Az emlékezet állandósága
Az emlékezet állandósága (spanyol: La persistencia de la memoria; katalánul: La persistencia de la memoria: La persistència de la memòria) Salvador Dalí festőművész festménye. A festmény 1931-ben készült. Ez az egyik leghíresebb festménye.
A festményt először 1932-ben mutatták be. 1934 óta a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) múzeumban található. A festmény jellemzője annak, amit a kritikusok "szürrealizmusnak" neveznek. Könnyen felismerhető, és gyakran használják a populáris kultúrában.
Leírás
A festmény volt az első olvadó zsebóra, az úgynevezett "puha óra". Egyesek úgy gondolták, hogy a lágy órát Albert Einstein relativitáselmélete ihlette. Dalí azt mondta, hogy az órákat nem a relativitáselmélet, hanem a napon olvadó camembert sajt ihlette.
A festmény közepén egy ember áll. A narancssárga órát a bal alsó sarokban hangyák borítják. Dalí gyakran használta a hangyákat a festményein a halál szimbólumaként.
Az emlékezet fennmaradása "a realista festészeti technikák pontosságát" használja. A gyakorlatban a festmény inkább olyan, mintha az ember álmában látná, nem pedig ébren.
Tájkép
A jobb oldali sziklák feltehetően a Cap de Creus-félsziget egyik csúcsa Katalónia északkeleti részén. Dalí számos festményét a katalán tájak ihlették. A festmény előterében egy különös árnyék látható, amely a Pani-hegyre utal.
Verziók
Dalí Az emlékezet fennmaradásának felbomlása (1954) című művében tért vissza ehhez a gondolathoz. Ez a festmény a floridai Szentpéterváron található Dalí Múzeumban található. Az első Az emlékezet állandósága a New York-i Modern Művészetek Múzeumában található. Dalí számos litográfiát és szobrot is készített lágy órákból.
