Történet
A Szocialista Párt Angliában és Walesben működő szocialista politikai szervezet, amely a Munkás Internacionálé Bizottság (CWI) tagja. Gyökerei a Militáns Tendenciához (Militant) vezethetők vissza, amely az 1960–70-es években jelent meg a Munkáspárton belül. A Militáns Tendencia tagjait az 1980-as években sorra kizárták a Munkáspártból, részben azért, mert aktív szerepet játszottak a Poll Tax (újraelosztási adó / community charge) elleni tömeges kampányban, amely jelentős társadalmi ellenállást váltott ki és hozzájárult a politikai változásokhoz.
A mozgalmon belüli vita középpontjában az állt, hogy folytassák-e a munkát a Munkáspárton belül (entryism), vagy nyílt pártként működjenek tovább. A csoport többsége végül úgy döntött, hogy kilép a Munkáspártból és nyílt szervezeti formát vesz fel. A Ted Grant köré szerveződött kisebbség azonban elszakadt, és megalapította a Szocialista Felhívást (Socialist Appeal).
Skóciában a vitákhoz kapcsolódva először a Skóciai Militáns Munkáspárt néven próbáltak meg nyílt pártként működni; ez a kezdeményezés később a Skót Szocialista Szövetség megalapításához vezetett. A skót tagok közül sokan a későbbiekben létrehozták a Skót Szocialista Pártot, és 2001 elején többségük kivált a CWI-ből, mivel eltávolodtak a korábbi trockista vonaltól.
A szervezet egy ideig Militáns Munkáspárt néven működött, majd 1997-ben vette fel a Szocialista Párt nevet. Ezt a nevet azonban vitatta a régebbi Nagy-Britanniai Szocialista Párt, ezért a csoport gyakran a "The Socialist Party of England and Wales" elnevezéssel szerepel. Választásokon több helyen a "Szocialista Alternatíva" (Socialist Alternative) nevet használták.
Ideológia és politikai célok
A párt ideológiáját a trockista hagyományok határozzák meg, és politikájukat hosszú ideje Peter Taaffe vezeti (vezető szereplő a mozgalomban). Programjuk középpontjában a kapitalizmus gyökeres átalakítása, az államosítás egyes iparágakban, valamint a munkásosztály érdekeinek politikai képviselete áll. Egyik ismert követelésük a százötven vezető brit vállalat államosítása volt.
A párt maga hangsúlyozza, hogy módszere a Trockij által megfogalmazott Átmeneti Program elvein alapul: egyszerre törekszik a napi követelések megfogalmazására és arra, hogy a munkásosztály politikai önállóságát építse. Ugyanakkor a különböző baloldali szereplők és egyes trockista csoportok egy része részben reformistának vagy eltérő irányultságúnak tartja őket.
Szervezet, kiadványok és kapcsolatok
A Szocialista Párt rendszeresen adja ki a The Socialist című hetilapot, valamint havonta megjelenő elemző kiadványt is készít, a Socialism Today-t. A szervezet országos és helyi csoportokra tagolódik: működnek helyi csoportok, városi szervezetek és a párt országos vezető testületei, valamint aktivista hálózatai a munkahelyeken és a szakszervezetekben.
A párt erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik mint a Munkás Internacionálé Bizottsága tagja, továbbá részt vesz a szélesebb európai antikapitalista baloldali együttműködésekben.
Választási szereplés és szakszervezeti munka
A Szocialista Párt kisebb méretű szervezet, mint az 1980-as évek Militantja, de helyi szinten fontos jelenléttel bír. A 2006-os helyhatósági választások után például voltak tanácsosaik Coventryben, Stoke-ban, Lewishamben és Huddersfieldben. A párt választási aktivitásaihoz gyakran Szocialista Alternatíva vagy más regisztrált választási név társult.
A párt aktív a szakszervezeti munkában: 2005-ben állításuk szerint 23 tagjukat választották be különféle szakszervezeti nemzeti végrehajtó testületekbe. Fontos volt számukra a kapcsolódás olyan szervezetekhez, mint a Vasúti, Tengerészeti és Közlekedési Dolgozók Országos Szakszervezete (RMT), amely 2006 januárjában konferenciát tartott a "A munkásosztály képviseletének válsága" témában, és amelyre a párt aktivistáit, köztük Dave Nellistet is meghívták felszólalni.
Kampányok, kezdeményezések és koalíciók
2005-ben a Szocialista Párt bejelentette részvételét a Szocialista Zöld Egységkoalícióban (Socialist Green Unity Coalition, SGUC) a parlamenti választásokon, és több korábbi Szocialista Szövetség-tagnak is volt kapcsolata ezzel a törekvéssel. 2005 novemberében a párt elindította a "Kampány egy új Munkáspártért" kezdeményezést azzal a céllal, hogy munkahelyi és szakszervezeti aktivistákat, valamint baloldali közéleti szereplőket szólítson meg egy új, széles baloldali alternatíva létrehozása érdekében, amely a munkásosztály érdekeit képviselné a New Labour-lal szemben.
Vita, kritikák és belső szakadások
A pártot és elődeit számos vita és kritika kísérte. A Munkáspártból történő kizárások és az entryizm körüli viták erősen meghatározták a szervezet történetét. Egyes balszárnybeli ellenfelek és más trockista csoportok bírálják őket bizonyos stratégiai vagy taktikai döntések miatt, és voltak belső szakadásokat is (például a Ted Grant körüli szakadások és a skót csoportok kilépése a CWI-ből).
Mások viszont elismerik a párt helyi sikereit a tanácsosi szinten és annak képességét, hogy aktív legyen szakszervezeti küzdelmekben. A Szocialista Párt maga kitart amellett, hogy céljai radikálisak és összhangban állnak a munkásosztály politikai önállóságának erősítésével.
Összegzés
A Szocialista Párt (Anglia és Wales) egy olyan baloldali szervezet, amely történetileg a Militáns Tendenciából nőtt ki, s amely azóta is a trockista hagyományokhoz kötődő politikát folytatja. Bár tagsága és befolyása kisebb, mint az 1980-as években volt, továbbra is aktív szereplő a helyi választásokon, a szakszervezeti politikában és a szélesebb antikapitalista mozgalmakban. Tevékenységeit és programját viták kísérik mind a baloldalon belül, mind a szélesebb nyilvánosságban.