Bermudai rig (Marconi): definíció, működés és története
Bermudai rig (Marconi): definíció, működés és története — magas, hatékony vitorlázás, Marconi-eredet és bermudai fejlődés áttekintése.
A Bermuda rig, más néven Marconi rig egy olyan orr- és farfutó rig, amely háromszög alakú nagyvitorlát használ. A vitorla általában a lábánál lévő gémhez van rögzítve. Számos változata létezik. A szél fizikájából adódóan a bermudai rigek magas, vékony vitorláinak több ereje van a szélbe vitorlázva, mint más típusoknak. Ezért olyan népszerű a modern vitorlásoknál. A feltaláló Guglielmo Marconi után Marconi riggnek nevezték el, mert az árbocrudak rendszere hasonlít a korai rádióárbocokhoz. A Bermuda rig elnevezés azonban már két évszázaddal korábban is használatos volt. Az 1600-as évek végéről származik, amikor az európai hajósok észrevették, milyen jól működnek a bermudai kis sloopok.
Definíció és alapfelépítés
A Bermuda rig (vagy Bermudian / Marconi rig) alapvetően egy orrfutó–farfutó (fore-and-aft) vitorlázat, amelynek jellegzetes eleme a háromszög alakú nagyvitorla (mainsail) és gyakran egy vagy több elővitorla (jib, genoa). Az alapvető alkatrészek: árboc (mast), gém (boom), elülső és hátsó drótrajzok (forestay, backstay) és oldaltartók (shrouds), továbbá a vitorlák csatlakozási pontjai és csörlők a beállításhoz.
Működés — hogyan ad hajózható erőt a vitorla?
A bermudai nagyvitorla profilja lényegében egy légcsavarhoz vagy repülőgép-szárnyhoz hasonló légcsavarszelvénnyel működik: a szél áramlása különböző nyomású zónákat hoz létre a vitorla két oldalán, így emelőerő (lift) keletkezik, amely előre- és oldalirányú erőkomponensekre bomlik. A hajó orrától szembefutó (beélezett) irányba történő vitorlázásnál a bermudai vitorla hatékonyabban képes „pontozni” (close-hauled), tehát közelebb tud haladni a szél irányához, mint sok régebbi, négyszögvitorlás rendszer.
A vitorla alakját (kitepit, draft, twist) a gém, a vászon varrása, a feszítők és a vitorlázat pozicionálása szabályozza. A jobb hatékonyság érdekében az elővitorla és a nagyvitorla között kialakuló rés („slot effect”) is fontos: megfelelő beállításnál az együttműködésük megnöveli a légáramlást és a felhajtóerőt.
Előnyök és hátrányok
- Előnyök: egyszerű, könnyen kezelhető egyárbocos hajókon (sloop); kiváló hatékonyság szélben való haladásnál; jó iránytartás és könnyebb kikörnyezés; könnyen lehet bevágni (reefing) vagy feltekerni (furling) a vitorlát változó szélviszonyokhoz.
- Hátrányok: magasabb árboc és erősebb merevítés szükséges, ami növeli a szerkezet összetettségét és költségét; le- és hátszélben (run) önmagában kevésbé hatékony nagy, lapos vitorlák nélkül (általában spinnakert vagy gennakert alkalmaznak ilyenkor).
Variánsok és műszaki megoldások
Ismertek különféle változatok, például:
- Masthead rig: az elővitorla felső csúcsa az árboc tetejéig ér.
- Fractional rig: az elővitorla felső pontja az árboc egy részén rögzül, így a nagyvitorla nagyobb szerepet kap a vitorlázat beállításában.
- Cutter, ketch és yawl variációk: további elővitorlák vagy több árboc megváltoztatják a hajó egyensúlyát és vitorlázati lehetőségeit.
Története és elnevezés
A technika eredete a 17. századi Bermuda környékén fejlődött ki: a helyi csónakok (Bermuda sloopok) könnyű, fürge vitorlázatukkal kitűntek, és az európai tengerészek hamar átvették az ötletet. A név másik forrása a 20. századi kapcsolódás: a Marconi név a rádióárbocokhoz hasonló feszített árbockialakítás miatt terjedt el, utalva feltaláló Guglielmo Marconi nevére.
Használat ma
A bermudai rig ma a legelterjedtebb vitorlázat a szabadidős és versenyvitorlázatban: egyszerűsége, jó hatásfoka és könnyű kezelhetősége miatt sok modern kishajó és nagyobb jacht is ezzel van felszerelve. Versenyszinten finom beállításokkal (állítható backstay, spreaderek, rake) maximális teljesítményt lehet kicsikarni a hajóból különböző szélviszonyok között.
Rövid gyakorlati tanácsok
- Ügyeljünk a vitorla megfelelő előfeszítésére és a gém pozíciójára: túl lapos vagy túl telt vitorla rontja a felhajtóerőt.
- Szél erősödésekor időben fogjuk be a vitorlát (reefing) — a bermudai rignél ez egyszerűen megoldható korszerű rendszerekkel.
- Hátszél esetén használjunk spinnakert vagy gennakert a hatékonyság növelésére.
Összefoglalva: a Bermuda (Marconi) rig a vitorlázat egyik legtöbbet alkalmazott, hatékony és rugalmas megoldása, amely a modern vitorlázás alapját képezi mind verseny-, mind túrahajózásban.
Tipikus bermudai felszerelésű sloop
Történelem
Bermudán fejlesztették ki a 17. században. Alapjául a birkacomb vitorla szolgált. A Bermuda-szigetek körüli erős, viharos szél megnehezítette a vitorlázást. Az uralkodó szél nyugatról fújt, amely a szigetekkel egy vonalban állt. Ezenkívül a szigetek körüli zátonyok száma is óvatosságot követelt. A legtöbb más vitorlaterv nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel.
Széles körben elterjedt vélekedés szerint az első ilyen konstrukció a 17. században egy holland származású bermudai által épített orr-hajó volt. Bár a nevére nem emlékszünk, valószínűleg látta a mór lateen fúrótornyokat, amelyeket széles körben használtak abban az időben, amikor Spanyolország uralta Hollandiát. A hollandok módosították a korai lateen riggeket, és az árbocokat ferde árbocokká alakították. Ezt a kialakítást hollandul bezaanjachtnak nevezték (angolul ez "birkacombot" jelentett). A 19. századra a kialakítás a magas, háromszög alakú vitorlák és fockok használatára változott. A hajótestekhez bermudai cédrust is használtak, amely sokkal könnyebb a tölgynél. Ez tette a bermudai vitorlásokat nagyon gyorsakká és könnyen manőverezhetővé. Könnyedén tudtak széllel szemben haladni, és különösen gyorsak voltak, amikor széllel szemben haladtak. Nagyon hamar versenyezni kezdtek velük.
1922-es kenu raked leg-o-mutton vitorlával, gyakran összetévesztik a lateen riggel.
Marconiról nevezték el
A Marconi fúrótorony elnevezés az 1899-ben New Yorkban megrendezett America's Cup vitorlásversenyről származik. Guglielmo Marconi a versenyről szóló tudósítással mutatta be új vezeték nélküli rádióját. A bermudai kötélzetű hajók árbocai a tartókötelekkel együtt úgy néztek ki, mint Marconi rádiójának vezeték nélküli árboca. Így kapták a Marconi-riggák elnevezést.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a bermuda fúrótorony?
A: A bermuda rig egy olyan típusú orr- és hátsó vitorlarigg, amely háromszög alakú nagyvitorlát használ, és általában a lábánál egy gémhez van rögzítve.
K: Miért van a bermudai riggeknek több erejük a széllel szemben vitorlázva, mint más típusoknak?
V: A szél fizikája miatt a bermudai rigek magas, vékony vitorlái nagyobb erővel vitorláznak a szélbe, mint más típusok.
K: Miért népszerű a bermuda rig a modern vitorlásoknál?
V: A Bermuda rig azért olyan népszerű a modern vitorlásoknál, mert nagyobb teljesítményt képes kifejteni, amikor szélbe vitorlázik.
K: Mi a "Marconi rig" elnevezés története?
V: A Marconi rigg Guglielmo Marconiról, a feltalálóról kapta a nevét, mivel az árbocrudak rendszere úgy nézett ki, mint a korai vezeték nélküli árbocok.
K: Mikor használták először a "Bermuda rig" elnevezést?
V: A Bermuda rig elnevezés két évszázaddal korábban volt használatban, mint a Marconi rig, és az 1600-as évek végéről származik, amikor az európai hajósok észrevették, milyen jól működnek a bermudai kis sloopok.
K: Mi teszi egyedivé a bermuda rig háromszög alakú nagyvitorláját?
V: A háromszög alakú nagyvitorla megkülönbözteti a bermuda riggeket a többi orr- és hátsókerék riggtől.
K: Hogyan rögzítik általában a bermuda rig vitorláját a hajóhoz?
V: A Bermuda rig vitorlája általában a lábánál lévő gémhez van rögzítve.
Keres