Ali Akbar Hashemi Rafszandzsáni (perzsa: اکبر هاشمی رفسنجانی Akbar Hāshemī Rafanjānī), Hashemi Bahramani (هاشمی بهرمانی) (1934. augusztus 25. – 2017. január 8.) befolyásos iráni politikus, aki hosszú pályafutása alatt meghatározó szerepet játszott az Iráni Iszlám Köztársaságban. 1989-től haláláig, 2017-ig az iráni Expedíciós Diszkréciós Tanács elnöke volt, emellett több kulcsfontosságú állami poszton töltött be tisztséget.
Korai élet és forradalmi szerep
Rafsandzsáni paraszti családból származott és a vallási tanulmányokat Qom városában folytatta. A sah-korszakban politikai aktivista volt, a perzsa iszlám forradalom előtti időszakban többször bebörtönözték. A 1979-es forradalom után közel állt Ruholláh Homeini ajatollahhoz, és részt vett az új rendszer kiépítésében.
Politikai karrier és elnökség
Rafsandzsáni a forradalom után több jelentős posztot töltött be: az alsóházban és más állami testületekben egyaránt vezető szerepet kapott. 1989 és 1997 között Irán elnöke volt. Elnöksége alatt a fő célok közé tartozott a háború utáni újjáépítés, a gazdaság helyreállítása és bizonyos piaci reformok bevezetése. Kormányzata támogatott néhány privatizációs lépést és a gazdasági nyitás irányába tett intézkedéseket, ugyanakkor a gazdasági átalakulás körül számos vita és kritika bontakozott ki.
Kül- és belpolitikai irányvonal
Rafsandzsáni pragmatikus és viszonylag mérsékelt külpolitikai megközelítést képviselt; törekedett a nemzetközi kapcsolatok javítására és a gazdasági együttműködések bővítésére. Ezzel együtt tevékenysége és egyes külpolitikai lépések is vitákat váltottak ki: a 1990-es évek közepe körül Irán ellen bizonyos nemzetközi szankciók és korlátozó intézkedések léptek életbe, amelyek részben külpolitikájának következményeként értelmezhetők.
Viszályok és későbbi politikai szerep
Miután 2005-ben a köztársasági elnökválasztáson a második fordulóban alulmaradt Mahmúd Ahmadinezsáddal szemben, Rafsandzsáni a hivatalán és befolyásán keresztül többször bírálta Ahmadinezsád kormányát. Ahmadinezsád viszont kritizálta Rafsandzsáni gazdasági elképzeléseit, és vitatták a privatizációs intézkedések célját és hatását.
Vagyon és korrupciós vádak
A Forbes magazin Rafsandzsáni nevét a világ leggazdagabbjai közé sorolta, és a nyilvánosságban gyakran emlegették gazdagságát; ezért is kapta Iránban az Akbar sah gúnynevet. Később családtagjait érintő korrupciós és visszaélésgyanús ügyek miatt többször felmerültek vizsgálatok: egyes források szerint egyik fiát azzal vádolták, hogy kenőpénzt fogadott el, bár elemzők akkoriban általában arra számítottak, hogy a politikai viszonyok miatt ilyen ügyek ritkán vezetnek tényleges bírósági eljáráshoz.
Halál és emlékezés
Rafsandzsáni 2017. január 8-án, 82 éves korában, Teheránban szívrohamban hunyt el. Halála nagy visszhangot keltett Iránban és nemzetközi szinten egyaránt; temetése jelentős tömegeket vonzott, és politikai következményekkel járt a hazai erőviszonyok tekintetében.
Örökség
Rafsandzsáni politikai öröksége kettős: egyesek pragmatikus, a gazdasági fejlődést és a nemzetközi kapcsolatok normalizálását célzó politikusa-ként emlékeznek rá, míg mások korrupt befolyásként és a hatalmi-gazdasági hálózatok építőjeként bírálják. Mindkét értelmezés része a modern iráni politika történetének és vitáinak.