Szocialista Párt (Anglia és Wales)
A Szocialista Párt egy Angliában és Walesben működő szocialista politikai párt, amely a Munkás Internacionálé Bizottság tagja. Hetente kiadják a The Socialist című újságot és havonta a Socialism Today című lapot. Szervezetként a Militant Tendencyből fejlődött ki, akiket az 1980-as évek elején kezdtek kizárni a Munkáspártból, mert tömeges kampányt szerveztek a Poll Tax ellen.
A Militáns Tendenciával vita alakult ki arról, hogy abbahagyják-e a Munkáspárton belüli munkát, és a csoport többsége úgy döntött, hogy így tesz, bár a Ted Grant köré tömörülő kisebbség elszakadt, és megalakította a Szocialista Felhívást. Ez a vita párhuzamosan zajlott a skót politika jövőjéről szóló vitával. Az eredmény az lett, hogy Skóciában először Skóciai Militáns Munkáspárt néven kísérletet tettek a "nyílt pártként" való működésre. Ez a kezdeményezés végül a Skót Szocialista Szövetség megalapításához vezetett. A skót tagok többsége, miután megalakították a Skót Szocialista Pártot, 2001 elején kilépett a CWI-ből, mivel eltávolodtak a hagyományos trockista politikától.
Egy ideig a párt Militáns Munkáspárt néven volt ismert. A csoport 1997-ben megváltoztatta nevét Szocialista Pártra, de ennek a névnek a tulajdonjogát a sokkal régebbi Nagy-Britanniai Szocialista Párt vitatta. Ennek eredményeképpen az új pártot gyakran "The Socialist Party of England and Wales" (Anglia és Wales Szocialista Pártja) néven emlegetik. A választásokon a "Szocialista Alternatíva" nevet kellett használnia. A Szocialista Szövetség helyi csoportjainak egyik alapítói voltak, de 2001-ben kiléptek.
A Szocialista Párt a Szocialista Szövetség megszűnése óta Szocialista Alternatívaként indít jelölteket a választásokon. A 2006-os brit helyhatósági választásokat követően három tanácsosuk van Coventryben, egy Stoke-ban, kettő Lewishamben, Dél-Londonban és egy Huddersfieldben. 2005 februárjában a Szocialista Párt bejelentette, hogy a 2005-ös parlamenti választásokon egy új választási szövetség, a Szocialista Zöld Egységkoalíció részeként kíván indulni. A Szocialista Szövetség több korábbi tagja, akik nem csatlakoztak a Respecthez, szintén csatlakozott az SGUC-hoz.
A Szocialista Párt kisebb szervezet, mint az 1980-as évek Militantja, de befolyással bír néhány szakszervezetben. 2005-ben a Szocialista Párt 23 tagját választották a szakszervezetek nemzeti végrehajtó bizottságainak tagjává. Peter Taaffe vezetése alatt politikájuk közel maradt a trockista főáramlathoz. A százötven vezető brit vállalat államosítását követelő követelésük és a választásokon való indulás hosszú ideje tartó gyakorlata miatt egyes kritikusok reformistának bélyegezték őket, bár a párt kitart amellett, hogy módszerük Trockij Átmeneti Programján alapul.
A Szocialista Párt a Munkás Internacionálé Bizottságához tartozik, és valóban a legnagyobb annak negyven tagja közül. A párt részt vesz a szélesebb értelemben vett európai antikapitalista baloldalban is.
2005 novemberében a Szocialista Párt az éves "Szocializmus" rendezvényén hivatalosan is elindította a "Kampány egy új Munkáspártért" elnevezésű kezdeményezést azzal a céllal, hogy meggyőzze a magánszemélyeket, a kampányolók és a szakszervezeteket, hogy segítsenek létrehozni és támogassák a New Labour új, széles baloldali alternatíváját, amely a munkásosztálybeliekért harcolna. A Vasúti, Tengerészeti és Közlekedési Dolgozók Országos Szakszervezete (RMT szakszervezet) 2006 januárjában konferenciát tartott, hogy foglalkozzon az általa "A munkásosztály képviseletének válságával", amelyre Dave Nellistet hívták meg felszólalni. A felszólalók többsége a New Labourral szembeni széleskörű baloldali alternatívát támogatta. A többi felszólaló, mint például John McDonnell parlamenti képviselő, jót kívántak neki.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Szocialista Párt?
V: A Szocialista Párt egy Angliában és Walesben működő trockista politikai párt, amely a Munkás Internacionálé Bizottságának tagja. Hetente adnak ki újságot The Socialist címmel és havonta a Socialism Today című lapot.
K: Hogyan alakult ki a Szocialista Párt?
V: A Szocialista Párt a Militant Tendencyből alakult ki, akiket az 1980-as évek elején kezdtek kizárni a Munkáspártból, mert tömeges kampányt szerveztek a poll tax ellen. A Militant Tendencyvel vita alakult ki arról, hogy a Munkáspárton belül megszüntessék-e a munkát, és a csoport többsége úgy döntött, hogy így tesz, bár a Ted Grant köré tömörülő kisebbség elszakadt, és megalakította a Socialist Appeal-t. Ez a vita párhuzamosan zajlott a skót politika jövőjéről szóló vitával. Az eredmény az lett, hogy Skóciában Skót Harcos Munkáspárt néven először vállalkoztak egy "nyílt párt" létrehozására. Ez a kezdeményezés végül a Skót Szocialista Szövetség megalapításához vezetett.
K: Mi a jelenlegi nevük?
V: A skót tagok többsége, miután megalakították a Skót Szocialista Pártot, 2001 elején kilépett a CWI-ből, mivel eltávolodtak a hagyományos trockista politikától. Egy ideig Militant Labour néven voltak ismertek, de aztán megváltoztatták a nevüket "The Socialist Party"-ra, bár ezt egy régebbi, "The Socialist Party of Great Britain" nevű szervezet vitatta. Ezért gyakran "The Socialist Party of England and Wales" (Anglia és Wales Szocialista Pártja) néven emlegetik őket. A választásokon a "Szocialista Alternatíva" nevet kellett helyette használniuk.
K: Kik alapították a helyi szocialista szövetségi csoportokat?
V: A Szocialista Párt volt az egyik alapítója a helyi szocialista szövetségi csoportoknak, de 2001-ben kiléptek az ott töltött idő után. Azóta "Szocialista Alternatíva" néven indítanak jelölteket a választásokon.
K: Hány tanácsosuk van?
V: A 2006-os brit helyhatósági választások után három tanácsosuk van Coventryben, egy Stoke-on-Trentben, kettő Lewishamben, Dél-Londonban és egy Huddersfieldben.
K: Mi az SGUC?
V: 2005 februárjában a szocialisták bejelentették, hogy a 2005-ös parlamenti választásokon az SGUC (Socialist Green Unity Coalition) részeként kívánnak indulni. A szocialista szövetség több korábbi tagja, akik nem csatlakoztak a Respecthez, szintén csatlakozott az SGUC-hoz.
K: Milyen hatással van a szakszervezetekre? V: Peter Taaffe vezetésével politikájuk továbbra is közel áll a hagyományos trockizmushoz. 23 tagjuk van, akiket különböző szakszervezetek nemzeti végrehajtó bizottságaiba választottak. 2005 novemberében elindították a "Kampány Új Munkáspárt" elnevezésű kampányt, amelynek célja, hogy meggyőzzék az egyéneket, kampányolókat és szakszervezeteket, hogy segítsenek létrehozni egy széles baloldali alternatívát a New Labournak, amely a munkásosztálybeliek ellen harcol.
