Buxari csata
A buxari csatát 1764. október 23-án vívták a Hector Munro vezette Brit Kelet-indiai Társaság erői és a mogul uralkodók egyesített seregei között.
A mogul erők 2 fejedelmi államból álltak, amelyek uralkodói Mir Qasim, a bengáli nawab és II. sah Alam mogul király voltak.
Az akkoriban Bengál területén, a Gangesz folyó partján, Patnától mintegy 130 km-re nyugatra fekvő Buxarnál vívott csata döntő győzelmet hozott a brit Kelet-indiai Társaság számára.
A mogulok egyesített erői körülbelül 40 000 embert számláltak, Monroe erői pedig körülbelül 10 000 embert, akik közül 7 000 fő a Kelet-indiai Társasághoz kirendelt, a brit hadsereghez tartozó reguláris katona volt. A csatáról szóló beszámolók szerint a mogul erők közötti koordináció hiánya volt a vereségük fő oka.
Eredmény
A három legyőzött mogul vezér sorsa változó volt. Shah Allamot ötmillió rúpia pénzbüntetés megfizetésére kényszerítették. Tárgyalások után aláírták az allahabadi békét. Karra és Allahabad körzetek kivételével minden háború előtti birtokát visszakapta. Nyugdíjas lett, havi 450 000 rúpia nyugdíjjal. A Társaság később visszaadta neki Allahabadot. A Társaság közel 100 000 holdnyi földterületre kapott adóhatóságot (diwani jogokat) a mai Nyugat-Bengál, Odisha, Bihar, Jharkhand és Uttar Pradesh államokban, valamint Bengál szomszédos területein. 26 millió rúpiát kapott cserébe a mughal császár.A társaság fő célja nem India uralma volt, hanem a bevételi források növelése és a kereskedelem kiterjesztése az egész országban. az adókat a társaság által kinevezett helyettes nawab szedte be számukra. a nawabnak 50 lakh rúpia kártérítést kellett fizetnie.
Nawab Shuja-ud-Daula visszatért Oudhba, egy kisegítő haderővel és védelmi garanciával. Mir Qasim, a bengáli nawab a vereség miatt tönkrement. Ő volt a háború fő mozgatórugója, de ezt követően a Társaság leváltotta, és Shuja-ud-Daula elutasította.
Következmény
A megállapodások révén a Brit Kelet-indiai Társaság gyakorlatilag Bengália uralkodójává vált, mivel már döntő katonai erővel rendelkezett. A nawabnak csak az igazságszolgáltatás irányítása maradt. Ezt azonban később, 1793-ban kénytelen volt átadni a Társaságnak. Így a társaság ellenőrzése gyakorlatilag teljes volt.
Mindezek ellenére a Kelet-indiai Társaság ismét a csőd szélére került, ami a briteket újabb reformtörekvésekre sarkallta. Egyfelől Warren Hastingset nevezték ki a reformokra vonatkozó megbízatással, másfelől a brit államhoz fordultak kölcsönért. Ennek eredményeképpen megkezdődött a Társaság állami ellenőrzése, és Warren Hastingset 1772 és 1785 között Bengália főkormányzójává nevezték ki.
Kérdések és válaszok
K: Mikor zajlott a buxari csata, és kik voltak az érintett felek?
V: A buxari csatát 1764. október 23-án vívták. Az érintett felek a Hector Munro vezette Brit Kelet-indiai Társaság erői és a mogul uralkodók egyesített hadserege voltak, amely Mir Qasim, a bengáli nawab és II. sah Alam mogul király erőiből állt.
K: Hol zajlott a buxari csata?
V: A buxari csatát Buxarban vívták, amely akkoriban Bengál területén feküdt, a Gangesz folyó partján fekvő városban, Patnától mintegy 130 km-re nyugatra.
K: Ki nyerte a buxari csatát?
V: A buxari csata a brit Kelet-indiai Társaság döntő győzelme volt.
K: Hányan voltak az egyesített mogul erőkben és hányan Monroe erőiben?
V: Az egyesített mogul erők körülbelül 40 000 embert számláltak, míg Monroe erői körülbelül 10 000 embert, akik közül 7 000 fő a Kelet-indiai Társasághoz kirendelt, a brit hadsereg reguláris katonái voltak.
K: Mi volt a fő oka a mogul erők vereségének a buxari csatában?
V: A csatáról szóló jelentések szerint a mogul erők vereségének fő oka a különböző mogul erők közötti koordináció hiánya volt.
K: Ki volt Mir Qasim, és mi volt a szerepe a buxari csatában?
V: Mir Qasim a bengáli nawab volt, azon uralkodók egyike, akiknek erői az egyesített mogul erőkhöz tartoztak. A régiója pénzügyeinek javítására tett kísérletei és hadseregének modern vonalon történő felállítása volt az egyik oka a brit Kelet-indiai Társasággal való konfliktusnak, amely a buxari csatához vezetett.
K: Mik voltak a buxari csata okai?
V: A buxari csata egyik oka a brit Kelet-indiai Társasággal való konfliktus volt, amely Mir Qasimnak a régiója pénzügyeinek javítására és hadseregének modern vonalakra való felállítására tett kísérleteinek volt köszönhető.
