A karácsony tizenkét napja a karácsony napján (december 25-én) kezdődő ünnepi időszak, amelyet sok helyen Christmastide-ként vagy egyszerűen a tizenkét nap ünnepeként is emlegetnek. A karácsonyi időszak zárónapja a hagyományos számolás szerint az Epifánia előtti tizenkettedik éjszaka, amely rendszerint január 5-én este van; az Epifánia ünnepe pedig január 6-án követi. Egyes egyházi és népi hagyományok szerint a tizenkettedik nap és a tizenkettedik éjszaka értelmezése eltérő lehet, így előfordul, hogy a tizenkettedik nap a tizenkettedik éjszaka előtt vagy után esik.
Eredete és vallási jelentése
A karácsony tizenkét napjának gyökerei a korai keresztény liturgiából erednek: a krisztusi születés (Nativity) megünneplésétől az Isten megjelenéséig (Epifánia, a háromkirályok látogatása) tartó időszak volt a liturgikus naptár fontos része. Az Epifánia különösen a napkeleti bölcsek (a háromkirályok) látogatását és Jézus megjelenését ünnepli, más hagyományokban pedig a megkeresztelkedését (a Jordánnál történő megkeresztelés) vagy csodatételeit emelik ki.
Időpontok és számolási módok
Az évszázadok során a kereszténység különböző ágainál eltérő gyakorlattá alakult a tizenkét nap számolása és az ünnepek elhelyezése. Néhány fontos pont:
- Számolás: a hagyományos, inkluzív számítás szerint december 25. a 1. nap, és január 5. a 12. éjszaka. Más felfogás szerint a karácsony estéjével (december 24.) kezdődhet a számolás.
- St. Stephen / Boxing Day: például Szent István napját (St. Stephen’s Day) a nyugati kereszténységben sok helyen december 26-ra helyezik, míg egyes keleti hagyományokban december 27.-re tették át. A Boxing Day elnevezés Nyugat-Európában és a Brit Birodalomba tartozó területeken széles körben ismert és a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik.
- Julian vs. Gregorian naptár: az ortodox egyházak között ma is él az eltérés: amely egyház a Julián-naptárt követi, ott a karácsony napról való emlékezés és az Epifánia ősi időpontjai a mai polgári naptár szerint eltolódnak (például sok ortodox ünnep a modern naptár szerint január 7-re, illetve az Epifánia január 19-re esik).
- Childermas / Ártatlanok napja: december 28-a a Childermas, az ártatlanok ünnepe, amely Keresztelő Szent János és a Betlehemben megölt gyermekek emlékéhez kötődik.
Hagyományok és népszokások
A tizenkét nap alatt és körül számos vallási és népi szokás alakult ki; ezek földrajzilag és felekezeti hovatartozás szerint igen eltérőek lehetnek. Néhány jellemző szokás:
- Ajándékozás időpontja: míg sok országban a fő ajándékosztás december 25-én történik, más hagyományokban az ajándékozás a tizenkettedik napon vagy az Epifánián (január 6.) zajlik. Spanyolországban és Latin-Amerikában például a Dia de los Reyes (a Három Királyok Napja) hagyományosan az ajándékozás napja.
- Királ cake / Rosca de Reyes: több kultúrában (pl. Franciaországban a galette des rois, Spaniában a roscón de reyes) speciális süteményt fogyasztanak, amelyhez bab vagy figurácska rejtőzik; aki rátalál, "király" lesz egy napra, vagy külön jutalmat kap.
- Zenei és dramatikus hagyományok: karácsonyi énekek (carolok), mumming, wassailing és különböző helyi betlehemes játékok. A népszerű angolszász ének, a "Karácsony tizenkét napja" a hagyományos ajándékozási szokásokat örökíti meg dal formájában.
- Járások és felvonulások: a Három Királyok felvonulása, körmenetek és házszentelés (pl. a ház beajánlása, ajtófeliratozás "20+C+M+B+XX" hagyomány, ami a három király nevére és a latin "Christus mansionem benedicat" (Krisztus áldja ezt a házat) rövidítésére utal) szintén gyakoriak.
- Díszek eltávolítása: egyes kultúrákban a karácsonyi díszeket a tizenkettedik éjszaka után szedik le; mások az Epifániáig vagy a vízkeresztig (Baptism of the Lord) hagyják fenn a betlehemet.
- Ételek és lakomák: egyes népek különleges ételeket készítenek erre az időszakra (ünnepi piték, húsos és halas fogások, speciális sütemények), és sok helyen még ma is vannak közösségi vendégségek, jótékonysági ételosztások (a Boxing Day eredetéhez is kötődve).
Regionális különbségek és történeti változások
Az évszázadok során nemcsak a liturgikus gyakorlatok, hanem a világi szokások is változtak. A középkori Európában számos regiális ünnep és játék kötődött a tizenkét naphoz; a protestáns reformáció bizonyos országokban lerövidítette vagy átalakította a karácsonyi ünneplést; a modern korban a fogyasztói kultúra és a kereskedelem (black fridaytől a januári leárazásokig) átrendezte a közvélemény figyelmét, így sok helyen a karácsonyi vásárlási hullám és az advent hangsúlya érvényesül.
Mai megünneplés és jelentése
Ma a karácsony tizenkét napja egyszerre vallási és kulturális hagyomány. Egyházi körökben a liturgikus rendtől függően továbbra is fontos: az istentiszteletek, liturgikus gyakorlatok, Epifánia ünneplése központi szerepet kap. A népi kultúrában és a családi hagyományokban pedig a tizenkét naphoz kötődő szokások — ajándékozás ideje, ételek, játékok és közösségi események — tovább élnek, de országról országra nagyon különböznek.
Összefoglalva: a karácsony tizenkét napja összeköti a krisztusi születés megemlékezését az Epifániával, ugyanakkor a konkrét időpontok, szokások és ünneplési formák jelentősen változnak a vallási hagyományok és a helyi népszokások szerint. Ez az ünnepi időszak egyszerre vallási ünnep és gazdag népi kultúra tárháza, amelyet a mai társadalom is különböző módokon őriz vagy alakít tovább.