A bojár az uralkodó nemesség tagja volt a középkori Oroszországban és néhány más szláv országban, például Bulgáriában. A bojárok töltötték be a legfontosabb állásokat a hadseregben és a világi kormányzatban: gyakran vezették a fejedelmi seregeket, ügyeltek a várakra, bíráskodtak a földbirtokaikon, és kulcsfontosságú adminisztratív feladatokat láttak el. Egy duma nevű csoportban ültek össze, és tanácsokat adtak az uralkodó fejedelemnek, illetve a későbbi időkben a cárnak. A 13. és 14. században gazdag földbirtokosok voltak, akik tanácsot adhattak a fejedelemnek, de ha akartak, szabadon elmehettek egy másik fejedelemhez dolgozni. Eredetük sok helyen vegyes: voltak közöttük ősi fejedelmi ágak leszármazottai és katonai vezetők családjai; elnevezésük és státuszuk részben a bolgár–magyarszláv és a keleti türk hatásokból is kialakult.

Eredet, elnevezés és társadalmi helyzet

A "bojár" kifejezés etimológiája vitatott: kapcsolatba hozzák a bolgár boila vagy a türk boyla szavakkal, amelyek a felső rétegekre utalnak. A bojárok öröklődő rangot képviseltek, de státuszuk nem mindig volt teljesen azonos a nyugat-európai értelemben vett nemességgel. Földbirtokaik és jobbágymunkára épülő jövedelmeik tették őket gazdagokká; sok család hatalmi befolyással rendelkezett egy-egy fejedelemségben vagy vármegyei központban.

Feladatok és szervezet

  • Politikai szerep: a bojárok alkották a fejedelmi tanácsot (duma), amely fontos döntéseknél tanácsot adott és jóváhagyást nyújtott.
  • Katona és parancsnok: sok bojár vezette a lovasságot vagy védte a várakat, és katonai tapasztalatuk volt.
  • Közigazgatás és igazságszolgáltatás: birtokaikon helyi bíráskodást folytattak, adóztatásban és igazgatásban vettek részt.
  • Külpolitika: befolyásuk miatt gyakran szerepet játszottak dinasztikus és fejedelmi szövetségek kialakításában.

Muscovita bojárok és a 15–17. század

Moszkvában a 15-17. századtól kezdve szorosan összetartozó arisztokráciát alkottak. Körülbelül 200 bojárcsalád létezett, amelyek egymással rokoni és klientúra-hálózatokat alakítottak ki. Őseik egykori fejedelmek, vagy moszkvai bojárcsaládok, vagy külföldi arisztokraták voltak. Bár jelentős vagyonuk és politikai befolyásuk volt, nem voltak európai értelemben vett nemesek: sokuk életmódja konzervatív volt, kevés közülük tudott olvasni, ritkán utaztak, és általában gyanakodtak az idegen hatásokra. A bojárkultúra jellegzetes ruházata, lakáskultúrája és udvari etikettje elkülönítette őket a paraszti és városi rétegektől.

A hanyatlás okai és a cím eltörlése

A 16–17. század folyamán a fejedelmi hatalom megerősödése, a központosítás és az udvari adminisztráció átalakulása csökkentette a bojárok korlátlan befolyását. IV. Iván (IváN Groznyj) intézkedései, az opricsnyina, a katonai-szolgálati földbirtok (pomestje) rendszere és a moszkvai udvar fokozatosan átstrukturálta a politikai elitet. A 17. század eseményei — többek közt a „Zavarodott idők” (Time of Troubles) politikai küzdelmei — tovább gyengítették a hagyományos bojárok pozícióját, mivel új elvárások (hűség a centralizált állam felé, katonai szolgálat) váltak meghatározóvá.

A 18. század elején Nagy Péter cár végleg eltörölte a bojári címet, és bevezette a szolgálati rendszereken alapuló hivatalrendet (később a Ranglista, Table of Ranks), amely a korábbi öröklött kiváltságokat felülírta. Sok korábbi bojárcsalád beolvadt az új orosz dvoryanstvo (nemesség) osztályába, mások elveszítették politikai befolyásukat vagy vidéki birtokaik jelentős részét. A cím eltörlése része volt Nagy Péter modernizációs törekvéseinek, amelyek célja a hadsereg, az adminisztráció és az állami intézmények európai mintájú átalakítása volt.

Kultúra és örökség

A bojárok kulturális és gazdasági szerepe hosszú távon befolyásolta az orosz társadalmat: birtokaikon kialakultak a klasszikus orosz vidéki gazdaság szerkezetei, ők finanszírozták templomok építését és támogatták a helyi elitet. A női megfelelőjük a bojárynya (bojárynya), akik gyakran fontos családi és dinasztikus kötődésekkel rendelkeztek. A bojárok emlékét krónikák, épített örökség (kúriák, templomok) és irodalmi ábrázolások őrzik.

Összességében a bojárok a középkori kelet-szláv államok kulcsfontosságú társadalmi rétegét alkották: egyszerre katonai és közigazgatási vezetők, nagy földbirtokosok és politikai döntéshozók, akiket a későbbi korszakok központi állami reformjai részben felülírtak, részben beolvasztottak az új nemesi rendbe.