Szuprematizmus: Malevics, a Fekete négyzet és az orosz geometrikus absztrakció
Szuprematizmus: Malevics és a Fekete négyzet – az orosz geometrikus absztrakció forradalma, művészeti áttörés és a modern minimalizmus gyökerei.
A szuprematizmus egy 1915–1916 körül az Oroszországban kibontakozó absztrakt művészeti mozgalom, amely a képalkotásban a realista ábrázolás helyett a tiszta érzést és a forma függetlenségét állította középpontba. A mozgalom a legegyszerűbb geometriai elemekre — elsősorban a négyzet és a kör — támaszkodott, és a geometrikus absztrakció egyik meghatározó irányzatává vált.
Alapító és eszmei háttér
A szuprematizmust Kazimir Malevics hozta létre. Alapvető célja az volt, hogy a művészet felszabaduljon a tárgyi világ leképezésének kényszerétől: nem a tárgyak, hanem a vizuális érzés, a forma és a kompozíció autonómiája lett a legfontosabb. Malevics elméleti írásai — köztük külföldön The Non-Objective World címmel ismert, 1927 körüli megjelenésű könyve — részletesen tárgyalják ezt a szándékot és inspirációt.
Csak az éjszakát éreztem magamban, és ekkor fogant meg bennem az új művészet, amelyet szuprematizmusnak neveztem el.
Formanyelv és fontos művek
A szuprematista "nyelvtan" a legegyszerűbb síkbeli formák — négyzet, kör, kereszt, vonal — ritmikus és dinamikus viszonyára épült. A színek gyakran tiszta, kontrasztos lapokként jelennek meg, de Malevics pályáján belül látható a polikromtól a monokróm felé történő elmozdulás is. A legismertebb művek közé tartozik a Fekete négyzet (1915) és a későbbi Fehér a fehéren (White on White), amelyek a művész törekvését demonstrálják a kép objektumától való elvonatkoztatásra.
A Fekete négyzet különleges helyzetbe került: Malevics 1915-ös kiállításán a festményt az orosz ortodox házakban hagyományosan az ikonok számára fenntartott úgynevezett vörös (vagy szép) sarok helyére tette, ezzel is hangsúlyozva a mű új, vallásos-rituális jellegű jelentőségét. A négyzetből több variáns és kisméretű, nagyobb változat is született, és a darab jelentése a művészettörténetben vitatott és sokat elemzett téma lett.
Elnevezések és elméleti hátterek
Malevics műveihez gyakran kapcsolódnak elgondolkodtató, filozofikus címek: az 1915 körüli festmények egyes elnevezései például a Kétdimenziós festett tömegek a mozgás állapotában típusú címek arra utalnak, hogy a formákat nem csupán síkban, hanem mozgásban, időbeli folyamatként is elképzeli. Egyes munkák címei a nem-euklideszi geometria és az új térfogalmak inspirációját tükrözik, ami a forma és tér viszonyának radikális újragondolását jelentette.
Technika és kifejezési eszközök
- Ritkított, minimalista kompozíciók: kevés elem, sok üres felület.
- Kontrasztos színek és tiszta, éles kontúrok.
- Monokróm és polikrom periódusok váltakozása Malevics pályáján.
- A forma autonómiájának hangsúlyozása: a négyzet vagy kör nem tárgyat jelöl, hanem önmagáért létezik.
Hatás és örökség
A szuprematizmus jelentősen befolyásolta a 20. századi absztrakt művészet fejlődését. Hatása érződik a konstruktivizmus korai szakaszában, a minimalizmus felé vezető tendenciákban és a későbbi konceptuális művészetben is. Emellett a mozgalom fontos vitapont volt a művészet szerepéről a társadalomban: míg néhány művész a forradalmi társadalmi átalakulás művészi kifejezését látta benne, mások a művészet autonómiáját és spirituális dimenzióját emelték ki.
Politikai és történeti kontextus
A szuprematizmus és Malevics tevékenysége a bolsevik forradalom és a szovjet kultúrpolitika átalakulásainak közegében zajlott. Kezdetben az avantgárd művészeteknek volt terük a forradalmi eufóriában, később azonban a hivatalos szovjet irányvonal — a szocialista realizmus — háttérbe szorította és ideologikusan támadta az absztrakciót, ami Malevics és követői számára nehéz helyzetet teremtett.
Összefoglalás
A szuprematizmus lényegében a forma és érzés felsőbbrendűségét hirdette a tárgyi ábrázolással szemben. Malevics geometrikus nyelve — különösen a Fekete négyzet és a Fehér a fehéren — a 20. századi modern művészet egyik ikonikus és meghatározó jelensége maradt, amely tovább él a kortárs művészeti diskurzusokban is.
Fekete tér , Malevics 1915
Szuprematizmus (Supremus No. 58) , Malevics 1916
Association
A Supremus csoport 1915-től találkozott, hogy megvitassa a szuprematizmus filozófiáját és annak az élet más területeire való átterjedését. Volt némi átfedés a konstruktivizmussal: a szuprematisták, mint Ljuba Popova és különösen El Lissitzky, propagandával és ipari formatervezéssel foglalkoztak.
Lissitzky az 1920-as évek elején külföldön is terjesztette a szuprematista eszméket.
Építészet
Nyikolaj Suetin szuprematista motívumokat használt a szentpétervári Lomonoszov Porcelángyár munkáin, ahol Malevics és Csasnyik is dolgozott, Malevics pedig egy szuprematista teáskannát tervezett. A szuprematisták az 1920-as években olyan építészeti modelleket is készítettek, amelyek a konstruktivista építészetben kidolgozottaktól eltérő elképzelést kínáltak a szocialista épületekről.
Malevics építészeti projektjei 1922 után váltak ismertté Arkhitektoniki. A tervek a derékszöget hangsúlyozták, hasonlóságot mutattak a De Stijl és Le Corbusier terveihez, és a kommunista kormányzáshoz és a mindenki számára biztosított egyenlőséghez való ideológiai kötődéssel indokolták őket. A formalizmus másik része a háromszögek alacsony megbecsülése volt, amelyeket ókori, pogány vagy keresztényként utasítottak el.
Társadalmi kontextus
A művészi kifejezésmódnak ez a fejlődése akkor következett be, amikor Oroszország forradalmi állapotban volt, az eszmék forrongtak, és a régi rendet elsöpörték. Ahogy az új rend kialakult, és a sztálinizmus 1924-től kezdve eluralkodott, az állam elkezdte korlátozni a művészek szabadságát. Az 1920-as évek végétől az orosz avantgárdot a hatóságok közvetlen és kemény kritikával illették, 1934-ben pedig a szocialista realizmus doktrínája hivatalos politikává vált, és betiltotta az absztrakciót és a különböző művészi kifejezésmódokat.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szuprematizmus?
V: A szuprematizmus egy 1915/1916-ban Oroszországban indult absztrakt művészeti mozgalom. Olyan alapvető geometriai formákra összpontosított, mint a négyzet és a kör, és a geometriai absztrakció egyik példája.
K: Ki alapította a szuprematizmust?
V: A szuprematizmust Kazimir Malevics alapította.
K: Mi inspirálta Malevicset a fehér alapon fekete négyzet erőteljes képének megalkotására?
V: A The Non-Objective World című könyvében, amelyet 1927-ben külföldön Bauhaus-könyvként adtak ki, Malevics leírta, hogy csak az éjszakát érezte magában, amely arra inspirálta, hogy megalkossa az új művészetet, amelyet szuprematizmusnak nevezett el.
Kérdés: Melyik festmény jelentette az áttörést a polikrómtól a monokróm szuprematizmusig?
V: A Malevics által festett Fehér a fehéren című festmény jelentette az áttörést a polikrómtól a monokróm szuprematizmusig.
K: Mikor állította ki Malevics a szuprematista festészet korai kísérleteit?
V: Malevics 1915-ben állította ki korai szuprematista festészeti kísérleteit.
K: Mi állt kiállításának középpontjában? V: A kiállításának központi darabja a Fekete négyzet volt, amelyet az orosz ortodox hagyományban vörös/szép saroknak nevezett helyre helyezett, a házban a fő ikon helyére.
K: Milyen címeket fejeztek ki egyes 1915-ös festmények? V: Az 1915-ös festmények néhány címe a nem-euklideszi geometriával kapcsolatos fogalmakat fejezett ki, amelyek a formákat mozgásban vagy az idő múlásával képzelték el; olyan címek, mint például a Kétdimenziós festett tömegek a mozgás állapotában.
Keres