Borisz Abramovics Berezovszkij (1946. január 23. - 2013. március 23.) orosz-brit üzletember, milliárdos, egykori matematikus. Leginkább arról volt ismert, hogy az 1990-es években, amikor Borisz Jelcin volt Oroszország elnöke, nagyhatalmi pozíciókat töltött be.
Korai élet és tudományos pálya
Berezovszkij matematikusként és kutatóként kezdte pályafutását: a Szovjetunióban szerzett tudományos képzettséget, és alkalmazott matematikai, vezérlési rendszerekkel kapcsolatos munkákban vett részt. Tudományos háttere és kapcsolatai hozzájárultak ahhoz, hogy a rendszerváltás után az üzleti és politikai életben is gyorsan előretörjön.
Az 1990-es évek: hatalom és médiabefolyás
Berezovszkij az orosz biztonsági tanács helyettes titkára volt, és Borisz Jelcin lányának, Tatyjana barátja. Nagy befolyása volt arra, hogy mit nyomtathatnak az újságok, és mit mondhatnak a televíziók. Nem mondhattak semmi rosszat Jelcinről.
Az 1990-es években Berezovszkij a privatizációs hullámból profitálva rendkívüli befolyást szerzett: részt vett kulcsfontosságú médiavállalatok, bankok és ipari cégek irányításában. Többek között befolyása volt a közszolgálati és kereskedelmi televíziók felett, ami lehetővé tette számára a politikai támogatás biztosítását a Jelcin-korszakban.
Üzleti tevékenységek
Berezovszkij az 1990-es években a Mercedes autók oroszországi importjával szerzett vagyont. Sok pénzt keresett az Avtovaz autókkal, és övé volt a Sibneft olajvállalat is.
Valóban, a rendszerváltás után a korábbi állami vállalatok privatizálásából és a feltörekvő piaci lehetőségek kihasználásából szerzett vagyont. Részt vett autóimportban, autógyártókkal kapcsolatos üzletekben, pénzügyi tranzakciókban és az energiaszektorban is; érdekeltségei között a Sibneft és más nagyvállalatok szerepeltek. A későbbi években ezek a vállalati pozíciók viták és jogi perek tárgyává váltak.
Konfliktus Putyinnal és emigráció
Amikor Putyin hatalomra került, Berezovszkij Londonba menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. Azt mondta, hogy megpróbált véget vetni Putyin hatalmának. Az orosz hatóságok azzal vádolták, hogy megpróbálta meggyilkolni Putyin rendszerének több vezető kritikusát, köztük Alekszandr Litvinyenkót és Anna Politkovszkaja újságírónőt, hogy Putyint rossz színben tüntesse fel. A svájciak azzal vádolták, hogy illegálisan pénzt vett fel.
Berezovszkij 2000 körül hagyta el Oroszországot, miután politikai és jogi helyzete megromlott az új hatalom – Vlagyimir Putyin – megjelenésével. Londonban politikai menedékjogot kért és kapott; onnan támogatta és finanszírozta az ellenzéki szereplők egyes megmozdulásait és médiumait, célja a Putyin-kormány bírálata volt. Az orosz hatóságok több bűncselekménnyel vádolták, köztük pénzügyi visszaélésekkel és összeesküvés gyanújával; Berezovszkij ezeket politikailag motivált vádaknak nevezte.
Jogi viták és perek
Berezovszkijt több nemzetközi jogi eljárás is érintette: vizsgálták bankszámláit és tranzakcióit Svájcban, és számos per folyt ellene Oroszországban és külföldön. Londonban ismert jogi csatározásai közé tartozott a Roman Abramovics-szal folytatott per, amelyben 2012-ben a londoni bíróság Berezovszkij bizonyítékait megkérdőjelezte és a panasz bizonyos elemeit elutasította. Ezek a jogi ügyek jelentősen rontották nemzetközi megítélését, ugyanakkor sok ügyben politikai indítékú fellépést említett védelme.
Fenyegetések és erőszak
1994-ben valaki megpróbálta megölni Berezovszkijt. Több más ember is megpróbálhatta megölni. Azt mondta, hogy ezek az emberek orosz ügynökök voltak.
Berezovszkij maga és támogatói is több alkalommal állították, hogy fizikai támadásokat és merényleteket követtek el ellene; ezek közül néhány ténylegesen is történt, mások ügyében vizsgálatok indultak. Barátai és szövetségesei közé tartozott Alekszandr Litvinyenkó, akit később Londonban mérgeztek meg — Litvinyenkó halála tovább fokozta a londoni emigráns közösség és a brit közvélemény figyelmét az orosz politikai ellentétekre.
Halála
Berezovszkij 2013. március 23-án halt meg 67 éves korában az angliai Sunninghillben, Berkshire-ben. Londonban, Angliában élt. Március 25-én a rendőrség közölte, hogy halálát akasztás okozta. Dulakodásra utaló jeleket nem találtak.
Berezovszkij halála felkavarta a nemzetközi sajtót és politikai köröket. A helyi hatóságok és a brit rendőrség vizsgálatot indítottak; a bejelentett orvosszakértői kezdeti megállapítás szerint a halál akasztás okozta. Halálát követően viták és találgatások indultak arról, hogy öngyilkosság történt-e, vagy külső beavatkozás állhat a háttérben; hivatalos bizonyítékokkal alátámasztott egyértelmű következtetés hiányában ezek a viták a mai napig jelen vannak a sajtóban és a történeti értékelésekben.
Örökség és megítélés
Berezovszkij alakja ellentmondásos: egyesek a 1990-es évek pragmatikus, reformokat támogató szereplőjeként és a piaci átmenet egyik motorjaként emlékeznek rá; mások oligarchaként, aki erős befolyást gyakorolt a politikára és a médiára, és aki visszaélt hatalmával. Politikája, üzleti ügyei és emigrációja miatt a modern orosz történelem meghatározó, ugyanakkor vitatott figurája maradt.
- Született: 1946. január 23.
- Elhunyt: 2013. március 23., Sunninghill, Berkshire, Anglia
- Foglalkozás: üzletember, befektető, egykori matematikus
- Ismert tevékenységek: médiabefolyás, privatizációs üzletek, politikai tevékenység emigrációban