Lee Myung-bak — Dél-Korea elnöke (2008–2013): életrajz és politikai pálya

Lee Myung-bak – Dél-Korea elnöke (2008–2013): részletes életrajz és politikai pálya, Hyundai-vezérből elnökké, Cheonan-ügy, polgármesteri tevékenység és viták.

Lee Myung-bak (ejtsd: /ˌliː ˌmjɜŋˈbak/) (Hangul: 이명박; született 1941. december 19-én) Dél-Korea elnöke volt 2008 és 2013 között. A politikai pályára lépése előtt a Hyundai Engineering and Construction vezetésében dolgozott, és a vállalat élén szerzett menedzseri tapasztalata nagyban hozzájárult későbbi gazdaságpolitikájának formálódásához. Lee 2002-ben jelentette be jelöltségét a szöuli polgármesteri tisztségre és megnyerte a választást; polgármesterként több látványos városfejlesztési projektet indított el, amelyek közül a legismertebb a belvárosi Cheonggyecheon-patak helyreállítása volt. 2007. december 19-én választották meg Dél-Korea elnökévé — ez a dátum egybeesett személyes 67. születésnapjával. Feleségét, Kim Yoon-ok-ot feleségül vette; házasságuk több évtizedes, és a párnak három lánya és egy fia van (évfordulójuk említésre került a korábbi beszámolókban).

Korai évek és karrier

Lee Myung-bak 1941. december 19-én született Japánban. A második világháború 1945-ös befejeződése után családja visszatért apja szülővárosába, a dél-koreai Pohangba (Gyeongsangbuk-do). Fiatal korában tanult: a Dongji kereskedelmi középiskola esti tagozatára járt, majd a gazdasági életbe lépett. Pályafutását a Hyundai-csoportnál kezdte és idővel a Hyundai Engineering and Construction élére került, ahol vezetőként országos ismertséget szerzett.

Elnöksége — gazdaságpolitika és nagyberuházások

Lee elnökként piacbarát, növekedésorientált gazdaságpolitikát hirdetett. Ismertségét növelték a karakteres, infrastrukturális beruházásokat és nagy volumenű fejlesztéseket előtérbe helyező programjai. Kormányzati ígéretei között szerepelt a hazai gazdaság dinamizálása és a nemzetközi versenyképesség javítása; kampányában és elnöki programjában is hangsúlyos volt a vállalkozói környezet könnyítése és a munkahelyteremtés ösztönzése.

Elnöksége idején indult a vitatott, nagy költségvetésű Négy nagy folyó (Four Major Rivers) vízrendezési és fejlesztési program, amelynek célja az árvízvédelem, öntözés és rekreációs lehetőségek javítása volt — a projekt azonban erős kritikákat kapott környezetvédelmi, költséghatékonysági és átláthatósági szempontok miatt.

Szöuli polgármesteri eredmények

Polgármesterként Lee olyan városrehabilitációs projekteket vezetett, amelyek jelentősen átalakították Szöul arculatát. A belvárosi közterek fejlesztése és a közlekedési rendszerek átalakítása mellett a Cheonggyecheon-patak helyreállítása kiemelkedő projektként vált ismertté: a beavatkozás célja a városi környezet javítása és a lakosság életminőségének növelése volt.

A Cheonan elsüllyedése és a nemzetközi következmények

2010. március 26-án egy robbanás következtében elsüllyedt a Cheonan dél-koreai hadihajót. A tragédiában 40 ember vesztette életét, hat személyt eltűntként tartottak nyilván. A balesettel kapcsolatos hivatalos vizsgálat Észak-Koreát tette felelőssé és azt közölték, hogy egy észak-koreai tengeralattjáró által kilőtt torpedó okozta a hajó pusztulását. Észak-Korea határozottan tagadta a felelősségét; Dél-Korea azonban — Lee adminisztrációjának vezetésével — keményen reagált: leállították bizonyos észak–déli kereskedelmi programokat, nemzetközi támogatást kértek a helyzet kezeléséhez (ENSZ) és rádióüzenetekkel is megkísérelték elérni az északi lakosságot. Lee a tagadást "nevetségesnek" nevezte, és határozottan lépett fel a dél-koreai biztonság védelmében.

Vallás, társadalmi reakciók és véleményszabadság

Lee Myung-bak keresztény, és a somangi presbiteriánus templomba jár. Hite és valláshoz kapcsolódó kijelentései — például amikor polgármesterként Szöult "Isten által kormányzott szent helynek" nevezte — erős kritikát váltottak ki egyes vallási csoportok körében; a buddhisták részéről tiltakozások is voltak, akik attól tartottak, hogy a vallási megnyilvánulások politikai preferenciává válhatnak.

Lee-t bírálatok érték továbbá a polgárok politikai szabadságjogainak korlátozása miatt: egyes időszakokban a rendőrség szigorúbb intézkedéseket hozott tüntetésekre és utcai megmozdulásokra vonatkozóan. Ugyanakkor Lee többször is elismerte a tüntetők jogát és a tiltakozó kultúra szerepét a koreai demokráciában, hangsúlyozva, hogy a közéletet élénkítő megmozdulásoknak lehet pozitív szerepe az ország fejlődésében.

Korrupciós vádak és későbbi jogi eljárások

Hivatali ideje után Lee Myung-bak több alkalommal került korrupciós vádak és vizsgálatok középpontjába. Ezek az ügyek polgári és büntetőeljárásokat indítottak ellene, amelyek jelentős figyelmet kaptak Dél-Koreában és nemzetközi szinten is. A vádak és az azokat kísérő jogi procedúrák hosszú időn át meghatározták Lee közéleti megítélését, és komoly hatással voltak a politikai hagyatékára.

Értékelés és örökség

Lee Myung-bak öröksége ellentmondásos: egyesek sikerként értékelik a nagy infrastrukturális beruházásokat és a gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseket, mások pedig a környezetvédelmi aggályokat, a demokratikus eljárásoknál tapasztalt korlátokat és a későbbi korrupciós ügyeket emelik ki. Politikája hosszú távú hatása a dél-koreai gazdaságra, környezetpolitikára és a belpolitikai kultúrára még ma is élénk viták tárgya.

Lee Myung-bak magánéletét tekintve továbbra is ismert figura: családja — felesége Kim Yoon-ok és gyermekei — a közéleti szereplései mellett is állandó témát jelentenek a sajtóban. Elnöksége és utóélete a modern dél-koreai politika fontos fejezete marad.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Dél-Korea elnöke 2008 és 2013 között?

K: Mit mondott Lee Myung-bak, amikor elnök lett?

K: Melyik napon lett Lee Dél-Korea elnöke?

K: Hol született Lee Myung-bak?

K: Mi történt a Cheonan hadihajóval 2010-ben?

K: Hogyan reagált Lee arra, hogy Észak-Korea tagadta a felelősséget a Cheonan elsüllyesztéséért?

K: Mit kritizáltak Lee Myung-bak meggyőződésével kapcsolatban?

Keresés betűvel