Az északi 37. szélességi kör a Föld egyenlítői síkjától 37 fokkal északra eső szélességi kör. Átszeli Európát, a Földközi-tengert, Afrikát, Ázsiát, a Csendes-óceánt, Észak-Amerikát és az Atlanti-óceánt.

Ezen a szélességi fokon a nyári napforduló idején 14 óra 42 percig, a téli napforduló idején pedig 9 óra 37 percig látható a Nap. Ez nagyjából a Canopus, az éjszakai égbolt második legfényesebb csillaga északi láthatósági határát jelenti.

Merre halad és milyen tájakon megy át?

A 37° északi szélesség nem egyenes vonal a felszín képét tekintve: áthalad szárazföldeken, tengereken, szigetek mentén és változatos éghajlati öveken. Általánosságban elmondható, hogy érinti a Föld mediterrán térségeit, illetve átmegy belső ázsiai síkságokon és Észak-Amerika mérsékelt övi vidékein. A pontos útvonal nagyban függ attól, hogy melyik hosszúsági kör mentén vizsgáljuk, de tipikus jellegzetességek:

  • tengeri szakaszok a Földközi-tengeren és a Csendes-óceán keleti medencéiben;
  • mediterrán klíma végletei – part menti, forró száraz nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel;
  • belső ázsiai területek, ahol a klíma szárazabb, gyakran félszáraz sztyepp és sivatag felé hajlik;
  • Észak-Amerikában mérsékelt, néhol domborzattól függő éghajlati zónák.

Példák településekre és tájakra

A 37°-hez közel eső, ismert helyek és tájak jól szemléltetik a zóna sokféleségét. Ilyenek például a déli-mediterrán városok és partok, Szicília egyes részei, a török riviéra környéke, valamint az Egyesült Államok nyugati partvidékéhez közeli területek. Nagyon sok nagyváros és kulturális központ van a közelben, ezért az ezen a szélességen fekvő területek gazdag történelmi és gazdasági életet is mutatnak.

Napállás és nappalok hossza — hogyan számolható?

A nappalok hossza egy adott szélességen a Nap évköri deklinációjától (a Nap látszólagos északi vagy déli kitérésétől) függ. A mindennapi gyakorlatban egyszerűsítve a következő képlettel lehet számolni a nappalok hosszát (órában):

naphossz ≈ (2/15) × arccos(−tan φ · tan δ), ahol φ a földrajzi szélesség, δ pedig a Nap deklinációja (fokban). (A képletet trigonometriai szögmérték-átváltással kell használni, és a légköri refrakció, illetve a Nap látszólagos átmérője enyhén módosítja az értékeket.)

Például a nyári napforduló idején δ ≈ +23,44°, a téli napfordulón δ ≈ −23,44°. Ennek megfelelően a 37°-on kiszámított nappalhossz nagyjából a cikk elején megadott értékekkel egyezik: ~14 óra 42 perc nyáron és ~9 óra 37 perc télen.

A Nap nappali magassága délben

Délben, a napközbeni legnagyobb magasság (napközép) egyszerűen kiszámítható: magasság ≈ 90° − |φ − δ|. Tehát a 37°-on:

  • nyári napfordulón (δ ≈ +23,44°): napközép magasság ≈ 76,4°;
  • téli napfordulón (δ ≈ −23,44°): napközép magasság ≈ 29,6°.

Csillagászati megjegyzés — Canopus láthatósága

A Canopus deklinációja közel −52,7°, ezért a maximális magassága egy 37° északi szélességen csak mintegy 0–1° körüli érték lesz a dél felé nézett horizont felett. Ezért a 37° környékén a Canopus láthatósága határeset; kifejezetten tiszta, átlátszó légkör és alacsony déli horizont szükséges a megfigyeléséhez. Emiatt mondhatjuk, hogy ez a csillag északi láthatósági határához közel esik.

Gyakorlati megfontolások

Fontos megjegyezni, hogy a napfelkelte és naplemente pontos időpontjai egy adott helyen nemcsak a szélességtől, hanem a hosszúságtól, a helyi domborzattól, az időzóna-használattól és a nyári időszámítás alkalmazásától is függenek. Emellett a polgári, nautikai és csillagászati szürkület fogalmai tovább módosítják, hogy mennyi „hasznos” világosság áll rendelkezésre a nappali időn túl.

Összefoglalva: a 37° északi szélesség egy változatos övezetet jelöl a Földön, ahol a mediterrán partvidéktől a belső szárazföldekig sokféle éghajlat és tájfajta találkozik, a nappalok hossza pedig jelentősen ingadozik az év folyamán a Nap évköri mozgása miatt.