Siege of Sidney Street
A Sidney Street ostroma vagy a "Stepney-i csata" egy hírhedt lövöldözés volt London East Endjén 1911. január 3-án.
Ez azután történt, hogy két héttel korábban egy ékszerrablás balul sült el. Három rendőr meghalt, mások megsebesültek, és a banda egyik tagja is meghalt. Ez az esemény a Houndsditch-gyilkosságok néven vált ismertté.
A banda állítólag nemzetközi anarchisták voltak, akiket Peter Piatkow, más néven "Peter, a festő" vezetett. Még mindig nem tisztázott, hogy ki volt valójában a vezetőjük.
A vég a Sidney Street egyik házában történt, ahová a hírek szerint egy külföldi banda költözött be. Az ostromot lezáró tűzben egy tűzoltó és két rabló meghalt. A banda többi tagjának és vezetőjének sorsa nem ismert.
Churchill az ostromnál
Winston Churchill (kiemelve) a Sidney Street-en, 1911. január 3.
A skót gárda katonái tüzet nyitottak a Sidney Street-i házra
A Houndsditch-i gyilkosságok
1910. december 16-án egy zsidó bevándorlókból álló banda megpróbált betörni a Houndsditch 119. szám alatti ékszerüzlet hátsó részébe. Egy szomszédos boltos hallotta a kalapálást, és szólt a londoni rendőrségnek (amelynek területén az üzlet volt). Kilenc fegyvertelen rendőr - három őrmester és hat rendőr (kettő civilben) - megindult az ékszerészek felé.
Bentley és Bryant őrmesterek bekopogtak az Exchange Buildings 11. szám alatti épület ajtaján, az ékszerüzlet mögött. A banda vezetője, George Gardstein nyitott ajtót, de amikor nem válaszolt a kérdéseikre, azt feltételezték, hogy nem ért angolul, és azt mondták neki, hogy hozzon valakit, aki ért. Gardstein félig zárva hagyta az ajtót, és eltűnt.
A ház egyetlen földszinti szobából állt, amelybe közvetlenül a bejárati ajtó nyílt, balra egy lépcső vezetett az emeletre, jobbra pedig egy ajtó a hátsó, nyitott udvarra.
A két őrmester türelmetlenül belépett a házba, ahol a szoba látszólag üresen állt, mire észrevették, hogy a lépcső tetején egy férfi áll a sötétben. Rövid beszélgetés után egy másik férfi lépett be az udvari ajtón, és gyorsan elsütött egy pisztolyt, miközben a lépcsőn álló férfi is lövöldözni kezdett.
Mindkét tisztet eltalálták, Bentley a küszöbön esett össze, míg Bryantnek sikerült kitántorognia. Az utcán Woodhams közrendőr Bentley segítségére rohant, de a ház fedezékéből tüzelő banda egyik tagja megsebesítette, akárcsak Tucker őrmestert, aki szinte azonnal meghalt.
A banda ezután megpróbált kitörni a zsákutcából, Gardsteint azonban Choate közrendőr szinte a bejáratnál elkapta. A dulakodásban Choate-et Gardstein többször megsebesítette, majd a banda többi tagja további öt lövést adott le rá, és Gardsteint is sikerült hátba lőnie. Ezután ¾ mérföldön át vonszolták Gardsteint a Grove Street 59-be, ahol másnap meghalt. Choate közrendőr és Bentley őrmester még aznap külön kórházakban halt meg. Ezt követően intenzív házkutatás indult, és a banda több tagját vagy társukat hamarosan letartóztatták.
A Sidney Street ostroma
1911. január 2-án egy informátor azt mondta a rendőrségnek, hogy a banda két vagy három tagja, köztük valószínűleg Peter, a festő, a Stepney Street 100-ban rejtőzködik. A rendőrség aggódott, hogy a gyanúsítottak szökni készülnek, de arra számítottak, hogy az elfogásukra tett kísérletek heves ellenállást váltanak ki. Január 3-án kétszáz rendőr lezárta a környéket, és megkezdődött az ostrom. Hajnalban megkezdődött a csata.
A védők, bár túlerőben voltak, jobb fegyverekkel és lőszerraktárakkal rendelkeztek. A Tower of Londonból hívtak erősítést, és a hír eljutott a belügyminiszterhez, Winston Churchillhez. Churchill a helyszínre érkezett, hogy első kézből lássa a helyzetet, és tanácsot adjon. Churchill engedélyezte a skót gárda egy különítményének behívását a rendőrség támogatására.
Hat órával a csata kezdete után, amikor megérkezett a Churchill által engedélyezett tábori tüzérségi löveg, tűz ütött ki az épületben. Amikor a tűzoltók megérkeztek, Churchill megtagadta tőlük a bejutást az épületbe. A rendőrség készenlétben állt, fegyverrel a bejárati ajtóra célozva, és várta, hogy a bent tartózkodó férfiak megkíséreljék a menekülést. Az ajtó nem nyílt ki. Ehelyett később a banda két tagjának, Fritz Svaarsnak és William Sokolownak (mindkettőjüket számos álnévvel is ismerték) a maradványait találták meg az épületben.
Festő Péternek nem találták nyomát. A három rendőrön kívül egy londoni tűzoltó is belehalt sérüléseibe.
