Shukrayaan-1: az ISRO tervezett Vénusz-missziója

Célok

• A Vénusz légkörének összetételének és kémiai folyamainak vizsgálata (beleértve a felhők kémiai összetételét és a kénsavtartalmat).
• A felszín és felszínközeli rétegek vizsgálata radar- és infravörös mérésekkel, mivel a vastag felhőzet optikailag átláthatatlan.
• Légköri dinamika, szélmezők és időjárási jelenségek feltérképezése, valamint a hőmérsékleti és nyomásviszonyok mérése.
• A Vénusz evolúciójának és bolygóklímájának jobb megértése összehasonlító bolygótudományi célokkal (összehasonlítva a Földdel és más belső bolygókkal).

Műszerek és küldetéslehetőségek

A konkrét műszerlista függ a végleges küldetésprofiltól és a finanszírozástól, de a javasolt hasonló Vénusz-missziók alapján a következők szerepelhetnek:

• radarral működő felszínfelderítő (SAR) a felhők alatt lévő felszín feltérképezésére;
• ultraibolya és infravörös spektrométerek a légkör és felhők összetételének meghatározására;
• tömegspektrométer vagy neutrálelemző légköri összetétel mérésére;
• radio-science kísérletek a bolygó gravitációs mezőjének és belső szerkezetének vizsgálatára;
• esetleges légköri bejuttatók, mint légballonok, rövid élettartamú leszállók vagy légköri szenzorok a helyi mérésekhez.

Történet, finanszírozás és együttműködések

2016–2017-ben az ISRO JAXA-val együttműködve tanulmányozta a Vénusz légkörét az Akatsuki űrszonda adatait felhasználva. 2017-ben olyan költségvetési forrást különítettek el, amely lehetővé tette a misszióval kapcsolatos kutatásokat; az indiai kormány 2017–18-ban 23%-kal növelte az űrkutatásra fordított összeget, és az űrtudományok részlegén belül a pénz egy részét "a Mars Orbiter Mission II és a Vénusz-misszióra" szánták. Az ISRO tárgyalásokat folytatott Franciaországgal (CNES) a közös munkáról, különösen az aerobraking (légfékező) technológiák közös fejlesztéséről, amelyek üzemanyagot takaríthatnak meg a pályára állásnál.

Technikai kihívások

• A Vénusz felszíne rendkívül forró és magas nyomású, a felszíni leszállóeszközök számára ez komoly hő- és szerkezeti kihívást jelent.
• A sűrű, kénsavat tartalmazó felhőzet korróziós hatása miatt a külső anyagok kiválasztása és védelem kritikus.
• A Vénuszon végzett radaros és infravörös megfigyelésekre optimalizált műszerek szükségesek, mivel a látható fényt elnyelik a felhők.
• Az aerobraking alkalmazása a Vénusznál különös tervezést igényel a sűrű atmoszféra és a hőterhelés miatt — ezért érdekes a CNES-szel való együttműködés a technológia fejlesztésében.

Jelenlegi állapot (frissítés 2024-ig)

Az ISRO továbbra is tanulmányokat és előkészületeket végezett a Vénusz-misszió lehetőségeiről, de 2024-ig nem jelentettek be végleges indítási dátumot vagy teljes körű finanszírozást. A "Shukrayaan-1" név és a misszió koncepciója hivatalos munkacímként használatos a tervezési fázis során; a tényleges megvalósítás számos tényezőtől függ, beleértve a költségvetést, műszaki fejlesztéseket és nemzetközi együttműködéseket.

Miért fontos ez a misszió?

A Vénusz jobb megismerése segít megérteni a bolygóklíma szélsőséges példáját, a légköri kémia és dinamika folyamatait, valamint a belső fejlődést, amely összehasonlítva a Földdel tanulságos lehet a bolygók fejlődésére és a lakhatóság hosszú távú feltételeire vonatkozóan. Emellett a technológiai fejlesztések (például aerobraking, hővédelmi megoldások, légköri bejuttatók) más missziók számára is hasznosak lehetnek.

Összefoglalva: a Shukrayaan-1 egy ambiciózus, tervezett Vénusz-űrmisszió az ISRO részéről, amely tudományos célok széles körét célozza. Bár 2017-ben biztosítottak forrásokat tanulmányokra és nemzetközi egyeztetések folytak (például a JAXA-val és a CNES-szel), a misszió végleges jóváhagyása és indítása akkor lesz valószínű, ha rendelkezésre áll a szükséges pénzügyi és műszaki háttér.