Lugo római városfala — 3. századi erőd, UNESCO világörökség
Fedezd fel Lugo 3. századi római városfalát: több mint 2 km, kb. 10 m magas palaköves erődítés félköríves tornyokkal — UNESCO világörökség Galíciában.
Lugo római kori falai (spanyolul, galíciaiul: Muralla Romana de Lugo) a Kr. u. 3. században épültek. A falakat a késő Római Birodalom erődítményeiként hozták létre. Ma is nagyrészt épségben megmaradtak. Több mint 2 kilométer hosszan húzódnak a galíciai (Spanyolország) Lugo történelmi központja körül. A falak egy dombtetőn helyezkednek el, közvetlenül előttük széles árok húzódik. A falak átlagos magassága körülbelül 10 méter, vastagságuk pedig eléri a 8 métert. A fal elején egy sor félköríves torony található, amelyek átmérője eléri a 13 métert (43 láb). A falakat a környékről származó palából építették. A falakat a világörökség részévé nyilvánították.
Történet és rendeltetés
A falakat a 3. században, a Római Birodalom késői szakaszában emelték védelmi céllal: a város védelmét biztosították a politikai és katonai felfordulások idején. A római erődítményként kialakított gyűrű később a középkorban, majd az azt követő évszázadokban is használatban maradt; ez a folyamatos használat és karbantartás segítette a szerkezet különösen jó állapotban való megőrzését.
Építési mód és szerkezet
A falakat helyi, tartós kőzetből — a galíciai vidéken jellemző palából — építették. A vonal több mint 2 km hosszban körbefogja a város óvárosát, elé széles árok húzódik, ami tovább növelte a védelmi hatékonyságot. A fal vastagsága és tömege lehetővé tette, hogy rájáró sétányt és védműveket alakítsanak ki a tetején; a félköríves tornyok rendszerint kilátó- és lövegpontként szolgáltak, átmérőjük akár 13 méter is lehet.
Megőrzés és turisztikai hasznosítás
A falak a mai napig részben járható sétányt kínálnak a belvárosi gyalogosok és turisták számára: a fal tetején végigsétálva jól látható a város belső szerkezete és a környező táj. A város vezetése és különböző konzervációs programok folyamatosan dolgoznak a falrészek karbantartásán és helyreállításán, hogy megőrizzék az építmény szerkezeti stabilitását és történeti értékét.
Világörökségi státusz és jelentőség
A Lugo falai nemcsak helyi, hanem nemzetközi jelentőségű műemlékek: mivel a római városfalak közül kiemelkedően épen maradt és folyamatosan használt városfallal állunk szemben, fontos forrásai a római és középkori városfejlődés tanulmányozásának. Ezért kapta meg a helyszín a UNESCO világörökségi elismerését, amely a falak műemléki és tudományos értékét ismeri el.
Gyakorlati információk látogatóknak
- A falak többsége szabadon megtekinthető, a városi sétányok és kilátópontok jól járhatók.
- A helyi idegenforgalmi irodák és múzeumok több nyelvű tájékoztatást nyújtanak a történetről és a jelentősebb pontokról.
- Felújító munkák időnként korlátozhatják a bejárható szakaszokat, ezért érdemes előre tájékozódni a város honlapján vagy a helyi turisztikai irodában.
Összességében a Lugo római falai ritka és értékes példái annak, hogyan maradhat fenn egy ókori erődítmény a modern város szívében, és miért fontos a megfelelő megőrzés és fenntartható turisztikai hasznosítás.
Képek
· .svg.png)
A falak térképe a 10 kapu elhelyezkedésével
· 
A Porta de San Pedro, az öt eredeti római kapu egyike.
· 
Sétány a falakon át
Kérdések és válaszok
K: Mikor építették a lugói római kori falakat?
V: A lugói római falakat a Kr. u. 3. században építették.
K: Milyen célból hozták létre a falakat?
V: A falakat a késő Római Birodalom erődítményeiként hozták létre.
K: A falak ma is épek?
V: Igen, a falak ma is nagyrészt épek.
K: Hol húzódnak körbe a falak?
V: A falak több mint 2 kilométer hosszan húzódnak a galíciai (Spanyolország) Lugo történelmi központja körül.
K: Mi található a falak melletti dombtetőn?
V: A falak egy dombtetőn helyezkednek el, és közvetlenül előttük egy széles árok húzódik.
K: Mekkora a falak átlagos magassága és vastagsága?
V: A falak átlagosan körülbelül 10 méter magasak és akár 8 méter vastagok is lehetnek.
K: A területet a világörökség részévé nyilvánították?
V: Igen, a falakat a világörökség részévé nyilvánították.
Keres