Figaro házassága (Le nozze di Figaro) — Mozart opera ismertető
Figaro házassága (Le nozze di Figaro) – Mozart 1786-os opera, Da Ponte librettója, történet, korabeli botrányok és érdekességek egy átfogó, izgalmas ismertetőben.
A Le nozze di Figaro, ossia la folle giornata (Figaro házassága vagy Az őrület napja) egy opera buffa Wolfgang Amadeus Mozart zenéjével és Lorenzo Da Ponte olasz librettójával. Az operát 1786. május 1-jén mutatták be a bécsi Burgtheaterben. A darab bemutatója nagy sikert hozott: a közönség lelkes volt, és szinte minden jelenet kapott ráadást, ami miatt az előadás olyan hosszúra nyúlt, hogy a császárnak ez nem tetszett, és azt akarta, hogy hagyják abba.
Az opera Pierre Beaumarchais 1784-ben írt La folle journée, ou le Mariage de Figaro című francia színdarabja alapján készült. Beaumarchais műve a maga idejében politikailag és társadalmilag is érzékeny témákat érintett, ezért sok helyen vita tárgya volt (Franciaországban rövid időre be is tiltották). Da Ponte átdolgozta a darabot úgy, hogy a bécsi cenzúrán átjusson: a kritikusabb, társadalomrajzoló részeket tompította vagy elhagyta, és több humoros, emberi vonalat emelt ki, így lehetővé vált a mű színpadra állítása.
Tartalom röviden
Az opera négy felvonásos, és a történet a gróf és szolgálója, Figaro, illetve a közvetlen környezetük körül forog. A cselekmény központjában Figaro és Susanna házassága áll, amelyet a gróf szerverési joggal kapcsolatos kísérletei, félreértések, álruhák és összekeveredett levelek bonyolítanak. A mű jellemzője a gyors párbeszédek, a lebilincselő ensembleszámok és az emberi gyengeségeket, szerelem, féltékenység és megbocsátás témáit bemutató finom humor.
Főbb szerepek
- Figaro – a szolgáló (bariton)
- Suzanna (Susanna) – Figaro jegyese, a grófné szolgálója (szoprán)
- Gróf (Almaviva) – a birtok tulajdonosa (báró/bariton)
- Grófné (Contessa) – a gróf felesége (szoprán)
- Cherubino – ifjú pages (mozart-i tanyegyerek / mezzoszoprán vagy kontralt)
- Marcellina, Bartolo, Basilio és más kisebb szereplők – komikus mellékszerepek
Zenei jellemzők és kiemelt részletek
Mozart zeneileg mesterien egyesíti az olasz buffa hagyományt a bécsi operai eleganciával. Az opera híres áriei és számai közé tartozik a grófné érzékeny és lírai "Porgi, amor", Susanna és Figaro duettjei, valamint Cherubino energikus áriája ("Non so più cosa son"), továbbá a korszakon túlmutató, összetett ensembleszámok, amelyek egyszerre szolgálnak drámai és zenei célokat. Mozart finom harmóniakezelése és a karakterekhez igazított dallamvezetés teszi a művet érzelmileg sokszínűvé.
Bemutató és fogadtatás
A bemutató alkalmával a közönség lelkesedése mellett a kritikusok többsége is elismerte a mű zenei találékonyságát, noha a szöveg egyes politikai utalásai miatt voltak fenntartások. Az előadás rövid időn belül Európa-szerte ismertté vált, és ma a világ legnépszerűbb operái közé tartozik. A darab újszerűsége abban állt, hogy komikus helyzetekben is komoly emberi érzéseket, társadalmi viszonyokat és pszichológiai finomságokat jelenített meg.
Hatás, feldolgozások, előadástörténet
A Figaro házassága nagy hatást gyakorolt az opera fejlődésére: a karakterábrázolás és az ensembleszerkesztés sok későbbi műre volt hatással. Több film- és színházi adaptáció, modernizált előadás és kortárs feldolgozás is született. A mű rendszeresen szerepel a nemzetközi operaházak repertoárjában, és számos legendás előadás és felvétel maradt fenn a 19. és 20. századból.
Gyakorlati információk
- Nyelv: olasz (eredeti)
- Felvonások száma: négy
- Időtartam: általában 3–3,5 óra, előadásfüggően
- Hangzás: teljes zenekar, korabeli és modern előadások egyaránt gyakoriak
Ajánlott bevezetés a műhöz
Ha ez az opera újdonságként hat, érdemes először röviden átböngészni a szereplőlistát és a cselekmény vázát, majd egy jó kritikákkal rendelkező felvételt meghallgatni. Figyeljen a duettek és ensembleszámok közötti váltásokra: ezek adják Mozart zsenialitásának egyik legnyilvánvalóbb bizonyítékát, ahogy párbeszédet zenésít meg anélkül, hogy a drámai lendület csorbát szenvedne.
Cast
- Almaviva gróf
- Almaviva grófnő (szoprán), a gróf felesége
- Figaro, Almaviva gróf szolgája és Susanna jegyese.
- Susanna (szoprán), a grófnő szobalánya és Figaro jegyese.
- Cherubino, egy inasfiú
Történet
Az opera a spanyolországi Sevillában, Almaviva gróf palotájában és kertjében játszódik. Figaro, Almaviva gróf szolgája, éppen azon van, hogy feleségül vegye Susannát, a grófnő szobalányát.
Almaviva már régóta vágyik Susanna után. Azt tervezi, hogy felelevenít egy régi arisztokrata jogot, amely lehetővé teszi egy nemes számára, hogy a nászéjszakán egy parasztasszonyt lekaszáljon. Figaro dühös.
Susannával és barátaival meghiúsítja a gróf szándékait. Almaviva kénytelen felesége bocsánatáért könyörögni.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Le nozze di Figaro?
A: A Le nozze di Figaro egy opera buffa, amelynek zenéjét Wolfgang Amadeus Mozart szerezte, librettóját pedig Lorenzo Da Ponte írta.
K: Mikor mutatták be a Le nozze di Figaro című operát?
V: Az operát 1786. május 1-jén mutatták be a bécsi Burgtheaterben.
K: Milyen volt az opera fogadtatása a bemutató idején?
V: Az opera nagy tetszést aratott, és szinte minden jelenethez adtak ráadást, ami miatt olyan hosszúra nyúlt az előadás, hogy ez a császárnak nem tetszett, és azt akarta, hogy hagyják abba.
K: Min alapul az opera?
V: Az opera Pierre Beaumarchais 1784-ben írt La folle journée, ou le Mariage de Figaro című francia színdarabján alapul.
K: Miért volt a La folle journée című darab a maga korában ellentmondásos?
V: A La folle journée című darab a maga idejében vitatott volt, sőt, megkérdőjelezhető anyaga miatt rövid időre be is tiltották Franciaországban.
K: Cenzúrázták Da Ponte Le nozze di Figaro című librettóját?
V: Igen, Da Ponte librettója átment a bécsi cenzúrán, miután a kérdéses anyagot eltávolították.
K: Ki írta a Le nozze di Figaro zenéjét?
V: A Le nozze di Figaro zenéjét Wolfgang Amadeus Mozart írta.
Keres