Pompeji Jupiter-temploma (Capitolium): a római triász főtemploma
Fedezze fel Pompeji Capitoliumát — a római triász (Jupiter, Juno, Minerva) főtemplomának történetét, pusztulását és régészeti nyomait.
A Jupiter-templom (Capitolium), más néven a kapitóliumi triász temploma, a római Jupiter–Juno–Minerva triásznak szentelt főtemplom volt a Pompeji fórumán, Itáliában. A források és a feltárások alapján a templomot valószínűleg a Kr. e. 2. század közepén, körülbelül i. e. 150 körül emelték, éppen abban az időszakban, amikor a római befolyás Pompeji felett erősödött és a helyi építészeti megoldások egyre inkább rómaiasodtak. Kezdetben a kultusz középpontjában elsősorban Jupiter állt, később a római kapitóliumi triász — Junó és Minerva társaságában — kapta a fő szerepet.
Történeti háttér
Pompeji fejlődése során a város kulturális és vallási arculata a görög és itáliai hatások keveredéséből alakult ki, majd a római uralom elterjedésével a római államvallás jellegzetes épületei és rítusai is megjelentek. A Capitolium felépítése politikai és vallási üzenetet is hordozott: a kapitóliumi triász templomának jelenléte a római hatalom szimbóluma volt a helyi közösség szemében.
Építészeti jellemzők
A templom a fórum kiemelkedő pontján állt, magas podionra emelt alapzaton, amelyhez lépcsősor vezetett. Homlokzatát oszlopos előcsarnok (pronaos) tagolta; a belső térben (cella) három oltárt vagy szobrot helyeztek el a triásznak. A cellába általában csak a papok léphettek be, míg a hívők és a város lakói a forumról vehettek részt az ünnepeken és felajánlásokon.
62-es földrengés és utóélet
Kr. u. 62-ben Pompejit súlyos földrengés rázta meg, amely jelentős károkat okozott a város épületeiben, így a Capitoliumot is nagyrészt romba döntötte. A helyreállítási munkák megkezdődtek, de a javítások nem fejeződtek be teljesen, mire i. sz. 79-ben a Vezúv kitörése eltemette Pompejit hamuval és lapilli anyaggal. A földrengés után a kisobb, korábbi kultikus helyek — például a Jupiter Meilichios-templom — ideiglenesen, majd tartósan is fontosabbá váltak a helyi vallási életben, amíg a Capitolium újjáépítése elmaradt.
Feltárások és jelenlegi állapot
A régészeti feltárások a 18–19. században kezdődtek, és a Pompejiben napvilágra hozott Capitolium romjai ma is láthatók. A templom belső tere többé-kevésbé üres maradt: a cella helyén ma is megfigyelhetők a padló- és falmaradványok, a podion és a lépcsősor, valamint az épület támpillérei és oszlopainak nyomai. A helyszín fontos forrás a római városi vallás, a közösségi térszervezés és a római építészeti formák megismeréséhez.
Jelentőség
A Pompeji Capitoliuma nem csupán vallási épület volt: státuszszimbólum, a római közigazgatás és befolyás megnyilvánulása egy város életében. A triász imádata és a templom monumentalitása azt a célt szolgálta, hogy a római istenségek és a római hatalom státuszát hangsúlyozza a helyi lakosság előtt. A 62-es földrengés és az i. sz. 79-es kitörés ellenére a romok ma is szemléltetik a római városi templomépítészet főbb jellegzetességeit és Pompeji átalakulását a római korban.
A Jupiter-templom a Vezúvval a háttérben.
A pompeji fórum térképe, északi végén a Jupiter-templommal vagy Capitoliummal (H) (középen felül).
Jupiter mellszobra a templom északi végénél
Kérdések és válaszok
K: Mikor foglalták el a rómaiak Pompejit?
V: A rómaiak i. e. 310-ben kezdték elfoglalni Pompejit.
K: Milyen volt Pompeji építési stílusa a római uralom előtt?
V: A római uralom előtt Pompeji építési stílusát nagyrészt a görögöktől kölcsönözték.
K: Mikor épült a Jupiter-templom?
V: A Jupiter-templomot i. e. 150-ben építették.
K: Kik léphettek be a templom főtermébe?
V: A templom főtermébe csak papok léphettek be.
K: Mi történt a Jupiter-templom nagy részével Kr. u. 62-ben?
V: Kr. u. 62-ben földrengés rázta meg Pompejit, és a Jupiter-templom nagy részét elpusztította.
K: Mi lépett a helyébe, mint Jupiter és csoportja (triász) imádatának helye?
V: Ezt követően egy sokkal kisebb Jupiter Meilichios templom lett a Jupiter és csoportja (triász) imádatának fő helye.
K: Milyen egyéb tevékenységek zajlottak a tornácokon, amelyek gazdagságra utaltak ?
V: Az istenek imádása mellett az emberek Pompejiben a gazdagságot jelző tornácokon szexuális kapcsolatot is folytattak.
Keres