Bundesgerichtshof

A Bundesgerichtshof (Szövetségi Bíróság) (BGH) a legmagasabb német polgári és büntetőjogi bíróság. Ez egyike Németország hat legfelsőbb bíróságának.

  • A Bundesverfassungsgericht (Szövetségi Alkotmánybíróság),
  • A Bundesarbeitsgericht (szövetségi munkaügyi bíróság),
  • a Bundesfinanzhof (Szövetségi Pénzügyi Bíróság),
  • a Bundessozialgericht (szövetségi szociális bíróság) és
  • a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság)

a többi legfelsőbb bíróság. Ezek csak a saját jogterületükkel kapcsolatos ügyeket tárgyalnak. A legfelsőbb bíróságok egyike ellen sem lehet fellebbezni, kivéve, ha valakinek az emberi jogait érintik, ami a Bundesverfassungsgericht - a Szövetségi Alkotmánybíróság - hatáskörébe tartozik.

Történelem

A Bundesgerichtshofot 1950-ben alapították. Székhelye a hesseni "örökös nagyherceg" (a trónörökös) régi palotájában, Karlsruhéban volt.

Egy másik részleg, az 5. bűnügyi osztály a lipcsei Villa Sackban székel. Az elképzelés az volt, hogy az újraegyesítés után az egész bíróságot oda költöztetik. A bírák nem akartak költözni, így ehelyett csak az 5. büntetőosztály költözött Berlinből Lipcsébe.

Az 5. hadosztály Nyugat-Berlinben ülésezett, hogy a fellebbviteli ügyeket a városban lehessen tárgyalni anélkül, hogy a bűnözőket át kellene szállítani a DDR területén. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2002. augusztus 22-én szintén a Villa zsákba költözött.

Új székházZoom
Új székház

Bírósági épületZoom
Bírósági épület

Szervezet

A BGH "szenátusokra" oszlik. Minden szenátusnak egy bíró az elnöke és négy bírálója van.

Vannak

  • tizenkét polgári fellebbviteli bíróság;
  • öt fellebbviteli büntetőbíróság (köztük a lipcsei székhelyű); és
  • nyolc szakosodott szenátus . Ezek a következőkkel foglalkoznak
    • A gazdálkodás számít;
    • Ügyvédi ügyek (ügyvédek és jogászok);
    • Közjegyzői ügyek;
    • Szabadalmi ügynöki ügyek;
    • Könyvelői ügyek;
    • Adótanácsadói jogviták, de nem adóviták, amelyekkel a müncheni Szövetségi Pénzügyi Bíróság foglalkozik;
    • Kartell szenátus;
    • A szövetségi kormánynak való munkavégzéssel kapcsolatos ügyek, kivéve a katonai szolgálatot, amellyel a szövetségi közigazgatási bíróság foglalkozik.

Üzleti forgalmazás

Polgári fellebbviteli bíróságok

Az, hogy melyik szenátus tárgyalja az ügyet, attól függ, hogy miről folyik a vita.

I. Szerzői jogok, védjegyjogok, tisztességtelen verseny

II. Társasági jog

III. Kormányzati felelősség

IV. Örökségi és biztosítási jog

V. Tulajdonjog

VI. "Deliktsrecht" Jogellenes cselekményt követő kártérítés kártérítés

VII. Tervezési és építési törvények és rendeletek, valamint szerződések

VIII. Fogyasztói és bérleti jog

IX. Ügyvédek és adótanácsadók tevékenysége, fizetésképtelenségi jog

X. Szabadalmi és formatervezési mintaoltalom, "fajtaoltalom" (azaz a nemesítő által termesztett növénytípusok védelme),

Xa. Szabadalmi jog, utazási szerződési jog

XI. Bankjog, hitelek és tőzsdei jog

XII. Családjog és üzletbérleti jog

Büntető részlegek

A büntetőjogi szenátusok a 24 felsőbb regionális bíróságtól származó ügyeket tárgyalják németül: Oberlandesgerichte. Az, hogy melyik szenátus melyik bíróságtól érkezik a fellebbezés.

1. Bamberg, Karlsruhe, München, Nürnberg és Stuttgart, valamint a fegyveres erők elleni bűncselekmények és a honvédelem elleni bűncselekmények, adójog;

2. Frankfurt am Main, Jena, Koblenz és Köln;

3. Celle, Düsseldorf, Oldenburg és Schleswig, valamint állambiztonsági bűncselekmények;

4. Hamm, Naumburg, Rostock, Saarbrücken és Zweibrücken, valamint a közlekedési bűncselekmények;

5. (székhelye Lipcse): Berlini Legfelsőbb Bíróság és a brandenburgi, braunschweigi, brémai, drezdai és hamburgi felsőbb tartományi bíróságok, valamint adó- és vámbűncselekmények.

A Szövetségi Bíróság elnökei

Nem.

Név

születés és halál

Folyamat kezdete

Időszak vége

1

Dr. h.c. Hermann Weinkauf

1894. február 10. - 1981. július 9.

1950. október 1.

1960. március 31.

2

Dr. Dr. Dr. h.c. Bruno Heusinger

1900. március 2. - 1987. augusztus 3.

1960. április 1.

1968. március 31.

3

Dr. Dr. Dr. h.c. Robert Fischer

1911. augusztus 22. - 1983. március 4.

1968. április 1.

1977. szeptember 30.

4

Prof. Dr. Gerd Pfeiffer

1919. december 22. - 2007. február 1.

1977. október 1.

1987. december 31.

5

Prof. Dr. Walter Odersky

* 1931. július 17.

1988. január 1.

1996. július 31.

6

Dr. h.c. Karlmann Geiß

* 1935. május 31.

1996. augusztus 1.

2000. május 31.

7

Prof. Dr. Günter Hirsch

* 1943. január 30.

2000. július 15.

2008. január 31.

8

Prof. Dr. Klaus Tolksdorf

* 1948. november 14.

2008. február 1.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Bundesgerichtshof?


V: A Bundesgerichtshof a legfelsőbb német polgári és büntetőjogi bíróság.

K: Hány legfelsőbb bíróság van Németországban?


V: Németországban öt legfelsőbb bíróság működik.

K: Mi a másik négy legfelsőbb bíróság Németországban?


V: A másik négy legfelsőbb bíróság a Bundesarbeitsgericht, a Bundesfinanzhof, a Bundessozialgericht és a Bundesverwaltungsgericht.

K: Milyen ügyeket tárgyalnak a legfelsőbb bíróságok?


V: Az egyes legfelsőbb bíróságok a saját jogterületükkel kapcsolatos ügyeket tárgyalnak.

K: Fellebbezhet-e valaki bármelyik legfelsőbb bíróság ellen?


V: Nem, a legfelsőbb bíróságok egyikéből sem lehet fellebbezni, kivéve, ha valakinek az emberi jogait érinti.

K: Milyen ügyek tartoznának a szövetségi alkotmánybíróság hatáskörébe?


V: Az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyek a Szövetségi Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznának.

K: Mi a Szövetségi Alkotmánybíróság szerepe?


V: A Szövetségi Alkotmánybíróság feladata annak eldöntése, hogy megsértették-e egy személy emberi jogait.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3