The Shard (London) – Renzo Piano által tervezett 309,6 m magas üvegfelhőkarcoló

A Shard — Renzo Piano 309,6 m magas üvegfelhőkarcolója London Southwarkban: Európa legmagasabb épülete, panorámás kilátó, modern városi ikon és turisztikai látványosság.

Szerző: Leandro Alegsa

A Shard (más néven Shard of Glass, Shard London Bridge vagy London Bridge Tower) egy magasház a londoni Southwarkban. A Shard 2012 júliusában nyerte el végleges formáját és ekkor nyitották meg a nagyközönség előtt is. Magassága 309,6 méter (1016 láb), ezzel a készültekor az Európai Unió legmagasabb épülete volt, továbbá a világ egyik meghatározó felhőkarcolója (a világon jelenleg a 96. legmagasabbnak tartják). Az Emley Moor adóállomás 330 méteres betontornya után ez a második legmagasabb szabadon álló építmény az Egyesült Királyságban.

A Shard a Southwark Towers helyébe lépett, amely egy 1975-ben épült 24 emeletes irodaház volt. A Shard építésze Renzo Piano volt. Piano leginkább a párizsi Pompidou Központ megalkotásáról ismert, amelyet a brit Richard Rogersszel közösen készített. Piano a tervezés során a Broadway Malyan építészirodával dolgozott együtt. A torony 72 emelete irodák számára használható, a 72. emeleten, 245 méteres magasságban egy kilátógaléria és egy szabadtéri kilátóterasz - az Egyesült Királyság legmagasabbja - található. A Shardot alulról felfelé szabálytalan piramis alakúra tervezték, és teljes egészében üveggel borítják. Épületét 2012 áprilisában fejezték be. A nagyközönség számára 2012. július 5-én nyitotta meg kapuit.

A Shardot 2000-ben tervezték. Abban az évben a londoni vállalkozó, Irvine Sellar úgy döntött, hogy átépíti a Southwark Towers-t, egy 1970-es évekbeli irodaházat a London Bridge pályaudvar mellett, és 2000 márciusában Berlinbe repült, hogy találkozzon Piano ebédre. Sellar elmondása szerint az építész az étkezés során a magas épületek iránti megvetéséről beszélt, majd átlapozta az étterem étlapját, és felvázolt egy jéghegyszerű szobrot, amely a Temzéből emelkedik ki. Ötleteit a helyszín mellett húzódó vasútvonalakból, a 18. századi velencei festő, Canaletto festményein látható londoni tornyokból és a vitorlás hajók árbocaiból merítette.

Építési folyamat és költségek

A Southwark Towers bontása 2008 áprilisában kezdődött; az épületet állványok és fehér fóliák borították, és 2009 elején fejeződött be a bontás, amely után megkezdődött az új torony alapozása és a szerkezet építése. A tényleges építési munkák 2009 körül indultak, és a szerkezet 2012 tavaszára érte el végső magasságát. A beruházást a Sellar Property Group kezdeményezte, a projektben nemzetközi befektetők is részt vettek. A Shard építési költségei több száz millió fontot tettek ki (a beruházás értékét általában közelítőleg több száz millió fontban szokták megadni).

Funkciók és használat

A torony vegyes funkciójú: irodákat, éttermeket és egy luxusszállodát foglal magában, emellett közösségi és kereskedelmi terek, valamint a látogatók számára kialakított kilátógaléria működik benne. A kilátó, amelyet gyakran „The View from The Shard” néven említenek, több szinten várja a látogatókat, és jó időben kilométerekre ellátni belőle a városra; a szabadtéri terasz különleges élményt nyújt 245 méteres magasságával.

Műszaki és anyaghasználat

A Shard vázszerkezete többféle anyagot kombinál: a központi mag általában vasbetonból készül, míg a külső héjat acél és üveg elemek alkotják. A külső homlokzatot nagyszámú, egymáshoz illeszkedő üvegtábla borítja: ez a könnyű, fényvisszaverő burkolat adja az épület jellegzetes, törékeny jéghegy-szerű megjelenését. Az üvegfelület mintegy 11 000 üvegtáblából áll (a megadott szám közelítő), melyek a természetes fény bejutását és a panorámát maximalizálják.

Elismerés és vita

A Shard megjelenése megosztotta a közvéleményt: sokan dicsérik látványosságát és az ikonikus, modern siluettet, mások kritizálják, mert állítólag nem illeszkedik a tradícionális londoni skyline-hoz. A tervezés és engedélyezés során különféle viták és közösségi egyeztetések zajlottak a beépítésről, a látképre gyakorolt hatásról és a környezeti hatásokról. Ugyanakkor a torony mára a város meghatározó építészeti látványosságai közé tartozik, és évente sok látogatót vonz.

Megközelítés és környezet

A Shard közvetlenül a London Bridge vasút- és metróállomás mellett található, ami kiváló közlekedési kapcsolatot biztosít a város többi részével. A környék a közelmúltban jelentős megújuláson ment keresztül: új irodák, lakóépületek, kereskedelmi egységek és közterek jöttek létre, amelyek átalakították a korábban ipari és irodai jellegű területet.

Összességében a Shard a 21. századi Londont reprezentáló, jellegzetes építmény: modern technológiát és jelentős befektetést képvisel, miközben képes vita tárgyává is válni a városképről és a közösségi hasznosításról folyó diskurzusban.

Layout

A Shard minden egyes emeletét meghatározott célra használják. Az épület nagy részét lakások és irodák céljára használják. A magasabb emeletek kifejezetten az egész városra való kilátás céljára vannak fenntartva, ami kihasználja, hogy az épület milyen jelentősen magas.

Padlók

Alapterület

Térmegjelölés

73–95

Spire

68–72

758 m2 (8,159 sq ft)

Obszervatórium

53–65

5,772 m2 (62,129 sq ft)

Lakóépületek

52

Gyógyfürdő

34–52

16,198 m2 (174,354 sq ft)

Shangri-La Hotel

31–33

5,945 m2 (63,991 sq ft)

Éttermek

2–28

54,488 m2 (586,504 sq ft)

Offices

1

2,102 m2 (22,626 sq ft)

Lobby

Forrás: Shard London Bridge prospektus, 2010

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szilánk?


V: A Shard (más néven Shard of Glass, Shard London Bridge vagy London Bridge Tower) egy magasház a londoni Southwarkban.

Q: Mikor épült?


V: A Shard 2012 júliusában épült.

K: Milyen magas?


V: A magassága 309,6 méter (1 016 láb).

K: Hol helyezkedik el a világ legmagasabb épületei között?


V: 2020 végéig az Európai Unió legmagasabb épülete volt, a világon pedig a 96. legmagasabb épület.

K: Ki tervezte?


V: Renzo Piano volt a Shard építésze. Piano leginkább a párizsi Pompidou Központ megalkotásáról ismert a brit Richard Rogersszel együttműködve. Piano a tervezés során a Broadway Malyan építészirodával dolgozott együtt.

K: Milyen funkciókkal rendelkezik?


V: A torony 72 emelete irodák számára használható, a 72. emeleten pedig 245 méteres magasságban egy kilátógaléria és egy szabadtéri kilátóterasz található - az Egyesült Királyság legmagasabbja -, amely a 72. emeleten található. A Shardot teljes egészében üveg borítja, és alulról felfelé szabálytalan piramis alakú.

K: Mi inspirálta a tervezését?



V: A tervezést a helyszín melletti vasútvonalak, a 18. századi velencei festő, Canaletto londoni tornyokat ábrázoló festményei és a vitorlás hajók árbocai ihlették.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3