Fák vonala
A fahatár vagy fahatár az élőhelynek az a határa, ahol a fák növekedni tudnak. A fahatáron túl már nem tudnak növekedni, mivel a körülmények túl rosszak.
Az ökológiában és a geológiában többféle fahatártípus létezik:
- Északi-sarkvidéki fahatár Az északi féltekén a legészakabbra eső terület, ahol fák nőhetnek; északabbra túl hideg van.
- Antarktiszi fahatár A déli félteke legdélebbi pontja, ahol fák nőhetnek; délebbre már túl hideg is van.
- Alpesi fahatár A legmagasabb magasság, ahol fák nőnek: feljebb túl hideg van, vagy az év túl nagy részében hó borítja a talajt. A fahatár feletti éghajlatot alpesi éghajlatnak nevezzük.
- A fahatár a tengerpartokon és az elszigetelt hegyekben gyakran sokkal alacsonyabb, mint a megfelelő magasságokban a szárazföld belsejében és a nagyobb, összetettebb hegyvidéki rendszerekben, mivel az erős szelek csökkentik a fák növekedését.
- Sivatagi fasor Azok a helyek, ahol a fák nem tudnak megnőni, mivel túl kevés a csapadék.
- Mérgező fa-vonal A környezet túl szélsőséges ahhoz, hogy a fák növekedni tudjanak. Ezt okozhatja olvadt láva vagy forró kőzet (infravörös sugárzás), többféle fumarol (gőz, kén, sav), a talaj pH-ja, alacsony oxigénszint, sókoncentráció (mint a Holt-tenger vagy a Nagy Sós-tó közelében), szulfátszint, egyéb természetes okok, vagy az ember által okozott szennyezés.
- Vizes élőhelyek fahatára A legnedvesebb talaj a mocsarak és lápok peremén, ahol fák nőhetnek, és amely alatt a talaj túlságosan telített vízzel, ami kizárja a talajból az oxigént, amelyre a fák gyökereinek a növekedéshez szükségük van. A mocsarak esetében azonban nem létezik ilyen határvonal, ahol a fák, mint például a kopasz ciprus és számos mangrovefaj, alkalmazkodtak az állandóan vízzel átnedvesedett talajban való növekedéshez.
A fák vonalán a fák növekedése gyakran nem egyértelmű, az utolsó fák alacsony bokrokat alkotnak. Ha ezt a szél okozza, akkor ezeket krummholznak nevezik, a német "csavart fa" szóból.
A fák vonala, mint sok más természetes vonal (például a tavak határai), távolról jól meghatározottnak tűnik, de közelebbről szemügyre véve már nem olyan egyértelmű. A fák egyre rövidebbek lesznek, amíg egyszerűen meg nem szűnnek nőni.


Az alpesi fák vonalán a súlyos téli éghajlati viszonyok a krummholz növekedésének elmaradását okozzák. Karkonosze, Lengyelország.


Az alpesi fák vonalát ábrázoló képen a távoli vonal különösen élesen látszik. Az előtérben látható az átmenet a fákról a fák nélkülire. Ezek a fák a hideg és a szél miatt elkókadtak és féloldalasak.
Jellemző fafajok
Néhány tipikus fafaj (figyeljük meg a tűlevelűek túlsúlyát):
- Dahuriai vörösfenyő (Larix gmelinii)
- Rókafarkú fenyő (Pinus balfouriana)
- Great Basin Bristlecone Fenyő (Pinus longaeva)
- Sziklás-hegység Bristlecone Fenyő (Pinus aristata)
- Potosi Pinyon (Pinus culminicola)
- Macedón fenyő (Pinus peuce)
- Fehérbárka fenyő (Pinus albicaulis)
- Svájci fenyő (Pinus cembra)
- Hegyi fenyő (Pinus mugo)
- Hartweg-fenyő (Pinus hartwegii)
- Szubalpin vörösfenyő (Larix lyallii)
- Sarkvidéki fehér nyír (Betula pubescens subsp. tortuosa)
- Hó gumó (Eucalyptus pauciflora)
- Antarktiszi bükk (Nothofagus Antarctica)


Dahuriai vörösfenyő, amely a sarkvidéki erdőhatár közelében nő a Koljma régióban, Északkelet-Szibériában.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a fa-vonal?
V: A fahatár egy élőhelynek az a határa, amelyen a fák növekedni tudnak, és amelyen túl a kedvezőtlen körülmények, például a hideg hőmérséklet vagy a vízhiány miatt nem tudnak növekedni.
K: Melyek a különböző fahatárok típusai?
V: A fahatárok főbb típusai a következők: sarkvidéki, antarktiszi, alpesi, kitettségi, sivatagi, toxikus és vizes élőhely.
K: Milyen éghajlat uralkodik a fahatárok felett?
V: A fahatárok felett alpesi éghajlat uralkodik, amelyet hideg hőmérséklet és hótakaró jellemez az év nagy részében.
K: Hogyan hat a szél az egyes fasorok alacsonyabb magasságában?
V: A tengerparti területeken és az elszigetelt hegyvidékeken a nagy szelek csökkenthetik a fák növekedését, így a fák csak alacsonyabb magasságban nőnek, mint a nagyobb hegyvidéki rendszerekben, ahol nagyobb védelmet nyújtanak a szeles időjárás ellen.