A Bermuda rig, más néven Marconi rig egy olyan orr- és farfutó rig, amely háromszög alakú nagyvitorlát használ. A vitorla általában a lábánál lévő gémhez van rögzítve. Számos változata létezik. A szél fizikájából adódóan a bermudai rigek magas, vékony vitorláinak több ereje van a szélbe vitorlázva, mint más típusoknak. Ezért olyan népszerű a modern vitorlásoknál. A feltaláló Guglielmo Marconi után Marconi riggnek nevezték el, mert az árbocrudak rendszere hasonlít a korai rádióárbocokhoz. A Bermuda rig elnevezés azonban már két évszázaddal korábban is használatos volt. Az 1600-as évek végéről származik, amikor az európai hajósok észrevették, milyen jól működnek a bermudai kis sloopok.

Definíció és alapfelépítés

A Bermuda rig (vagy Bermudian / Marconi rig) alapvetően egy orrfutó–farfutó (fore-and-aft) vitorlázat, amelynek jellegzetes eleme a háromszög alakú nagyvitorla (mainsail) és gyakran egy vagy több elővitorla (jib, genoa). Az alapvető alkatrészek: árboc (mast), gém (boom), elülső és hátsó drótrajzok (forestay, backstay) és oldaltartók (shrouds), továbbá a vitorlák csatlakozási pontjai és csörlők a beállításhoz.

Működés — hogyan ad hajózható erőt a vitorla?

A bermudai nagyvitorla profilja lényegében egy légcsavarhoz vagy repülőgép-szárnyhoz hasonló légcsavarszelvénnyel működik: a szél áramlása különböző nyomású zónákat hoz létre a vitorla két oldalán, így emelőerő (lift) keletkezik, amely előre- és oldalirányú erőkomponensekre bomlik. A hajó orrától szembefutó (beélezett) irányba történő vitorlázásnál a bermudai vitorla hatékonyabban képes „pontozni” (close-hauled), tehát közelebb tud haladni a szél irányához, mint sok régebbi, négyszögvitorlás rendszer.

A vitorla alakját (kitepit, draft, twist) a gém, a vászon varrása, a feszítők és a vitorlázat pozicionálása szabályozza. A jobb hatékonyság érdekében az elővitorla és a nagyvitorla között kialakuló rés („slot effect”) is fontos: megfelelő beállításnál az együttműködésük megnöveli a légáramlást és a felhajtóerőt.

Előnyök és hátrányok

  • Előnyök: egyszerű, könnyen kezelhető egyárbocos hajókon (sloop); kiváló hatékonyság szélben való haladásnál; jó iránytartás és könnyebb kikörnyezés; könnyen lehet bevágni (reefing) vagy feltekerni (furling) a vitorlát változó szélviszonyokhoz.
  • Hátrányok: magasabb árboc és erősebb merevítés szükséges, ami növeli a szerkezet összetettségét és költségét; le- és hátszélben (run) önmagában kevésbé hatékony nagy, lapos vitorlák nélkül (általában spinnakert vagy gennakert alkalmaznak ilyenkor).

Variánsok és műszaki megoldások

Ismertek különféle változatok, például:

  • Masthead rig: az elővitorla felső csúcsa az árboc tetejéig ér.
  • Fractional rig: az elővitorla felső pontja az árboc egy részén rögzül, így a nagyvitorla nagyobb szerepet kap a vitorlázat beállításában.
  • Cutter, ketch és yawl variációk: további elővitorlák vagy több árboc megváltoztatják a hajó egyensúlyát és vitorlázati lehetőségeit.

Története és elnevezés

A technika eredete a 17. századi Bermuda környékén fejlődött ki: a helyi csónakok (Bermuda sloopok) könnyű, fürge vitorlázatukkal kitűntek, és az európai tengerészek hamar átvették az ötletet. A név másik forrása a 20. századi kapcsolódás: a Marconi név a rádióárbocokhoz hasonló feszített árbockialakítás miatt terjedt el, utalva feltaláló Guglielmo Marconi nevére.

Használat ma

A bermudai rig ma a legelterjedtebb vitorlázat a szabadidős és versenyvitorlázatban: egyszerűsége, jó hatásfoka és könnyű kezelhetősége miatt sok modern kishajó és nagyobb jacht is ezzel van felszerelve. Versenyszinten finom beállításokkal (állítható backstay, spreaderek, rake) maximális teljesítményt lehet kicsikarni a hajóból különböző szélviszonyok között.

Rövid gyakorlati tanácsok

  • Ügyeljünk a vitorla megfelelő előfeszítésére és a gém pozíciójára: túl lapos vagy túl telt vitorla rontja a felhajtóerőt.
  • Szél erősödésekor időben fogjuk be a vitorlát (reefing) — a bermudai rignél ez egyszerűen megoldható korszerű rendszerekkel.
  • Hátszél esetén használjunk spinnakert vagy gennakert a hatékonyság növelésére.

Összefoglalva: a Bermuda (Marconi) rig a vitorlázat egyik legtöbbet alkalmazott, hatékony és rugalmas megoldása, amely a modern vitorlázás alapját képezi mind verseny-, mind túrahajózásban.