Benito Juárez – Mexikó elnöke, reformok és örökség (1806–1872)
Benito Pablo Juárez García (1806. március 21. - 1872. július 8.) zapotec volt, aki öt cikluson át (1858-1861, mint ideiglenes elnök), (1861-1865), (1865-1867), (1867-1871) és (1871-1872) volt Mexikó elnöke. Elnöksége alatt jelentős liberális reformokat vezetett be, melyek célja a vallási és katonai kiváltságok korlátozása, a polgári jogok megerősítése és az állam modernizálása volt. Kiemelten foglalkozott az indián közösségek helyzetének javításával és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdításával; politikai pályafutása során hozzájárult a rabszolgaság gyakorlatának megszüntetéséhez és annak jogi érvényesítéséhez Mexikóban. (Sok forrás szerint halála 1872. július 18-án következett be.)
Korai élet és tanulás
Juárez vidéki, zapotec családból származott, szülőfalujában, San Pablo Guelataóban nőtt fel. Gyermekként árván maradt, gyermekkorát a mexikói társadalom peremén töltötte; később Oaxacába került, ahol tanulmányokat folytatott, jogi végzettséget szerzett, és hamarosan belevetette magát a közigazgatásba és a politikába. Iskolai tanulmányai és jogi pályafutása megalapozták liberális elveit: a jog uralmának, az állami szekularizmusnak és az egyenlőségnek az elkötelezett híve lett.
Politikai pálya és a La Reforma
Juárez politikai karrierje során közigazgatási és bírói tisztségeket töltött be, majd a liberális mozgalom vezető alakjává vált. A 1850-es évek közepén részt vett az úgynevezett La Reforma (A Reformok) programjában, amelynek célja a katolikus egyház és a hadsereg különleges jogainak visszaszorítása, valamint a földtulajdon és a polgári jogrendszer modernizálása volt. A reformok jogi tengelyei közé tartoznak többek között:
- Ley Juárez – a katonai és egyházi fueros (kiváltságok) korlátozása, hogy polgári bíróság előtt is felelősségre vonhatók legyenek;
- Ley Lerdo – az egyházi és közösségi földtulajdon kisajátítását célzó intézkedések, melyek ösztönözték a földtulajdon és gazdasági modernizáció átalakulását;
- a 1857-es alkotmány elfogadása – amely megerősítette a polgári szabadságjogokat, a vallásszabadságot és az állami, világi berendezkedést.
Elnökség és a francia intervenció
Juárez elnökként szilárdan kiállt a nemzet szuverenitása mellett, különösen a francia intervenció idején (1861–1867), amikor III. Napóleon támogatásával Habsburg Maximilián egyszemélyes uralma jött létre Mexikóban. Juárez kabinetjével együtt a konzervatív erőkkel és a császári kisérettel szemben küzdött, és végül a republikánus erők győzelmét hozta el, Maximilián kivégzésével zárulva a francia beavatkozást. Hivatali ideje alatt a közszolgálat megerősítése, az oktatás fejlesztése és a közintézmények modernizálása is fontos cél volt.
Személyes élet
1843-ban Benito feleségül vette Margarita Mazát, akivel több gyermeket neveltek. Margarita Maza de Juárez fontos társ volt politikai és társasági életében; családi kötődései, valamint felesége támogatása személyes és nyilvános szerepére is hatással voltak.
Örökség és hatás
Juárez munkássága a mexikói liberális hagyomány központi elemévé vált. A vallás és állam elválasztására, a törvény előtti egyenlőségre és a nemzeti szuverenitásra helyezett hangsúlyát máig gyakran idézik. Híres mondása – amely spanyolul így hangzik: "Entre los individuos, como entre las naciones, el respeto al derecho ajeno es la paz." – röviden összefoglalja elveit; magyarul nagyjából: „Az egyének között, akárcsak nemzetek között, a mások jogainak tisztelete a béke.”
Filozófiája és politikai öröksége sok mexikói és mexikói‑amerikai aktivistára volt hatással az Egyesült Államokban, akik évszázadokon át hivatkoztak elveire a latin közösségek emberi és polgári jogaiért folytatott harcuk során. Juárez a mexikói történelem egyik legfontosabb államférfijaként él a kollektív emlékezetben: a törvény uralmát, az állami függetlenséget és az indián eredetű politikai szereplők esélyegyenlőségét képviselte.
Források és további megjegyzések
- Juárez életének és politikájának részletei gazdag történeti irodalmat hagytak hátra; az érdeklődők számára ajánlott a La Reforma korszakának és a francia intervenció folyamatának külön tanulmányozása.
- Bár a bevezetőben szereplő dátumok és linkek a szöveg forráshivatkozásaihoz kötődnek, megjegyzendő, hogy több forrás Juárez halálát 1872. július 18-ára teszi.
Korai életút
Benito Juarez született március 21,1806, San Pablo Guelatao Oaxaca, amely most La Sierra Juarez. Kisgyermekként árva volt. Teljes mértékben zapotec származású bennszülött volt. 12 évesen Oaxacába ment, és fiatalon a földeken dolgozott. Ekkor tanult meg Benito Juarez spanyolul, mert ő csak zapotecül beszélt. Amikor 12 éves volt, elhagyta nagybátyját. Folytatta tanulmányait, belépett egy tudományos és művészeti intézetbe. Ezután 1834-ben jogi diplomát szerzett. Emellett 1841-ben bíró lett.
Kubában töltött időt. New Orleansban összeesküvést szőtt az őt megbuktató Antonio López de Santa Anna ellen. Juan Alvarez puccsot indított. Juarez Mexikó védelmére sietett, de Alvarez csapatai elfoglalták a fővárost. Alvarez elnökké tette magát, Juarez pedig igazságügy-miniszterré.
Vezető pozícióba emelkedés
Benito Juarez politikai karrierje 1832. január 1-jén kezdődött, amikor Oaxaca városában tanácsosnak nevezték ki. Ezt követően 1833-ban Juarezt Oaxaca helyi képviselőjévé nevezték ki. Miután 1834. február 3-án kinevezték Oaxaca helyi képviselőjévé, Juarez Oaxaca állam egészségügyi tanácsának tagja lett. Ezután 1838. április 6-án Benito Juarez a felsőbíróság első kamarájának megbízott titkára lett. Ezért Benito Juarez nem maradt összetett kézzel, 1839. december 31-én Juarez az Oaxaca megyei felsőbíróság miniszterhelyettese lett. Majd 1841. július 22-én Juarez Oaxaca városának polgári bíróságának bírája lett. Majd 1843. október 3-án Juarez lett az oaxacai választási tanács helyettesítője. 1847-ben Juarezt szövetségi képviselővé választották, így Mexikóvárosba kellett költöznie. Amikor azonban 1846 és 1848 között látta az első amerikai beavatkozást Mexikóban, Benito Juarez visszatért Oaxacába, és 1847-ben belső kormányzó lett. Ezután 1853. január 3-án a polgári jog helyettesítő professzora lett az oaxacai Tudományos és Művészeti Intézetben. Szintén miután 1853-ban professzorhelyettes volt, ugyanebben az évben Santa Ana miatt bebörtönözték a San Juan de Ulua-i korsókban. A végén Juarez lett igazságügyi és közoktatási miniszter megyei 1855-ben, amikor Juan N. Alvarez vette át a hatalmat, mint belső elnök Mexikó.
La Reforma
Később Juarezt nevezték ki elnöknek. Mexikó tizenkilencedik századi liberális reformjainak célja Mexikó jobbá tétele volt. Ő vezette a liberálisokat az 1858-1860-as reformháborúban. Harcolt az egyház ellen, és azért, hogy elvegyék a földet, és földet adjanak azoknak, akiknek nem volt földjük. Erősebb nemzeti kongresszust hozott létre. Az embereknek nem kellett templomba menniük a házasságkötéshez. A temetők is a kormány tulajdonában voltak, ami azt jelentette, hogy ha nem volt katolikus, akkor eltemethették az illetőt. Korábban ez nyilvánvalóan nem volt lehetséges. Az emberek azért követték őt, mert jót cselekedett, és a függetlenségükért harcolt, és nem tetszett nekik, ahogyan velük bántak.
· v · t · e | |
Törvényes ünnepnapok | Año Nuevo - Día de la Constitución - Natalicio de Benito Juárez - Día del Trabajo - Día de Independencia - Día de la Revolución - Transmisión del Poder Ejecutivo Federal - Navidad |
Polgári ünnepek | Día del Ejército - Día de la Bandera - Aniversario de la Expropiación petrolera - Heroica Defensa de Veracruz - Cinco de Mayo - Natalicio de Miguel Hidalgo - Día de la Marina - Grito de Dolores - Día de los Niños Héroes - Consumación de la Independencia - Natalicio de José Ma. Morelos y Pavón - Descubrimiento de América - Descubrimiento de América |
Ünnepségek | Día de los Santos Reyes - Día de San Valentín - Día del Niño - Día de las Madres - Día del Maestro - Día del estudiante - Día del Padre - Día de Todos los Santos - Día de los Fieles Difuntos - Día de la Virgen de Guadalupe - Las Posadas - Nochebuena - Dia de los Santos Inocentes |
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Benito Pablo Juلrez Garcيa?
V: Benito Pablo Juلrez Garcيa egy zapotec volt, aki 1858 és 1872 között öt cikluson át volt Mexikó elnöke.
K: Mit csinált elnöksége alatt?
V: Elnöksége alatt Benito betiltotta a rabszolgaságot és a mexikói őslakos amerikaiakkal szembeni rossz bánásmódot.
K: Hogyan hatott filozófiája sok emberre?
V: Filozófiája sok mexikói és mexikói amerikaira volt hatással az Egyesült Államokban, akik majdnem két évszázadon át küzdöttek a latinók emberi és polgári jogaiért.
K: Mikor vette feleségül Margarita Mazát?
V: Benito 1843-ban vette feleségül Margarita Mazát.
K: Hány cikluson át volt Mexikó elnöke?
V: Öt cikluson át volt Mexikó elnöke 1858 és 1872 között.
K: Mikor született Benito?
V: Benito 1806. március 21-én született.
K: Mikor halt meg?
V: 1872. július 8-án halt meg.