A korrepetitor olyan zenész, aki elsősorban az operaénekeseknek és más színpadi előadóknak segít a szerepük megtanulásában, begyakorlásában és művészi formálásában. Munkája a próbák egyik legfontosabb háttérfeladata: ő az, aki a szólistákkal külön is végigveszi a szólamot, javítja a ritmikai és zenei pontosságot, figyel a stílusra, a frazírozásra és a szöveg érthetőségére.

A Répétiteur szó francia eredetű, a "répéter" igéből származik: "ismételni". Ez jól kifejezi a feladat lényegét, hiszen a korrepetitorral való munka sok ismétlést, részletes javítást és türelmes gyakorlást igényel. A német szó a Korrepetitor, és ez a megnevezés a zenés színházi életben ma is elterjedt.

A korrepetitor általában igen képzett zenész. Gyakran kiváló zongorista, aki képes egy teljes zenekari kíséret lényegét a zongorán megszólaltatni, így az énekes vagy táncos már a próbák során is valósághű zenei támaszt kap. Sok esetben a korrepetitor nemcsak játszik, hanem énekelni is tudja a többi szólamot, hogy az előadó jobban hallja a zenei szerkezetet és a szólamok egymáshoz való viszonyát. Emellett segít a hangjával kapcsolatos technikai kérdésekben, például a légzés, a támasz, a hangindítás vagy a dinamika helyes kialakításában, valamint a kiejtésben és a zenei értelmezésben is.

A korrepetitor munkája gyakran túlmutat a puszta zongorakíséreten. Figyel a szöveg értelmére, a nyelvi hangsúlyokra, a tempóra, és arra is, hogy az előadó hogyan tudja a legtermészetesebben megformálni a szerepet. Különösen fontos ez olyan operákban, ahol az eredeti nyelv pontos kiejtése és a zenei stílus is meghatározó. Sok korrepetitor jól ismeri az operairodalmat, a különböző szerzők előadói hagyományait, sőt gyakran a rendezői elképzelésekhez is alkalmazkodik a próbafolyamat során.

Néhány korrepetitor később híres karmesterré válhat, például Josef Krips, Howard Goodall és Georg Solti. Ennek oka, hogy a korrepetitori munka során rendkívül alaposan megismerik a partitúrákat, a zenekari szövetet, az énekhang lehetőségeit és a színpadi együttműködés szabályait.

A balettben a korrepetitor szintén fontos szerepet tölt be: ő tanítja és ismétli a mozdulatsorokat, segíti a lépések pontos elsajátítását, és támogatja a szerepek értelmezését a táncot bemutató társulat egy részének vagy egészének. Balettben gyakran korrepetitor zongoristának is nevezik azt a szakembert, aki a próbák alatt a mozgáshoz illő zenei kíséretet játssza, miközben figyel a tempóra, a ritmusra és a táncosok munkájához szükséges rugalmasságra.

Összefoglalva: a korrepetitor egyszerre zenész, tanár, kísérő és szakmai segítő. Munkája nélkül az opera- és balettpróbák sokkal nehezebben lennének pontosak, egységesek és művészileg meggyőzőek.