Shukrayaan-1: az ISRO tervezett Vénusz-missziója
Shukrayaan-1: ISRO tervezett Vénusz-missziója — részletes áttekintés a küldetés céljairól, együttműködésekről, technológiákról és indítási tervekről. Tudj meg többet!
Shukrayaan-1 (शुक्रयान-१ vagy Vénusz űrhajó) az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) által tervezett Vénusz-misszió, amelynek célja a Vénusz felszínének és sűrű, felhős légkörének tanulmányozása. A projekt jelenleg tervezési és koncepcionális fázisban van: léteznek kutatások és együttműködési tárgyalások, de nem biztos, hogy és mikor valósul meg végül a küldetés.
Célok
- A Vénusz légkörének összetételének és kémiai folyamainak vizsgálata (beleértve a felhők kémiai összetételét és a kénsavtartalmat).
- A felszín és felszínközeli rétegek vizsgálata radar- és infravörös mérésekkel, mivel a vastag felhőzet optikailag átláthatatlan.
- Légköri dinamika, szélmezők és időjárási jelenségek feltérképezése, valamint a hőmérsékleti és nyomásviszonyok mérése.
- A Vénusz evolúciójának és bolygóklímájának jobb megértése összehasonlító bolygótudományi célokkal (összehasonlítva a Földdel és más belső bolygókkal).
Műszerek és küldetéslehetőségek
A konkrét műszerlista függ a végleges küldetésprofiltól és a finanszírozástól, de a javasolt hasonló Vénusz-missziók alapján a következők szerepelhetnek:
- radarral működő felszínfelderítő (SAR) a felhők alatt lévő felszín feltérképezésére;
- ultraibolya és infravörös spektrométerek a légkör és felhők összetételének meghatározására;
- tömegspektrométer vagy neutrálelemző légköri összetétel mérésére;
- radio-science kísérletek a bolygó gravitációs mezőjének és belső szerkezetének vizsgálatára;
- esetleges légköri bejuttatók, mint légballonok, rövid élettartamú leszállók vagy légköri szenzorok a helyi mérésekhez.
Történet, finanszírozás és együttműködések
2016–2017-ben az ISRO JAXA-val együttműködve tanulmányozta a Vénusz légkörét az Akatsuki űrszonda adatait felhasználva. 2017-ben olyan költségvetési forrást különítettek el, amely lehetővé tette a misszióval kapcsolatos kutatásokat; az indiai kormány 2017–18-ban 23%-kal növelte az űrkutatásra fordított összeget, és az űrtudományok részlegén belül a pénz egy részét "a Mars Orbiter Mission II és a Vénusz-misszióra" szánták. Az ISRO tárgyalásokat folytatott Franciaországgal (CNES) a közös munkáról, különösen az aerobraking (légfékező) technológiák közös fejlesztéséről, amelyek üzemanyagot takaríthatnak meg a pályára állásnál.
Technikai kihívások
- A Vénusz felszíne rendkívül forró és magas nyomású, a felszíni leszállóeszközök számára ez komoly hő- és szerkezeti kihívást jelent.
- A sűrű, kénsavat tartalmazó felhőzet korróziós hatása miatt a külső anyagok kiválasztása és védelem kritikus.
- A Vénuszon végzett radaros és infravörös megfigyelésekre optimalizált műszerek szükségesek, mivel a látható fényt elnyelik a felhők.
- Az aerobraking alkalmazása a Vénusznál különös tervezést igényel a sűrű atmoszféra és a hőterhelés miatt — ezért érdekes a CNES-szel való együttműködés a technológia fejlesztésében.
Jelenlegi állapot (frissítés 2024-ig)
Az ISRO továbbra is tanulmányokat és előkészületeket végezett a Vénusz-misszió lehetőségeiről, de 2024-ig nem jelentettek be végleges indítási dátumot vagy teljes körű finanszírozást. A "Shukrayaan-1" név és a misszió koncepciója hivatalos munkacímként használatos a tervezési fázis során; a tényleges megvalósítás számos tényezőtől függ, beleértve a költségvetést, műszaki fejlesztéseket és nemzetközi együttműködéseket.
Miért fontos ez a misszió?
A Vénusz jobb megismerése segít megérteni a bolygóklíma szélsőséges példáját, a légköri kémia és dinamika folyamatait, valamint a belső fejlődést, amely összehasonlítva a Földdel tanulságos lehet a bolygók fejlődésére és a lakhatóság hosszú távú feltételeire vonatkozóan. Emellett a technológiai fejlesztések (például aerobraking, hővédelmi megoldások, légköri bejuttatók) más missziók számára is hasznosak lehetnek.
Összefoglalva: a Shukrayaan-1 egy ambiciózus, tervezett Vénusz-űrmisszió az ISRO részéről, amely tudományos célok széles körét célozza. Bár 2017-ben biztosítottak forrásokat tanulmányokra és nemzetközi egyeztetések folytak (például a JAXA-val és a CNES-szel), a misszió végleges jóváhagyása és indítása akkor lesz valószínű, ha rendelkezésre áll a szükséges pénzügyi és műszaki háttér.
Keres