E. B. Ford

Edmund Brisco Ford FRS (1901. április 23. - 1988. január 2.) brit ökológiai genetikus. Vezető szerepet játszott azon brit biológusok között, akik a természetes szelekció természetben betöltött szerepét vizsgálták. Ford iskolásként kezdett érdeklődni a lepkék, azaz a lepkéket és lepkéket magába foglaló rovarcsoport iránt. A továbbiakban a természetes populációk genetikáját tanulmányozta, és ő találta ki az ökológiai genetika tudományterületét. Ford 1954-ben megkapta a Királyi Társaság Darwin-érmét. Később, 1968-ban megkapta az UNESCO Kalinga-díját a tudomány népszerűsítéséért.

Karrier

Genetikára szakosodott, 1939-ben az Oxfordi Egyetem genetikai lektorává nevezték ki, 1952-1969 között a Genetikai Laboratórium igazgatója, 1963-1969 között pedig az ökológiai genetika professzora volt. Ford volt az egyik első tudós, akit a XVII. század óta az All Souls College tagjává választottak.

A Ford hosszú munkakapcsolatban állt R.A. Fisherrel. Mire Ford kidolgozta a genetikai polimorfizmus formális definícióját, Fisher már hozzászokott a természetben tapasztalható magas szelekciós értékekhez. Leginkább az nyűgözte le, hogy a polimorfizmus erős szelekciós erőket rejt (Ford példaként az emberi vércsoportot hozta fel). Fisherhez hasonlóan ő is folytatta a természetes szelekció kontra genetikai sodródás vitát Sewall Wrighttal, aki Ford szerint túl nagy hangsúlyt fektetett a genetikai sodródásra. Ford munkájának, valamint saját munkájának eredményeként Dobzhansky híres szövegének harmadik kiadásában a hangsúlyt a driftről a szelekcióra helyezte át.

Ford azt jósolta, hogy az emberi vércsoport-polimorfizmusok a betegségekkel szembeni védelmet biztosítva fennmaradhatnak a populációban. Hat évvel e jóslat után kiderült, hogy ez így is van, sőt, az AB x AB keresztezések vizsgálatával a heterozigóta előny döntően megállapítást nyert. Főműve az Ökológiai genetika volt, amely négy kiadást ért meg, és nagy hatást gyakorolt. Nagyban megalapozta a későbbi tanulmányok alapjait ezen a területen, és tanácsadóként felkérték, hogy segítsen hasonló kutatócsoportok létrehozásában számos más országban.

Ford számos kiadványa közül talán a legnépszerűbb a New Naturalist sorozat első könyve, a Pillangók. Ford 1955-ben ugyanebben a sorozatban megírta a Lepkék című könyvet is, egyike azon keveseknek, akik több könyvet is írtak a sorozatban.

Ökológiai genetika

E.B. Ford sok éven át dolgozott a genetikai polimorfizmuson. A polimorfizmus a természetes populációkban gyakori; a legfontosabb jellemzője egy faj két vagy több, egymástól eltérő formájának együttes előfordulása valamilyen egyensúlyban. Amíg az egyes formák aránya meghaladja a mutációs rátát, addig a szelekciónak kell az oknak lennie. Fisher már 1930-ban tárgyalta azt a helyzetet, amikor egyazon lokuszon lévő allélok esetén a heterozigóta életképesebb, mint bármelyik homozigóta. Ez egy tipikus genetikai mechanizmus, amely az ilyen típusú polimorfizmust okozza. A munka a terepi kutatások, a rendszertan és a laboratóriumi genetika szintézisét foglalja magában.

Callimorpha dominula morpha typica széttárt szárnyakkal. A faj polimorfizmusát Ford évekig vizsgálta. A repülés közben   felfedezett vörös, fekete hátsó szárnyakkal figyelmeztetnek a kártékony ízére. Az elülső szárnyak rejtőzködnek, nyugalomban eltakarják a hátsó szárnyakat. Itt a lepke egy emberi kézre támaszkodva pihen, de éber, és az elülső szárnyakat előrebillentette, hogy felfedje a figyelmeztető villanást.Zoom
Callimorpha dominula morpha typica széttárt szárnyakkal. A faj polimorfizmusát Ford évekig vizsgálta. A repülés közben   felfedezett vörös, fekete hátsó szárnyakkal figyelmeztetnek a kártékony ízére. Az elülső szárnyak rejtőzködnek, nyugalomban eltakarják a hátsó szárnyakat. Itt a lepke egy emberi kézre támaszkodva pihen, de éber, és az elülső szárnyakat előrebillentette, hogy felfedje a figyelmeztető villanást.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt E. B. Ford?


V: Edmund Brisco Ford brit ökológiai genetikus volt.

K: Mi volt Ford szakterülete?


V: Ford vezető szerepet töltött be a brit biológusok között, aki a természetes szelekció természetben betöltött szerepét vizsgálta, és feltalálta az ökológiai genetika területét.

K: Mi váltotta ki Ford tudományos érdeklődését?


V: Iskolásként Fordot a lepkék és a lepkékhez tartozó rovarok csoportja, a lepidopterák kezdték érdekelni.

K: Kapott Ford bármilyen nevezetes tudományos díjat?


V: Igen, Ford 1954-ben megkapta a Royal Society Darwin-érmét, majd 1968-ban az UNESCO Kalinga-díját a tudomány népszerűsítéséért.

K: Mi az a Darwin-érem?


V: A Darwin-érem a Királyi Társaság által a zoológia, a botanika és a geológia területén végzett kiemelkedő munkák elismeréseként odaítélt rangos tudományos díj.

K: Mi az a Kalinga-díj?


V: A Kalinga-díj az UNESCO által odaítélt nemzetközi díj, amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik a médiában, az oktatásban vagy a nyilvános beszédben végzett munkájukkal népszerűsítették a tudományt.

K: Mi az ökológiai genetika?


V: Az ökológiai genetika a biológia azon területe, amely a természetes populációk genetikai összetételét és azt vizsgálja, hogy a genetikai variációt milyen módon befolyásolják a környezeti tényezők.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3