Háromoldalú kereskedelem
A háromoldalú kereskedelem három kikötő vagy régió közötti kereskedelemre utal. A háromoldalú kereskedelem általában akkor alakul ki, amikor egy régió olyan erőforrásokat exportál, amelyekre nincs szükség abban a régióban, ahonnan a fő importja származik. Ehelyett az erőforrásokat egy harmadik régióba exportálják. Az érintett útvonalakat történelmileg a vitorlás hajók korában a szelek és áramlatok is alakították.
A legismertebb háromoldalú kereskedelmi rendszerek az Atlanti-óceánon átívelő kereskedelmi rendszerek voltak, különösen az atlanti rabszolga-kereskedelem, amely a 16. század végétől a 19. század elejéig tartott. Ebben az időszakban az európai országoknak, például Nagy-Britanniának, Spanyolországnak és Franciaországnak gyarmataik voltak Amerikában és Afrikában. A rabszolgákat, terményeket és feldolgozott árukat szállító hajók Nyugat-Afrika, a karibi és amerikai gyarmatok és az európai gyarmatosító hatalmak között közlekedtek. Az afrikai rabszolgák alkalmazása nagyon fontos volt a gyarmati készpénztermeléshez, amelyet Európába exportáltak. Az európai árukból viszont afrikai rabszolgákat vásároltak, akiket aztán Afrikából nyugatra, Amerikába szállítottak, hogy a terményeken dolgozzanak. A háromoldalú kereskedelem középső szakasza a rabszolgák Amerikába történő szállítására utal.
Az atlanti gazdaság a merkantilizmus eszméjéhez kötődött, amely szerint jó ötlet volt, hogy az európai országoknak sok gyarmatuk legyen, amelyek csak velük kereskedtek. Az atlanti gazdaságban a rum, a rabszolgák, a cukor, a dohány, az arany, a fűszerek, a hal, a fűrészáru és a feldolgozott áruk voltak a kereskedelem tárgyai. A háromoldalú kereskedelem a 20. században a szabad kereskedelem és az egyes rakományokra specializálódott hajók miatt egyre kevésbé vált általánossá.
A háromszögkereskedelem klasszikus modelljének illusztrációja.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a háromszögletű kereskedelem?
V: A háromszög-kereskedelem a három kikötő vagy régió közötti kereskedelem rendszere. Általában akkor alakul ki, amikor egy régió olyan erőforrásokat exportál, amelyekre nincs szükség abban a régióban, ahonnan a fő importja származik, és ehelyett ezeket az erőforrásokat egy harmadik régióba exportálják.
K: Mikor zajlott az atlanti rabszolga-kereskedelem?
V: Az atlanti rabszolgakereskedelem a 16. század végétől a 19. század elejéig tartott.
K: Milyen árukkal kereskedtek ebben az időszakban?
V: Az atlanti gazdaságban ez idő alatt kereskedtek többek között rummal, rabszolgákkal, cukorral, dohánnyal, arannyal, fűszerekkel, hallal, fával és iparcikkekkel.
K: Hogyan kapcsolódott a merkantilizmus a háromoldalú kereskedelemhez?
V: A merkantilizmus azért kapcsolódott a háromoldalú kereskedelemhez, mert úgy gondolta, hogy az európai országok számára előnyös, ha olyan gyarmataik vannak, amelyek csak velük kereskednek. Ezek a gyarmatok olyan erőforrásokat biztosítottak, mint például a készpénztermelés, amelyeket vissza lehetett exportálni Európába.
K: Mire utal a "középső átjáró" a háromszög-kereskedelemmel kapcsolatban?
V: A középső átjáró az afrikai rabszolgák Nyugat-Afrikából az Atlanti-óceánon át az amerikai gyarmatokra történő szállítására utal, ahol a rabszolgákat munkásként használták a készpénztermelésre, amelyet Európába exportáltak.
K: Miért vált kevésbé elterjedté a háromszögkereskedés a 20. században?
V: A háromoldalú kereskedelem a 20. században a szabad kereskedelem és az egyes szállítmányokra specializálódott hajók miatt kevésbé vált általánossá.
