Simon Boccanegra — Verdi operája: történet és változatok

Szerepek

Az opera története

A történet a 14. század közepén játszódik Genovában. Genova (olaszul: Genova) ma egy város Olaszországban, de abban az időben Olaszország még nem volt egy ország, és Genova, akárcsak Velence, egy kis köztársaság volt, amelyet egy dózse (angolul "Doadz"-nak ejtik. Ez egy olasz szó, amely "herceget" jelent) irányított. E történet idejéig a dózsét mindig a gazdag patríciusok közül választották. Az egyszerű, köznép (a plebejusok) nem választhatták meg a dózsét.

A történet elején Fiesco Genova dózse. Van egy lánya, Maria. Maria beleszeretett Simon Boccanegrába, aki plebejus, tehát nem lenne elég fontos ahhoz, hogy feleségül vehesse, pedig hős lett, mert sok kalóz ellen harcolt. Simonnak és Mariának született egy gyermeke, egy kislány. Miután megszületett, egy öregasszonyra bízták, hogy vigyázzon rá, de egy nap az öregasszony meghalt, és a kisgyerek egyedül kóborolt el. Grimaldi gróf talált rá a tengerparton, aki magához vette, és úgy vigyázott rá, mintha a saját gyermeke lenne.

Senki sem tudja, mi történt a gyermekkel. Grimaldi gróf sem tudja, hogy ki ő. Azt hiszi, hogy árva.

Prológus

Az opera kezdetén Paolo, a plebejus párt vezetője ráveszi Pietrót, hogy bátorítsa a plebejusokat, hogy Simon Boccanegrára szavazzanak Genova új dózsájaként. Boccanegra megérkezik, és beleegyezik, hogy ő lenne a doge, ha őt választanák. Simon úgy gondolja, hogy ezzel Fiesco megengedné neki, hogy feleségül vegye Mariát. Fiesco az elmúlt három hónapban bezárta a lányát a palotába, mert gyermeket szült Simonnak.

Maria meghal (az operában soha nem látjuk). Fiesco most lánya halálát siratja. Simon könyörög Fiescónak, hogy bocsásson meg neki. Fiesco nem mondja el neki, hogy Maria most halt meg. Megígéri, hogy csak akkor bocsát meg neki, ha Simon átengedi neki az unokáját. Simon elmagyarázza, hogy nem teheti, mert a gyermek eltűnt. Bemegy Maria szobájába, és megállapítja, hogy meghalt. Az emberek boldogan énekelnek, mert Simon az új dózse.

1. felvonás

Az első felvonás története 25 évvel később játszódik. Simon még mindig a dózse. Sok ellenségét száműzetésbe küldte, és elvette a vagyonukat. Grimaldi gróf is egyike a száműzötteknek. A Grimaldi-kastélyban Fiesco Andrea Grimaldinak nevezi magát, hogy az emberek ne tudják, ki is ő valójában. Összeesküvést sző Simon ellenségeivel, hogy megbuktassák őt. Nem tudja, hogy az unokája (Simon lánya) az Amelia Grimaldi nevű fiatal hölgy, aki a kastélyban él.

Az első felvonás elején Amelia egy gyönyörű dalt énekel a reggelről, a tengerről és a csillagokról. Van egy szeretője, Gabriele Adorno. Amikor a férfi megérkezik, figyelmezteti őt a politikai ármánykodás veszélyeire. Hírt hoznak arról, hogy a dózse érkezik. Amelia aggódik, hogy a dózse kényszeríteni fogja, hogy feleségül menjen Paolóhoz, ezért megkéri Gabriele-t, hogy azonnal kérjen engedélyt Andreától (aki valójában Fiesco), hogy összeházasodhassanak. Fiesco beleegyezik. Elmondja Gabriele-nek, hogy a lány egy szegény árva volt, akit megtaláltak (nem tudja, hogy az unokájáról van szó). Gabriele azt mondja, hogy őt ez nem érdekli, így Fiesco megáldja a házasságot.

Simon belép. Elmondja neki, hogy Grimaldi grófnak megbocsátottak, és hazatérhet. Megkérdezi tőle, hogy hozzá akar-e menni Paolóhoz, de a lány visszautasítja. Elmondja neki, hogy árva, és mutat neki egy medált az édesanyja képével. Simon rájön, hogy Amelia az ő rég elveszett lánya. Nagyon boldogok, hogy egymásra találtak. Amikor Paolo belép, Simon közli vele, hogy nem veheti feleségül. Paolo dühös, és elhatározza, hogy elrabolja Ameliát.

A következő jelenetben látjuk Simont, amint a tanács plebejus és patrícius tagjai veszik körül. Arról vitatkoznak, hogy békét kössenek-e a Velencei Köztársasággal. Hirtelen egy tömeg lép be, amely Simon halálát kiáltja. Gabriele-t üldözik. Gabriele bevallja, hogy ő ölte meg Lorenzinót, amiért megpróbálta elrabolni Ameliát. Amikor Lorenzino haldokolva feküdt, azt mondta, hogy egy fontos személy utasította, hogy rabolja el a lányt. Adorno kitalálja, hogy Simon rendelhette el az emberrablást. Éppen rátámadna, amikor Amelia ráront, és megállítja a harcot Simon letartóztatja Gabriele-t. Rájön, hogy Paolo lehet az igazi emberrabló, és mindenkit (Paolót is beleértve) megátkoztat. Simon és a lánya a felvonás végén egyedül maradnak a színpadon.

2. felvonás

Paolo megijedt. Dühös Simonra, és úgy dönt, hogy meg kell mérgeznie. Fiescót és Gabriele-t hozzák be. Fiescónak azt mondja, hogy szabad lehet, ha megöli Simont. Fiesco visszautasítja. Amikor Fiesco és Gabriele éppen távozni készül, Paolo megkérdezi Gabrielét, hogy tudja-e, hogy Amelia itt van a palotában, és viszonya van Simonnal. Gabriele dühös. Amikor Amelia belép, tagadja a történetet. Elmondja Gabriele-nek, hogy szereti őt, és megpróbálja rábeszélni, hogy távozzon, de Simon jön, és Gabriele elbújik.

Amelia elmondja Simonnak, hogy meghalna Gabriele-ért. Simon beleegyezik, hogy megkegyelmezzen neki. Iszik egy mérgezett pohár borból, amelyet Paolo tett az asztalra, és elalszik. Gabriele megpróbálja megölni, de Amelia megállítja. Simon felébred. Elmondja Gabriele-nek, hogy Amelia a lánya. Gabriele bocsánatért könyörög Simonhoz, és megígéri, hogy harcolni fog érte.

3. felvonás

Ez egy nagy teremben zajlik, amely a kikötőre néz. Fiescót szabadon engedték, de Paolót halálra ítélték, amiért a dózse elleni felkelést vezette. Paolo elmondja Fiescónak, hogy megmérgezte Simont. Fiesco odamegy Simonhoz, aki már haldoklik (a méreg lassan hat). Simon felismeri régi ellenségét, akit halottnak hitt. Örömmel közli vele, hogy Amelia az ő rég nem látott unokája. Fiesco rettenetesen elszomorodik, és elmondja Simonnak a mérget. Gabriele és Amelia nemrég házasodtak össze. Megtudják, hogy az apja és a nagyapja már barátok. Simon megkéri, hogy Gabriele legyen a következő dózse, ha meghal. Fiesco az ablakhoz megy, és bejelenti a tömegnek, hogy Gabriele Adorno az új dózse, és hogy Simon Boccanegra meghalt.