Bundesgerichtshof (BGH) — Németország legfelsőbb polgári és büntetőbírósága
Bundesgerichtshof (BGH) – Németország legfelsőbb polgári és büntetőbírósága: döntések, jogértelmezés és eljárások, amelyek formálják a német igazságszolgáltatást.
A Bundesgerichtshof (Szövetségi Bíróság) (BGH) a legmagasabb német polgári és büntetőjogi bíróság. Ez egyike Németország hat legfelsőbb bíróságának.
- A Bundesverfassungsgericht (Szövetségi Alkotmánybíróság),
- A Bundesarbeitsgericht (szövetségi munkaügyi bíróság),
- a Bundesfinanzhof (Szövetségi Pénzügyi Bíróság),
- a Bundessozialgericht (szövetségi szociális bíróság) és
- a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság)
a többi legfelsőbb bíróság. Ezek csak a saját jogterületükkel kapcsolatos ügyeket tárgyalnak. A legfelsőbb bíróságok egyike ellen sem lehet fellebbezni, kivéve, ha valakinek az emberi jogait érintik, ami a Bundesverfassungsgericht - a Szövetségi Alkotmánybíróság - hatáskörébe tartozik.
Feladatai és hatásköre
A BGH elsősorban jogkérdésekben hoz végső döntést: a bíróság célja a polgári és büntetőjog egységes értelmezésének biztosítása Németországban. Nem az elsőfokú és másodfokú ténykérdéseket vizsgálja újra (például bizonyítékok felülvizsgálatát), hanem a jogi kérdésekre (pl. törvény értelmezése, jogelvek alkalmazása) fókuszál. A BGH döntései iránymutatóak és alakítják az alsóbb fokú bíróságok gyakorlatát.
Szervezet és működés
A BGH szervezete törvényszerűen különböző senate (tanácsok) szerint épül fel: vannak polgári jogi (Zivilsenate) és büntetőjogi (Strafsenate) tanácsok, amelyek meghatározott jogterületekre specializálódtak (pl. szerződéses jog, kártérítés, büntetőjog különböző ágai). A bíróság elnökét és a bírákat a szövetségi elnök nevezi ki, a kinevezést jogi-polgári bizottságok és törvények szabályozzák. A BGH székhelye Karlsruhe városában található, és a második világháborút követő jogrendben, az 1950-es években alakult ki mint a polgári és büntetőbírósági hierarchia legfelső fóruma.
Hogyan kerül egy ügy a BGH elé?
Általában jogorvoslati úton, a helyi és regionális bírósági fokozatok (például az Oberlandesgericht) után lehet a BGH-hoz fordulni. A BGH-nál a fellebbezés típusa a polgári ügyekben jellemzően "Revision" vagy "Nichtzulassungsbeschwerde" lehet, a büntetőügyekben szintén a jogi kérdések felülvizsgálatára korlátozódik. A BGH nem újratárgyalja a bizonyítékokat, hanem azt vizsgálja, hogy az alsóbb bíróságok helyesen alkalmazták-e a jogot.
Viszonylat a többi legfelsőbb bírósággal
Amint a lista mutatja, Németországban a jogterületek szerint elkülönülnek a legfelsőbb fórumok: a Bundesarbeitsgericht a munkaügyi ügyeket, a Bundesfinanzhof az adó- és pénzügyi jogot, a Bundessozialgericht a szociális jogot, a Bundesverwaltungsgericht a közigazgatási jogot, míg a Bundesverfassungsgericht az alapjogok és alkotmányjog legfőbb őre. A BGH tehát nem foglalkozik például közigazgatási vagy adóügyekkel — ezekben a szakterületekben a fent említett bíróságok az illetékesek.
Jelentőség és hatás
A BGH határozatai kiemelkedő szerepet játszanak a német jogrendszerben: nemcsak a konkrét ügyre nézve kötelezőek az alsóbb bíróságokra, hanem precedensértékük révén hozzájárulnak a jogegység kialakításához és a jogfejlődéshez. Ha valakinek úgy tűnik, hogy a BGH döntése sérti az alapvető jogait, az érintett eljárás során lehetőség van az Bundesverfassungsgericht előtti jogorvoslatra vagy alkotmányjogi panaszra, különösen ha az emberi jogok sérelméről van szó.
Összefoglalva, a Bundesgerichtshof a német polgári és büntetőjog legfőbb értelmezője és jogegységet biztosító intézménye, amely döntéseivel alapvetően formálja a német jogalkalmazást.
Történelem
A Bundesgerichtshofot 1950-ben alapították. Székhelye a hesseni "örökös nagyherceg" (a trónörökös) régi palotájában, Karlsruhéban volt.
Egy másik részleg, az 5. bűnügyi osztály a lipcsei Villa Sackban székel. Az elképzelés az volt, hogy az újraegyesítés után az egész bíróságot oda költöztetik. A bírák nem akartak költözni, így ehelyett csak az 5. büntetőosztály költözött Berlinből Lipcsébe.
Az 5. hadosztály Nyugat-Berlinben ülésezett, hogy a fellebbviteli ügyeket a városban lehessen tárgyalni anélkül, hogy a bűnözőket át kellene szállítani a DDR területén. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2002. augusztus 22-én szintén a Villa zsákba költözött.
Új székház
Bírósági épület
Szervezet
A BGH "szenátusokra" oszlik. Minden szenátusnak egy bíró az elnöke és négy bírálója van.
Vannak
- tizenkét polgári fellebbviteli bíróság;
- öt fellebbviteli büntetőbíróság (köztük a lipcsei székhelyű); és
- nyolc szakosodott szenátus . Ezek a következőkkel foglalkoznak
- A gazdálkodás számít;
- Ügyvédi ügyek (ügyvédek és jogászok);
- Közjegyzői ügyek;
- Szabadalmi ügynöki ügyek;
- Könyvelői ügyek;
- Adótanácsadói jogviták, de nem adóviták, amelyekkel a müncheni Szövetségi Pénzügyi Bíróság foglalkozik;
- Kartell szenátus;
- A szövetségi kormánynak való munkavégzéssel kapcsolatos ügyek, kivéve a katonai szolgálatot, amellyel a szövetségi közigazgatási bíróság foglalkozik.
Üzleti forgalmazás
Polgári fellebbviteli bíróságok
Az, hogy melyik szenátus tárgyalja az ügyet, attól függ, hogy miről folyik a vita.
I. Szerzői jogok, védjegyjogok, tisztességtelen verseny
II. Társasági jog
III. Kormányzati felelősség
IV. Örökségi és biztosítási jog
V. Tulajdonjog
VI. "Deliktsrecht" Jogellenes cselekményt követő kártérítés kártérítés
VII. Tervezési és építési törvények és rendeletek, valamint szerződések
VIII. Fogyasztói és bérleti jog
IX. Ügyvédek és adótanácsadók tevékenysége, fizetésképtelenségi jog
X. Szabadalmi és formatervezési mintaoltalom, "fajtaoltalom" (azaz a nemesítő által termesztett növénytípusok védelme),
Xa. Szabadalmi jog, utazási szerződési jog
XI. Bankjog, hitelek és tőzsdei jog
XII. Családjog és üzletbérleti jog
Büntető részlegek
A büntetőjogi szenátusok a 24 felsőbb regionális bíróságtól származó ügyeket tárgyalják németül: Oberlandesgerichte. Az, hogy melyik szenátus melyik bíróságtól érkezik a fellebbezés.
1. Bamberg, Karlsruhe, München, Nürnberg és Stuttgart, valamint a fegyveres erők elleni bűncselekmények és a honvédelem elleni bűncselekmények, adójog;
2. Frankfurt am Main, Jena, Koblenz és Köln;
3. Celle, Düsseldorf, Oldenburg és Schleswig, valamint állambiztonsági bűncselekmények;
4. Hamm, Naumburg, Rostock, Saarbrücken és Zweibrücken, valamint a közlekedési bűncselekmények;
5. (székhelye Lipcse): Berlini Legfelsőbb Bíróság és a brandenburgi, braunschweigi, brémai, drezdai és hamburgi felsőbb tartományi bíróságok, valamint adó- és vámbűncselekmények.
A Szövetségi Bíróság elnökei
| Nem. | Név | születés és halál | Folyamat kezdete | Időszak vége |
| 1 | Dr. h.c. Hermann Weinkauf | 1894. február 10. - 1981. július 9. | 1950. október 1. | 1960. március 31. |
| 2 | Dr. Dr. Dr. h.c. Bruno Heusinger | 1900. március 2. - 1987. augusztus 3. | 1960. április 1. | 1968. március 31. |
| 3 | Dr. Dr. Dr. h.c. Robert Fischer | 1911. augusztus 22. - 1983. március 4. | 1968. április 1. | 1977. szeptember 30. |
| 4 | Prof. Dr. Gerd Pfeiffer | 1919. december 22. - 2007. február 1. | 1977. október 1. | 1987. december 31. |
| 5 | Prof. Dr. Walter Odersky | * 1931. július 17. | 1988. január 1. | 1996. július 31. |
| 6 | Dr. h.c. Karlmann Geiß | * 1935. május 31. | 1996. augusztus 1. | 2000. május 31. |
| 7 | Prof. Dr. Günter Hirsch | * 1943. január 30. | 2000. július 15. | 2008. január 31. |
| 8 | Prof. Dr. Klaus Tolksdorf | * 1948. november 14. | 2008. február 1. |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Bundesgerichtshof?
V: A Bundesgerichtshof a legfelsőbb német polgári és büntetőjogi bíróság.
K: Hány legfelsőbb bíróság van Németországban?
V: Németországban öt legfelsőbb bíróság működik.
K: Mi a másik négy legfelsőbb bíróság Németországban?
V: A másik négy legfelsőbb bíróság a Bundesarbeitsgericht, a Bundesfinanzhof, a Bundessozialgericht és a Bundesverwaltungsgericht.
K: Milyen ügyeket tárgyalnak a legfelsőbb bíróságok?
V: Az egyes legfelsőbb bíróságok a saját jogterületükkel kapcsolatos ügyeket tárgyalnak.
K: Fellebbezhet-e valaki bármelyik legfelsőbb bíróság ellen?
V: Nem, a legfelsőbb bíróságok egyikéből sem lehet fellebbezni, kivéve, ha valakinek az emberi jogait érinti.
K: Milyen ügyek tartoznának a szövetségi alkotmánybíróság hatáskörébe?
V: Az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyek a Szövetségi Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznának.
K: Mi a Szövetségi Alkotmánybíróság szerepe?
V: A Szövetségi Alkotmánybíróság feladata annak eldöntése, hogy megsértették-e egy személy emberi jogait.
Keres