A 704 Interamnia egy nagyon nagy aszteroida. A tudósok szerint 350 kilométer széles. A Naptól való átlagos távolsága 3,067 (AU). Vincenzo Cerulli 1910. október 2-án találta meg. Nevét az olaszországi Teramo latin neve után kapta, ahol Cerulli dolgozott. A Ceres, a Vesta, a Pallas és a Hygiea után az ötödik legnehezebb aszteroida, és a tudósok szerint az egész aszteroidaöv tömegének 2,0%-át teszi ki.

Fontosabb adatok és pálya

  • Semi-major tengely (átlagos Nap-távolság): 3,067 AU (ahogyan fent szerepel).
  • Keringési idő: körülbelül 5,37 év (kb. 1960–1965 nap).
  • Excentricitás és inklináció: pályája enyhén excentrikus, és jelentős (több fokos) hajlással rendelkezik a bolygópályák síkjához képest.
  • Elhelyezkedés: a fő aszteroidaövben található, a külső részek felé közelebb.

Méret, tömeg és sűrűség

Interamnia az egyik legnagyobb ismert aszteroida: átmérőjét különböző módszerekkel (infravörös radiometria, csillagfedések — occultációk — és adaptív optikai felvételek) mérték. A leggyakrabban hivatkozott érték ~350 km, de a mérések bizonytalansága miatt az átmérő 300–360 km körül mozoghat.

A tömegére vonatkozó becslések nagy bizonytalansággal rendelkeznek; több forrás szerint Interamnia tömege tízmilliárd-milliárdszoros kg nagyságrendű (10^19 kg nagyságrend). Ez adja az aszteroidaöv teljes tömegének néhány százalékát (a cikk elején említett érték: ~2,0%).

Fizikai tulajdonságok

  • Forgási periódus: fotometriai megfigyelések alapján néhány órás nagyságrendű; több méréssel körülbelül 8–9 óra közötti forgási időre jutottak.
  • Albedo (felszíni fényvisszaverés): viszonylag alacsony, sötét anyagra utal, az infravörös mérések kisebb albedót jeleznek, tipikus értéke néhány 0,05–0,10 közötti.
  • Összetétel: spektrális vizsgálatok alapján a felszín szénben gazdag, sötét anyagból állhat; a pontos ásványi összetétel azonban nem teljesen tisztázott.
  • Alak: nagy mérete ellenére nem tökéletes gömb; adaptív optikai és occultációs adatok alapján enyhén szabálytalan, de gravitációja miatt viszonylag kerek formájú.

Megfigyelések és kutatások

Interamnia-t többféle módszerrel vizsgálták: fotometria, spektroszkópia, infravörös felmérések (például IRAS, Akari), adaptív optikai képek nagy földi távcsövekről és csillagfedések mérései. Nem járt rajta űrszonda, így a részletes információink földi megfigyeléseken alapulnak.

Az occultációk (amikor az aszteroida elhalad egy háttércsillag előtt) különösen értékesek voltak, mert ezekkel pontosabb méret- és alakadatok határozhatók meg. Az adaptív optika és nagy távcsöves felvételek segítik a forgástengely és alakmodellek finomítását.

Jelentősége és státusz

  • Interamnia fontos szerepet játszik az aszteroidaöv tömegének és összetételének megértésében. Mivel az ötödik legnagyobb tömegű objektum a főövben, tanulmányozása segít a korai Naprendszer kialakulásának rekonstruálásában.
  • Egyes kutatók megvitatták, hogy mérete miatt részben hidrosztatikus egyensúlyban lehet-e (azaz közel gömb alakú-e), de jelenleg nem tartják törpebolygónak, és nincs hivatalos átsorolás erre a státuszra.

Összefoglalás

A 704 Interamnia a fő aszteroidaöv egyik legnagyobb és legnehezebb tagja. Felfedezése Vincenzo Cerulli nevéhez fűződik 1910-ből, névadása Teramo latin nevére utal. Mérete és tömege miatt fontos célt jelent a Naprendszer formálódásának vizsgálatában; bár részletes adatok hiányoznak (nincs helyhez kötött űrszondás méréssorozat), a földi megfigyelések folyamatosan finomítják ismereteinket róla.