Tobruk patkányai (Rats of Tobruk) volt a gúny- és egyben becenév azoknak a katonáknak, akik a második világháborúban a Tobruk ostroma során a Tobruk líbiai kikötőjét védték az Afrika Korps és az őket támogató tengelyhatalmi erők ellen. A név eredetileg a német propaganda elnevezése volt ("Ratten von Tobruk"), amelyet a védők gúnyból és büszkeségből magukévá tettek.
Az ostrom időtartama és jelentősége
Az ostrom 1941. április 10-én kezdődött, és a helyőrség kitartása végül 1941. november végi felmentésig tartott. Tobruk stratégiai fontosságú kikötő volt a nyugati sivatagi hadjáratban: megtartása megnehezítette az Afrika Korps utánpótlását és lassította az ellenség előrenyomulását Egyiptom felé, így fontos szerepet játszott a közép-keleti hadszíntér alakulásában.
A védők összetétele és parancsnokság
Az ausztrál 9. hadosztály és az ausztrál 7. hadosztály 18. dandárja Leslie Morshead altábornagy parancsnoksága alatt a Tobrukban állomásozó szövetségesek több mint felét adta: körülbelül 14 000 ausztrál katona tartózkodott a városban. A helyőrség többi részét mintegy 12 000 brit és indiai katona alkotta (például a 3. páncélos dandár és tüzérezredek, valamint indiai egységek, mint a King Edward's Own Cavalry).
Az augusztus és október közötti időszakban – amikor az ausztrál alakulatok és az indiai lovasság tengeren keresztül visszatértek vagy átcsoportosításra kerültek – helyükre a brit 70. gyalogoshadosztály és a lengyel Független Kárpáti Dandár (a csehszlovák 11. gyalogos zászlóalj parancsnoksága alatt) érkezett, így a helyőrség összetétele változott, de a védelem folyamatos maradt.
A védekezés jellege és körülmények
A védők nehéz körülmények között tartották a várost: állandó légitámadások, tüzérségi tűz, éjszakai és nappali akciók, valamint a víz és élelem korlátozott ellátása jellemezte a helyzetet. A védők erőteljes menedék- és lövészárkos rendszert építettek ki a város közelében lévő peremvonal mentén, használták a kikötőt utánpótlásra, és tengeri úton részesültek a Royal Navy támogatásában.
A harcokban a védők és a támadók között frontális, műszaki és páncélos összecsapások egyaránt előfordultak; sokszor kisebb sortűzök, rajtaütések és álcázott védelmi állások döntötték el a helyzetet. A legendává vált becenév, a "patkányok" a védelem állóképességét és a védők ravaszságát is szimbolizálta.
Felmentés és utóhatások
A Tobrukban lévő helyőrség végül 1941 novemberében részesült felmentésben: az Operation Crusader művelet és az Afrika Korps előrenyomulásának megtorpanása lehetővé tette, hogy a tengeri és szárazföldi műveletek eredményeként a város körüli nyomás megszűnjön. A kitartás és a hosszú ostrom alatt tanúsított ellenállás nagy erkölcsi és stratégiai jelentőséggel bírt a szövetséges hadműveletek szemszögéből.
Örökség
A "Tobruk patkányai" elnevezés máig a kitartás és a sivatagi harc igencsak emblematikus példájaként szerepel a második világháború történetében. A város védelmében részt vevő alakulatok teljesítménye fontos részét képezi az ausztrál, brit, lengyel, csehszlovák és indiai katonai emlékezetnek is.