Temze-gát (Thames Barrier) – London árvízvédelmi zárója és működése
Temze-gát (Thames Barrier): London hatalmas, mozgatható árvízvédelmi zárója — működése, története és szerepe az Északi-tenger okozta áradások megakadályozásában.
Koordináták: 51°29′52″N 0°02′12″E / 51.497744°N 0.036679°E / 51.497744; 0.036679
A Temze-gát a hollandiai Oosterscheldekering után a világ második legnagyobb mozgatható árvízvédelmi gátja. London belvárosától folyásirányban helyezkedik el. Célja, hogy megakadályozza, hogy az Északi-tenger felől érkező kivételesen magas árhullámok és viharhullámok elárasszák Londont. A gátat csak dagály idején emelik meg (zárják le); apálykor leeresztik, hogy a mögötte feltorlódó vizet eleresszék.
A gát északi partja a londoni Newham kerületben, déli partja pedig a londoni Greenwich kerületben található. Hermann Bondi jelentése az 1953-as északi-tengeri árvízről, amely a Temze torkolatának egy részét és London egyes részeit érintette, vezetett a gát megépítéséhez.
Felépítés és működési elv
A Temze-gát több hatalmas, forgó (ún. szektorgát) acélkapuból áll, amelyeket erős betonpillérek vesznek körül. A kapuk üreges szerkezetűek, és a zárásnál a víz ellen fordulva kitartják a dagályt. Nyitott állapotban a kapuk a pillérek között elhelyezett medencékben fekszenek, zárt állapotban pedig a folyó alsó részén átívelve megakadályozzák a betörő víztömeg előrehaladását.
Az alapvető működési elv egyszerű: ha a dagály előreláthatólag veszélyes mértékű, a gátkezelők a kapukat zárják, és így a magas vízállás nem éri el a város belső területeit. Amikor a dagály elvonult és a folyószabályozás és a vízáramlás lehetővé teszi, a kapukat újra kinyitják, hogy a folyó le tudjon ürülni és a hajóforgalom zavartalan legyen.
Műszaki és üzemeltetési jellemzők
- Szerkezet: több, egymást követő forgó kapu és betongátak alkotják a védelem gerincét.
- Navigáció: a gát részei között kialakított átjárók lehetővé teszik a hajóforgalmat; záráskor ez a forgalom ideiglenesen korlátozott vagy felfüggesztett.
- Karbantartás és ellenőrzés: a gát rendszeres karbantartást igényel, a mozgó alkatrészeket gyakran ellenőrzik és javítják annak érdekében, hogy a beavatkozási idő rövid és megbízható legyen.
Történet és építés
A Temze-gát tervei és a végső döntés évtizedes viták és tervezések után születtek meg, részben a 1953-as katasztrófa tanulságai nyomán. A tényleges építési munkák a 1970-es években indultak, és a szerkezetet a későbbi években fokozatosan helyezték üzembe. A gát megépítése mérnöki és logisztikai kihívás volt, hiszen a nagy, mozgatható acélszerkezetek pontos illesztését és tartós rögzítését kellett megoldani a mozgó vízviszonyok mellett.
Hatás, üzemelés és jövő
A gát jelentősen csökkentette London árvízveszélyét, ugyanakkor az éghajlatváltozás és a tengerszint-emelkedés miatt az üzemeltetési gyakorisága és a jövőbeli tervezés kérdései folyamatosan napirenden vannak. Az elmúlt évtizedekben a zárások száma nőtt, ezért a hatóságok időről időre felülvizsgálják a gát állapotát és a hosszú távú stratégiai terveket. A jelenlegi üzemeltetési irányelvek célja, hogy a védelem a lehető leggazdaságosabban és legbiztonságosabban működjön, miközben figyelembe veszik a környezeti hatásokat és a hajózás igényeit.
Környezetvédelem és társadalmi hatások
A gát építése és működtetése hatással van a helyi ökoszisztémára: a vízáramlás szabályozása módosítja az ellenáramlásokat, a hordalékmozgást és a sótartalmat a torkolatban. Emiatt környezeti hatásvizsgálatokat végeznek, és intézkedéseket tesznek a természetes élőhelyek védelme és a halfajok átjárhatóságának biztosítása érdekében.
Turizmus és látogatás
A Temze-gát ma nemcsak műszaki létesítmény, hanem látványosság is: látogatóközpontja és szervezett túrák révén az érdeklődők megismerhetik a gát működését és történetét. A látogatás során információt adnak a biztonsági eljárásokról, a zárások indokairól és a gát műszaki megoldásairól.
A gát továbbra is kulcsfontosságú eleme London árvízvédelmének, és a karbantartás, fejlesztés révén próbálják biztosítani, hogy hosszú távon is védje a várost a tenger felőli veszélyekkel szemben.
Temze folyó árvízvédelmi gát
A kép közepén látható kaput karbantartási helyzetbe emelték; az előtérben egy uszály látható.
Földrajz
Földrajzi időjárási rendszer
London érzékeny az árvizekre. Az Atlanti-óceán alacsony nyomása által keltett viharhullám néha kelet felé halad Skócia északi része mellett, majd az Északi-tenger sekély vizeibe sodródhat. Az árhullám az Északi-tengeren lefelé áramlik, amely a La Manche-csatorna és a Temze torkolata felé szűkül. Ha a viharhullám egybeesik a tavaszi dagállyal, veszélyesen magas vízszintek alakulhatnak ki a Temze torkolatában. Ez a helyzet és a Temzén lefelé folyó árhullámok együttesen jelzik a mérnököknek, hogy mikor kell működtetni a gátakat.
Emelkedő vízszintek
A veszély az évszázadok során a magas vízszint lassú, de folyamatos emelkedése (20 cm / 100 év) és Nagy-Britannia lassú "billenése" (északon és nyugaton felfelé, délen és keleten lefelé) miatt, amelyet a jégkorszak utáni visszahullás okozott, az idők során egyre nőtt.
Történelmi árvíz
Tizennégy ember halt meg az 1928-as temzei árvízben, és miután az 1953-as északi-tengeri árvízben 307 ember halt meg az Egyesült Királyságban, a kérdés újból előtérbe került.
Az árvízvédelmi rendszerre vonatkozó korai javaslatokat megakasztotta, hogy a gáton nagy nyílást kellett kialakítani, hogy a londoni dokkokból érkező hajók áthaladhassanak rajta. Amikor a konténerizáció felváltotta a régebbi hajózási formákat, és Tilburyben új kikötőt nyitottak, egy kisebb gát vált megvalósíthatóvá, amelynek négy fő hajózási fesztávolsága megegyezik a Tower Bridge nyílásának szélességével.
A gát Silvertownból a folyó északi partján normál üzemidőben, New Charlton felé nézve.
Operation
A Temze-gát árvízvédelmi zárlatát akkor indítják el, amikor az Északi-tengeren magas dagály várható, és a folyó vízhozama magas a Teddington gátnál lévő árapályhatárnál. Ha a vízszint meghaladhatja a 4,87 métert London központjában, akkor ez a kiváltó ok.
A lezárás körülbelül 9 órával azelőtt kezdődik, hogy a veszélyes dagály elérné a gátat. Az üzenetek utasítást adnak a folyami forgalom leállítására, a mellékkapuk bezárására és a többi folyóhasználó riasztására. A Temze-gát mellett a kisebb kapukat is le kell zárni a Temze-árhullám mentén. Amint a folyami hajózás leállt és az összes kapu bezárult, maga a Temze-gát is lezárható. Először a kisebb kapukat zárják le, majd egymás után a fő hajózható szakaszokat. A kapuk mindaddig zárva maradnak, amíg az árhullám a gát alatti szakaszon nem csökken ugyanarra a szintre, mint a folyásirányban feljebb lévő vízszint.
Heves esőzések után Londontól nyugatra az árvíz a Temzén felfelé (London előtt) folyik le. Mivel a folyó Teddington gátjától egészen Londonig árapályos, ez csak dagálykor jelent problémát, ami megakadályozza, hogy az árvíz a tengerbe távozzon. Teddingtontól a folyó a torkolatába nyílik, és apálykor a folyó sokkal nagyobb vízhozamot tud felvenni, minél lejjebb megyünk a folyón.
Ha a folyó áradáskor a folyón felfelé halad, és a kapukat röviddel apály után bezárják, a gát mögött hatalmas üres térfogat marad, amely tározóként képes visszatartani a Teddington gáton át érkező árvizet. A legtöbb folyó áradása nem tölti meg ezt a térfogatot abban a néhány órában, amikor a gátat le kell zárni. Ha a gát nem lenne ott, akkor a dagály ezt a térfogatot töltené meg, és az áradó víz így Londonban kiönthetne a folyóparton. A 2009-ig tartó lezárások körülbelül egyharmadát a Londontól nyugatra eső heves esőzések okozta áradások megelőzése érdekében hajtották végre.
Földalatti alagút a Temze-gát mólói között.
Lezárások és incidensek
Az 1980-as években négy, az 1990-es években 35, az évszázad első évtizedében pedig 75 üzemet zártak be. A bezárások aránya meghaladja az előre jelzettet, és gyorsan növekszik.
1997. október 27-én London számára potenciálisan katasztrofális esemény történt. A sűrű ködben hajózó MV Sand Kite kotróhajó a Temze gát egyik mólójának ütközött. Ahogy a hajó süllyedni kezdett, a 3300 tonnás rakományt kidobta, és végül az orránál fogva a gát egyik kapujának tetejére süllyedt, ahol több napig feküdt. A kaput kezdetben nem lehetett bezárni, mivel vastag kavicsréteg borította. Hosszabb távú problémát jelentett, hogy a kapu lapos oldalán a kopás miatt idő előtt lekopott a festék. Az árvíz okozta károk költségét, ha bekövetkeztek volna, az egyik becslés szerint mintegy 13 milliárd fontra becsülték. A hajót 1997. november közepén újra felhúzták.
A gátat 2007. november 9-én kétszer is lezárták, miután az Északi-tengeren az 1953-ashoz hasonló viharos árhullám tombolt. A Temze-gát feletti partvidéken volt a legnagyobb árvízveszély, ahol evakuálásra került sor, de a szél kissé alábbhagyott, és a Temze-gátnál a 2007. november 9-i viharhullám nem esett teljesen egybe a dagállyal.
Jövő
A gátat eredetileg arra tervezték, hogy megvédje Londont egy nagy árvízszint ellen. A védelmi szint a tenger és a szárazföld szintjének hosszú távú változásait vette figyelembe, ahogyan azt akkoriban (~1970) értelmezték. A globális felmelegedés és a tengerszint-emelkedés előre jelzett magasabb üteme ellenére a legújabb elemzések szerint a gát körülbelül 2060-2070-ig tarthat ki.
A 2005-ben közzétett, négy elismert akadémikus által készített tanulmány javaslatot tartalmazott arra, hogy a Temze-gátat egy ambiciózusabb, 16 km hosszú, a Temze torkolatát a kenti Sheerness és az essexi Southend közötti szakaszon átívelő gáttal helyettesítsék.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Temze-gát?
V: A Temze-gát a világ második legnagyobb mozgatható árvízvédelmi gátja, amely London belvárosától folyásirányban található. Célja, hogy megakadályozza, hogy az Északi-tenger felől érkező kivételesen magas árhullámok és viharhullámok elárasszák Londont.
K: Hol található a Temze-gát?
V: A Temze-gát északi partján Newham londoni kerületében, déli partján pedig Greenwich londoni kerületében található.
K: Hogyan működik?
V: A gátat dagály idején felemelik (lezárják), apálykor pedig leeresztik, hogy a mögötte feltorlódó vizet felengedjék.
K: Mi vezetett a megépítéséhez?
V: Hermann Bondi jelentése az 1953-as északi-tengeri árvízről, amely a Temze torkolatának egy részét és London egyes részeit érintette, vezetett a gát megépítéséhez.
K: Mekkora a mérete más hasonló szerkezetekhez képest?
V: A Temze-gát a hollandiai Oosterscheldekering után a világ második legnagyobb mozgatható árvízvédelmi gátja.
K: Mik a koordinátái? V: Koordinátái: 51°29′52″N 0°02′12″E / 51.497744°N 0.036679°E / 51.497744; 0.036679
Keres