Lucius Septimius Severus — Római császár (145–211), Severus-dinasztia alapítója

Lucius Septimius Severus — Leptis Magnából származó római császár (145–211), a Severus-dinasztia alapítója; hódítások Pártusok, Afrika, Britannia és az Öt császár éveinek meghatározó alakja

Severus (Lucius Septimius Severus, Kr. u. 145. április 11. - 211. február 4.) római császár volt 193 és 211 között, a Severus-dinasztia alapítója. Leptis Magnában, az Africa provinciában született, és afrikai eredetét életművében és ábrázolásain is gyakran hangsúlyoztatta. 187-ben vette feleségül a szíriai származású Julia Domnát, aki később jelentős politikai szerepet játszott és megerősítette a császári udvar befolyását.

Korai élet és felemelkedés

Severus a helyi, római polgárjoggal rendelkező családból származott, amely kereskedő és helyi arisztokrata gyökerekkel bírt. Római pályafutása során fokozatosan emelkedett a hadsereg és a közigazgatás ranglétráján, Marcus Aurelius és Commodus uralkodása alatt szerzett tapasztalatokat és kapcsolatrendszert. Karrierje döntő fordulata 193-ban következett be, amikor Pertinax meggyilkolása után az ún. „Öt császár éve” kaotikus időszakában a légiók támogatták őt a hatalom megszerzésében.

Hatalomra jutás és belháborúk

Miután egy vértelen puccsal eltávolította a hivatalban lévő Didius Julianus császárt, Severus riválisokkal nézett szembe: a Közel-Keleten Pescennius Niger, nyugaton pedig Clodius Albinus követelte a birodalom vezetését. A belső harcokban Niger 194-ben issusi vereséget szenvedett, míg Albinus három évvel később, Lugdunum mellett vesztett. Ezzel Severus megvédte hatalmát és megalapozta dinasztiális törekvéseit.

Katonai hadjáratok és határok

Severus uralma alatt katonai téren aktív volt: rövid időre induló, de hatásos hadjáratokat folytatott a Pártus Birodalom ellen, melynek során kifosztotta Ctesiphont, a párt fővárost. 202-ben Afrikában hadjáratot vezetett a Garamanták ellen, elfoglalta Garamát, és ezzel megerősítette a birodalom déli határait. Uralkodása vége felé Britannia felé fordult: Kaledóniában (ma Skócia területe) harcolt a piktekkel, és jelentősen megerősítette a brit határvonalakat, többek között a Hadrianus-falat is.

Belső reformok és kormányzás

Severus korszakában a hadsereg szerepe tovább nőtt: emelte a katonai fizetéseket, engedélyezte a katonák házasságát és bővítette a praetoriánus gárda létszámát. Szigorúbb katonai kontrollt vezetett be a provinciákban, sok katonai parancsnoki posztot lovagrendi (equites) tisztségviselőkkel töltött be, csökkentve ezzel a szenátus befolyását. Közigazgatási intézkedései célja a hatékonyabb adózás és igazgatás volt; jogi rendelkezései és rendeletei sok területen konszolidálták a birodalom működését. Emellett törekedett arra, hogy dinasztiáját stabil örökléssel biztosítsa: fiait, Caracalla-t és Geta-t társcsászárokká nevezte ki.

Művészet, építészet és propagandisztikus törekvések

Severus nagy hangsúlyt fektetett a propaganda és az építészet eszközeire: Leptis Magna szülővárosát nagyszabású építkezésekkel ajándékozta meg—kiterjedt fórumát, diadalíveit és fürdőit felújíttatta, ezzel is kifejezve római uralmát és saját nagyságát. A portré-szobrászatban a realisztikus és katonás ábrázolásmód vált jellemzővé: arcmásai gyakran tükrözik határozottságát és katonai tekintélyét. Uralma idején a császári kultusz és az Augustus|imperator-kép megerősítése szolgálta a belső egyetértés és stabilitás fenntartását.

Kapcsolata a senatussal és udvari politika

Severus viszonya a szenátussal feszültebbé vált, mert számos magas posztot lovagrendieknek adott, és katonai törvényekkel erősítette központi hatalmát. Julia Domna, mint Augusta, jelentős szerepet töltött be az udvar politikai életében, kulturális és filozófiai köröket támogatva, és befolyásolva a császári döntéseket.

Halál és örökség

Severus 211-ben halt meg Eboracumban (a mai York), miközben brit hadjárata lezárásán dolgozott. Fiai, Caracalla és Geta követték a trónon, bár a testvéri viszály rövidesen véres véget ért: Caracalla Getát megölette, és egyedül uralkodott tovább. Severus megalapította a római birodalom egyik utolsó nagy dinasztiáját, amely a következő évtizedekben jelentős hatást gyakorolt a birodalom katonai és igazgatási szerkezetére, de örökségét részben a dinasztikus konfliktusok és a későbbi belső válságok árnyékolták be.

Összességében Lucius Septimius Severus fontos fordulatot hozott a principátus történetében: katonai alapú hatalomgyakorlást és centralizált kormányzást épített ki, miközben művészeti és építészeti beruházásaival a római civilizáció határait és tekintélyét is igyekezett kiterjeszteni.

Értékelés

A Római Birodalom az ő uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését - több mint 5 millió négyzetkilométert.

Gibbon szerint "merész ambícióját soha nem térítette le egyenletes útjáról az élvezetek csábítása, a veszélyek felfogása vagy az emberi érzések".

Biztosította Afrikát, a birodalom mezőgazdasági bázisát, ahol született. A Pártus Birodalom felett aratott győzelme egy időre döntő jelentőségű volt. Kortársai, Cassius Dio és Herodianus bírálták a kibővített és jobban megjutalmazott hadseregre irányuló politikáját. A katonai kiadások nagymértékű növelése minden utódjának gondot okozott.

Septimius Severus boltíve Leptis Magna-ban

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Septimius Severus?

K: Hol született?

K: Kit vett feleségül?

K: Melyik évben ragadta magához a hatalmat?

K: Kik voltak a riválisai?

K:Milyen hadjáratokat vívott még uralkodása alatt ?

Keresés betűvel