia kiterjedése változott az idők folyamán: alapvetően Angliát foglalta magában, de időnként Skócia és Wales egyes részei is a római igazgatás alá kerültek. A korai források szerint a szigetet korábban a kelta nyelvekben többnyire Albion néven említették.
Római provincia: igazgatás, katonáskodás és gazdaság
A provincia kezdetben egységesen állt a római közigazgatás alatt, amelyet általában egy legatus Augusti pro praetore (a császár helytartója) irányított, és több légió állomásozott a területen. Fontos városok voltak például Londinium (London), Eboracum (York) és Camulodunum (Colchester). A római uralom hozzájárult a városiasodáshoz, építkezésekhez (útak, fürdők, amfiteátrumok) és a kereskedelem fellendüléséhez.
Fontos katonai létesítmény a Hadrianus fal volt, amelyet Kr. u. 122 körül emeltek Anglia és a Skót-felföld határán a határ védelmére; később az Antoninus fal rövidebb ideig északabbra is felépült. A provincia gazdasági életében jelentős szerepe volt a mezőgazdaságnak, bányászatnak (például ón- és ólomkitermelés) és a különböző iparágaknak, amelyek termékei a Római Birodalom más részeibe is eljutottak.
A közigazgatási beosztás is többször módosult: a 2–3. században ismert a Britannia Superior és Britannia Inferior megosztás, majd a Diocletianus-féle közigazgatási reformok nyomán további, részben neutrikus elnevezésű provinciák (például Britannia Prima, Britannia Secunda, Maxima Caesariensis, Flavia Caesariensis, illetve később Valentia) jöttek létre, bár a pontos határok és elnevezések forrásonként eltérnek. A római uralom fokozatosan meggyengült a 4–5. század fordulóján, és a katonai visszavonulás, majd a császári támogatás megszűnése után (körülbelül Kr. u. 410) a római közigazgatás lényegében megszűnt a szigeten.
Név eredete és korai használata
A "Britannia" név valószínűleg a sziget lakóinak, a brit bennszülöttek (latinul Britanni, görögül Pretanoi/Prettanike) megnevezéséből származik. Több elmélet létezik az eredetről: egyesek a kelta Pritani vagy Pretani kifejezésre vezetik vissza, amelyet görög és római szerzők is említenek; más elméletek kereskedőnépek (pl. föníciaiak) által használt elnevezésre vagy egy régi indoeurópai gyökérre utalnak. A pontos eredet vitatott, de a görög és római források egységesen a sziget és lakói megnevezésére használták a változatait.
Az idősebb Plinius a Természettörténetében (4.16.102) így fogalmazott:
"Magát a szigetet Albionnak nevezték, míg az összes szigetet, amelyekről hamarosan röviden szólni fogunk, Britanniae-nak hívták".
A Kr. u. 2. században író Ptolemaiosz Geographia című művében az "Albion" nevet használja, ami arra utal, hogy az ókori szerzők körében is éltek eltérő hagyományok a sziget megnevezésével kapcsolatban.
Középkori és modern kori használat
A korai angolszász királyok is használták az Albion és Britannia megnevezéseket a legitimitás és a hatalom hangsúlyozására. 930-ban Æthelstan angol király olyan címet viselt, amelynek latin változata: rex et primicerius totius Albionis regni ("Albion egész birodalmának királya és főnöke"). Unokaöccse, Edgar király 970-ben Totius Albionis imperator augustus (egész Albion augusztusi császára) címet használta, ami a királyi hatalom és az egység hangsúlyozását szolgálta.
Nagy Alfréd az óangol írásokban a bryttania formát is alkalmazta. A név különböző nyelvekben és korszakokban eltérő alakokat vett fel: az ófrancia változat Bretaigne volt, ebből alakult a újfrancia Bretagne forma, míg a középangol írásokban előfordultak a Bretayne, Breteyne alakok. A francia nyelv hatásaival párhuzamosan ezek váltották fel az óangol Breoton, Breoten, Bryten, Breten, Breoton-lond és Breten-lond elnevezéseket.
A "Britannia" elnevezés a késő középkortól és különösen a kora újkorban vált ismét hangsúlyossá mint nemzeti jelképező alak: a "Britannia" női allegorikus személye, gyakran sisakban, hárfával vagy háromágú lándzsával (trident) és pajzzsal ábrázolva, a modern brit identitás symbolumává vált. Ez a személyesítés számos érmén és műalkotáson megjelent, és a kifejezést ma is használják a Nagy-Britannia köznapi és kulturális megnevezésére.
Kulturális hatás és örökség
A római korszak nyomai — utak, városrendezés, fürdők, épületek nyomai — ma is láthatók és régészeti, történeti források alapját képezik. A római uralom idején bevezetett városi intézmények, a kereszténység korai elterjedése és a latin nyelv hatása mind hozzájárultak a későbbi angolszász és később brit kultúra kialakulásához. A névhasználat és a mitológiai, allegorikus ábrázolások (a "Britannia" mint mítikus női alak) a politikai és kulturális identitás fontos részeivé váltak.
Összefoglalva: a "Britannia" egyszerre földrajzi, közigazgatási és kulturális fogalom — ókori elnevezésből fejlődött ki a római provincia elnevezésévé, majd a középkori és modern kori használatban is megőrizte jelentőségét. A hagyományok és a nyelvi változatok sokszínűsége jól tükrözi a sziget történelmi és kulturális rétegzettségét.
A Britanniát ábrázoló nemzeti Armada-emlékmű Plymouthban
Kapcsolódó oldalak
- Brittany
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Britannia?
V: Britannia Nagy-Britannia nemzeti megszemélyesítője, mint egy háromágú szigonnyal és pajzzsal rendelkező, sisakot viselő nő.
K: Mikor használták először Britannia képét?
V: Britannia képét először a klasszikus ókorban használták.
K: Mit jelentett a "Britannia" szó latinul?
V: Latinul a "Britannia" jelenthette a Brit-szigeteket, Nagy-Britannia szigetét vagy a Római Birodalom idején Britannia római provinciát.
K: Mit ábrázol Britannia képe az érméken?
V: Az érméken Britannia ábrázolása ülő vagy fekvő helyzetben, lándzsával és pajzzsal látható.
K: Mikor készültek először Britanniát ábrázoló érmék II. Károly számára?
V: A Britannia ábrázolású érméket először II. Károly angol, skót és ír királyi haditengerészete számos győzelme után készítették Anglia, Skócia és Írország számára.
K: Mikor kezdték el az érméken 1797-től Neptunusz szigonyát ábrázolni?
V: Az érméken 1797-től kezdték el ábrázolni Neptunusz szigonyát, miután a brit királyi haditengerészet számos győzelmet aratott.
K: Mikor kezdték el az érmék 1825 után ábrázolni őt sisakkal?
V: Az érmék 1825 után kezdték el ábrázolni őt sisakkal.
Keres